AL-KO láncfűrészek

A benzines változat mellett szól a használat korlátlan szabadsága, ami az erdőben, nagy méretű telken néha elengedhetetlen, ugyanakkor foglalkoznunk kell az üzemanyag (keverék) ellátás- és az esetleges indítási nehézségekkel, bár ez utóbbival nem volt semmi gondunk. A szivató használatával, a gép fogantyújára kissé rálépve, könnyen indult a motor. A gáz meghúzásához ki kell oldanunk még egy reteszgombot (a folyamatos üzemhez egy másik retesz is van a markolaton), és a növekvő fordulatra megindul a lánc is. A gázgomb elengedésére, illetve a felcsapófék kapcsolására a lánc azonnal leáll.
Az olajozás - mindegyik AL-KO-nál - külön olajszivattyú végzi, automatikusan. A benzineseknél az olajszint ellenőrzéséhez bele kell néznünk az olajtartályba, (az elektromosoknál kívülről is ellenőrizhető szintmérő van). Vigyázni kell, hogy az olajtartályt és az üzemanyag tartályt véletlenül se cseréljük össze, mert az nagy bajt okozna. A láncfűrész olajozásához sohase használjunk fáradt olajat, vagy más célra gyártott olajat; a benzinkutaknál kapható speciális motorfűrész olaj. Ez kell!
Az AL-KO láncfűrészek láncsebessége viszonylag magas (12 m/mp), ezért speciális láncot fejlesztettek ki hozzájuk. Ennél a láncnál csak minden ötödik vezetőszemre jut egy vágószem, emiatt jó a forgácskihordás, és könnyebb a vágószem utánélezése, bár ez utóbbit precízen csak a speciális élező szerszámmal lehet elvégezni. A benzines gépek láncfeszességét csőkulcs és csavarhúzó segítségével lehet beállítani, amire általában csak a láncnyúlás miatt van szükség.
A KS 1800/35 és a KS 1800/40-es típusjelű elektromos gépek majdnem ikertestvéreknek tekinthető. Teljesítményük azonos (és apszolut összemérhető a benzinesekével), a típusszámból kiolvasható, miként a láncvezető hosszúsága is. Még egy különbség azért mégis van, a láncfeszesség állítási lehetősége. A kisebb gépnél ez a benzinesekhez hasonlóan kézi szerszámokkal történik, míg a nagyobbnál igen praktikus gyorsfeszítővel. A külső gyűrűvel feloldjuk a rögzítést, a belsővel beállítjuk a feszességet, majd újra rögzítjük a láncvezetőt. Nagyon praktikus megoldás.
Az automatikus olajadagolásról már szóltunk. Ebben nincs különbség a benzines és az elektromos között. Indításkor mindig ellenőrizzük le, hogy jön-e az olaj, pl. "spricceljünk" rá egy újságpapírra. Használat közben rendszeresen tisztítsuk az olajadagoló nyílását a belső lánckeréknél és a láncvezető orrészénél, mert az bizony a forgácstól eltömődhet. Minden láncfűrész halála az olaj nélküli üzemeltetés.
S hogy melyiket válasszuk? Otthoni használatra mindenképpen praktikusabb az elektromos, hiszen csatlakoztatás után azonnal üzemkész. A két elektromos közül is a 40-es tűnik a jobb vételnek; nem csak a hosszabb penge, hanem a lánc gyorsfeszítő miatt is.