Az elmúlt években minden fűtési szezonban hírt adhattak a médiumok a fűtési rendszerekben termelődő szén-monoxid (CO) által okozott balesetekről, halálesetekről. Mivel gyakran ellentmondó adatok láttak napvilágot - ráadásul egyetlen országos szervezet sem készít statisztikát a balesetekről -, a Magyar Épületgépészek Szövetsége a földgáz-szolgáltatóktól az elmúlt három évről kapott információkra alapozva összefoglalót készített a témakörről.
Miért veszélyes a szén-monoxid, a visszaáramló füstgáz?
A szén-monoxid (CO) égési folyamatok terméke, égéstermék, ami viszonylag kevés oxigén jelenlétében keletkezik. Jelen van a kipufogógázban, a cigarettafüstben is. Mivel színtelen, és - bármilyen töménységben - szagtalan, gyakorlatilag lehetetlen észrevenni. A levegőben, amellyel robbanó elegyet alkot, gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentrációja. Élettani hatása révén igen veszélyes méreg, mert megköti a vérben lévő hemoglobint, emiatt e vasat tartalmazó fehérje elveszti a képességét az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására. A szén-monoxidot beszívó ember már rövid idejű belégzés, enyhébb mérgezés esetén is zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belégzésekor tudatvesztés, halál következhet be.
A CO-dal összefüggő balesetek alakulása az elmúlt három évben
Az öt magyarországi földgáz-szolgáltató, a DDGÁZ Zrt., a Főgáz
Zrt., az Égáz Rt., a Dégáz Zrt. és a Tigáz Zrt. szolgáltatási területén 2003-ban
53 CO-dal összefüggő baleset volt, ami 2004-ben 121-re növekedett. Ez 128%-os
emelkedés, azonban a következő esztendőben 69-re esett vissza az esetszám,
ami 57%-a az előző évinek, és 30%-kal magasabb az ezt megelőző évi adatnál
(bal oldali ábra).
Az összes adat között is szereplő halálos balesetek száma ugyanakkor csökkent
az elmúlt három esztendőben (jobb oldali ábra). Míg 2003-ban 22 haláleset fordult
elő a fűtési rendszerekben termelődő szén-monoxid miatt, 2004-ben 19%-kal kevesebb
esetet rögzítettek (18 haláleset). 2005-ben 10-en haltak meg, ami 2003-hoz
viszonyítva 55%-os csökkenés.
A balesetek okairól
A balesetek okaként leggyakrabban a fűtési rendszerek szabálytalan
bővítése, a levegőelszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres
karbantartás hiánya és a nyílászárók cseréje, átalakítása szerepelt. Utóbbi
azért szerepelhet okként, mert a fokozott légzárású, vagyis a levegő mozgását
teljesen megakadályozó nyílászárók a helyiségekbe a fűtés működéséhez elengedhetetlenül
szükséges levegőmennyiséget sem engedik be. Így az elégtelen égés során keletkező
CO-dal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből.
Előfordult, hogy a fürdőszoba ajtaján lévő szellőzőnyílást eltömítették, és
emiatt alakulhatott ki a mérgezést előidéző helyzet. A levegőelszívók nem kellően
megfontolt beépítése, kéménydugulás, a meghibásodott vagy rossz állapotú fűtőberendezés,
szabálytalan gáztűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés
ugyancsak okozott balesetet - függetlenül a beépített készülékek gyártmányától.
2003 elején, Budapesten hét ember halálát okozta, hogy a cirkogejzír hőcserélője
eltömődött. Egy 2004-es fővárosi balesetben négy halálos áldozattal járt, hogy
a vízmelegítőt égéstermék-elvezetés nélkül szerelték fel.
Hogyan előzhetők meg a CO-balesetek?
A legfontosabb, hogy szakemberrel szereltessük
fel és állíttassuk be a gázfogyasztó készülékeket, és ezeket évente egyszer
vizsgáltassuk át. A gázkészülékekkel kapcsolatos szerelői és karbantartási
jogosultsággal az arcképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkező épületgépészek
rendelkeznek.
A tapasztalatok azt mutatja, hogy a gázfogyasztók általában a fűtési idény
elejére halasztják fűtőberendezéseik karbantartását. Sajátos, hogy a balesetekről
szóló híradások jelentik az egyik leghatékonyabb kommunikációs eszközt a fogyasztók
figyelmének felkeltésére. Egy-egy halálesetről szóló híradás megnöveli a gázkészülékek
ellenőrzését, karbantartását igénylők számát.
A felelősség kérdéséről
2005 elején történt az az eset, amely új lapot nyitott a CO-balesetek könyvében. Egy nagykanizsai, háromgyerekes édesanya halála a kazán égéstermékének visszaáramlása miatt következett be. A hibás tervezés és kivitelezés miatt a Zalaegerszegi Városi Ügyészség 2006 februárjában vádiratot nyújtott be a ház beruházója, épületgépészeti tervezője, és a gázszolgáltató műszaki ellenőre ellen, halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt.