Napkollektor alkatrészek

Szerelés

A napkollektorokat általában az épületek tetőszerkezetére kell felszerelni. Fontos, hogy a rögzítéshez használt anyagok ellenálljanak az időjárási hatásoknak, ne rozsdásodjanak, a kollektorok teljes élettartama alatt ne igényeljenek festést, karbantartást.
Akár sík, akár vákuumcsöves kollektorról is legyen szó, a napkollektorok felszereléséhez alumíniumból készült szerelőkeretek vásárolhatók. Ezek segítségével a kollektorok könnyen, gyorsan és megbízhatóan felszerelhetők, a tető kollektorok miatti beázása maximálisan kizárható. A szerelőkeretek egy, kettő vagy három darab kollektor felszereléséhez készülnek. Ezek egymás mellé sorolásával tetszőleges számú napkollektor felszerelhető. A tető típusától függően külön szerelőkeretek kaphatóak ferde- és lapos tetőre.
A kollektortest felszerelésénél szükség lehet bádogos munkákra. A bádogozó készletek a kollektorok tetőbe integrált beépítésére szolgálnak. Ekkor a kollektorok a szerelőkeretek segítségével történő felszereléssel ellentétben nem a meglévő tetőhéjalás fölé, hanem a tetőhéjalás helyett, azt kiváltva kerülnek beépítésre. A kollektorokat szarufákhoz csavarozott alumínium Z-profilok tartják, a vízszigetelő beépítésről pedig a bádogozás gondoskodik. Ez hasonló a tetőablakoknál alkalmazott bádogozó készletekhez.

Szabályozás, vezérlés

A tágulási tartály feladata minden melegvizes rendszernél az, hogy kiegyenlítse a keringő folyadékkal feltöltött, zárt fűtési körben a hőmérsékletingadozás okozta térfogatváltozást. Napkollektoros rendszerekben csak olyan tágulási tartályt lehet alkalmazni, amelynek megengedett üzemi nyomása legalább 6 bar, megengedett maximális hőmérséklete legalább 120°C, és a gumimebránt nem károsítja a propilénglikol.
A napkollektoros rendszerek automatikus, felügyelet nélküli üzemét elektronikus szabályozók irányítják. A szabályozók érzékelőkkel mérik a napkollektorok, és a kollektorokkal fűtött tároló, medence vagy hőcserélő hőmérsékletét, és ezeknek megfelelően vezérlik a rendszerbe beépített szivattyúk és motoros szelepek üzemét. A korszerű, mikroprocesszoros szabályozók bonyolult, több zónás rendszerek vezérlésére is alkalmasak, és számtalan hasznos funkcióval rendelkeznek. Például fokozat-mentesen szabályozzák a szivattyúk fordulatszámát, vagy mérik a kollektorok hőteljesítményét.
Kétkörös napkollektor-rendszernél szükség van egy átmeneti tartályra, ami a "felesleges" melegvizet tárolja a felhasználásig. A padlóra állítható, vagy falra szerelhető zártrendszerű készülékek kiviteltől függően felfűthetők bármilyen kazánnal és/vagy napkollektorral és/vagy villamosenergiával. A készülékek egyidejűleg több vízvételi hely ellátására alkalmasak, a tárolt melegvíz mind tisztálkodási, mind étkezési célra alkalmas.
A tárolótartályok acéllemezből készülnek, alsó részükön tisztítónyílás van. A hőcserélő behegesztett csőkígyó. A korrózió elleni védelmet kétrétegű, speciális tűzzománc és beépített magnézium aktívanód biztosítja, hasonlóan a klasszikus elektromos vízmelegítőkhöz. A készülékek külső burkolata porlakk bevonattal ellátott acéllemez. A tárolók hőszigetelése általában 47, ill. 50 mm vastag, freonmentes poliuretán hab, amely biztosítja a melegvíz hosszú idejű hőntartását.
Tartósan borús időben használatosak az elektromos fűtőpatronok. A patronok a tartályokba szabványos, belső menetes csonkon keresztül építhetők be. A fűtőpatronok 2,5-9 kW teljesítmény tartományban készülnek. A 2,5 kW-os fűtőpatron 1 fázisú, a 3,3 kW-os és ennél nagyobb fűtőpatronok 3 fázisúak. A fűtőpatron része a forgató gombbal beállítható szabályozó termosztát, és egy fix beállítású biztonsági, korlátozó termosztát.
Az abszorpciós légtelenítők beépítésével gyorsan és hatékonyan eltávolíthatók a napkollektoros rendszerekbe feltöltéskor bennmaradó, és felmelegedéskor kiváló, mikrobuborék formájában megjelenő levegő és egyéb gázok. A hatékony légtelenítést a keresztmetszet bővülés és a belső, speciális drótháló biztosítja. A normál kialakítású légtelenítők 110°C-ig, a "szolár" légtelenítők pedig 200°C-ig alkalmazhatók.
Többzónás napkollektoros rendszer esetén az egyes zónák fűtése motoros váltószeleppel valósítható meg. A váltószelepek szerkezetileg két részből állnak: a szeleptestből és a működtető motorból. Szeleptestből létezik egyutú (kétjáratú) és kétutú (háromjáratú) kivitel. A méretválaszték 1/2"-tól 1"-ig terjed. A különböző működtető motorok bármelyik szeleptestre felszerelhetők az egyszerű, bajonettzáras rögzítésnek köszönhetően.

Hőszigetelés, fagyvédelem

A napkollektoros rendszer csővezetékeit a hőveszteség csökkentése érdekében teljes terjedelemben hőszigetelni kell. Az alkalmazott hőszigetelő anyagnak el kell viselnie a kollektor körben előforduló - esetenként 150°C feletti - hőmérsékletet is. A külső térben vezetett csővezeték szigetelése pedig ellent kell hogy álljon a napsugárzásnak és a nedvességnek is. Mivel a napkollektoros rendszerek egész évben, tehát a fagyveszélyes téli félében is működnek, ezért a napkollektor kört fagyálló folyadékkal kell feltölteni. A fagyálló folyadék anyaga propilénglikol, ami az általánosan alkalmazott etilénglikol fagyállóval szemben nem mérgező. Ez azért fontos, mert ha a rendszerben esetleg meghibásodás (pl. hőcserélő lyukadás) áll elő, akkor sem kerül mérgező anyag az ivóvíz hálózatba. Emellett a propilénglikol környezetbarát, mert biológiailag lebontható, foszfátot, nitrátot és nitritet nem tartalmaz. A fagyálló folyadék sok esetben koncentrátum formában kapható, ezért hígítani kell azt.