Otthoni villamosenergia tárolás

2022-10-14 10:51:25 | Módosítva: 2022-10-14 11:36:23

Nem tudjuk, hogy az elszabadult energiaárak végül is stabilizálódnak-e, illetve reménykedhetünk-e abban, hogy visszatérnek a korábbi évek árszintjére. Tény, hogy egyre többen gondolkoznak abban, hogy maguk termelik meg a villamos áram szükségletüket a házuk tetejére szerelt napelemek segítségével, és saját energiatároló kiépítésével igyekeznek függetleníteni magukat a villamosenergia hálózattól. Míg pár évvel ezelőtt ez inkább még csak elméleti lehetőség volt, ma már itt van a gyakorlatban, idehaza is kiépíthető a saját rendszer, ha elegendő beruházási tőkével rendelkezünk. A kormány legújabb rendelete - melyben gyakorlatilag leblokkolja a hálózati visszatáplálás lehetőségét - pedig egyértelműen ebbe az irányba tereli a saját napelemben gondolkodókat.


Az akkumulátoros energiatároló mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy egy napelemes rendszerrel rendelkező háztartás a megtermelt energiát minél nagyobb arányban helyben használja fel, saját fogyasztását a lehető legnagyobb mértékben kiváltsa. A gyakorlatban egy átlagos, napelemmel rendelkező magyar háztartás évente az általa megtermelt energia 30-35%-át használja fel helyben, míg a maradékot az elosztói hálózatba táplálja, és a felhasználás időpontjában visszaveszi. Akkumulátoros energiatárolóval ez az arány 70-75%-ra növelhető.

Az energiatároló fő feladata kettős: a termelési csúcsok elsimítása illetve a megtermelt energia felhasználásának késleltetése a fogyasztási csúcsidőszakig.

A korábbi szabályok szerint a napelemes rendszerekre vonatkozó szaldóelszámolás lehetővé tette az energia hálózaton történő tárolását. A bruttó elszámolás bevezetése óta azonban a felhasználónak rendszerhasználati díjat kell fizetnie a hálózatba betáplált energia visszavétele után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a háztartás a felesleges energiájának betáplálásáért kevesebb pénzt kap, mint amennyiért visszavételezheti azt, amikor szüksége van rá. A háztartási energiatároló segítségével, és a helyben megtermelt energia elraktározásával ennek a költségnek a nagy részét meg lehet takarítani. A napenergia helyi felhasználásával érhető el a lehető legnagyobb energiafüggetlenség, illetve így biztosíthatjuk, hogy a legnagyobb mértékben zöld energiával lássuk el a háztartásunkat. Változó energiaárak, rendkívüli hálózati események bekövetkeztekor is kiszámítható alternatívát jelentsen.


A háztartások elmozdulása a központi energiaellátástól rengeteg lehetőséget rejt magában a jövőre nézve. Dinamikus energiaárak mellett megérheti termelőként is megjelennünk a piacon, energiaközösségekbe szerveződve a legjobb árakon értékesíthetjük az energiafelesleget, illetve részt vehetünk az elektromos hálózat stabilitásának megőrzésében is. Az energiatároló egy olyan berendezés, amely ezeket a jövőbeli, automatikusan működő funkciókat segít megvalósítani.


Az energiatároló két legfőbb jellemzője a tárolókapacitás és a teljesítmény. A teljesítmény azt mutatja meg, hogy a napelem pillanatnyi termeléséből mennyit tud elnyelni az akkumulátor, illetve milyen mértékben tudja kiszolgálni a háztartási fogyasztókat. A tárolókapacitás pedig azt jelenti, hogy egy teljes feltöltést követően összesen mennyi eltárolt energiát tud biztosítani a háztartás számára.


Egy átlagos otthon esetében a napelemes rendszert a korábbi fogyasztás alapján méretezik. A háztartási fogyasztók ellátásához 1 kWp beépített napelem csúcsteljesítményhez 1,1-1,4 kWh tárolókapacitás szükséges. Ezeket az értékeket csak a rendszer túlméretezésével lehet javítani, amely sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem indokolt.

Az akkumulátorok élettartama

Általánosságban az akkumulátorok élettartama sok tényezőtől függ. A legfontosabbak ezek közül a technológiájuk és a felhasználási módjuk. Az újratölthető akkumulátor típusoknál széles körben elterjedtek a lítium-alapú megoldások. Bár ezek között is akadnak különbségek, a hagyományos ólom-savas akkumulátorokhoz képest számos előnyük van: a teljes töltöttségi tartományban egyenletesen tartják a feszültségüket, kevésbé függenek a külső hőmérséklet változásaitól, jól bírják a rendszeres töltést-merítést, de ha hosszabb ideig nem használják, akkor is alacsony önkisülés jellemzi őket.


Egy adott felhasználási célra szánt lítium akkumulátorok kapacitása egy bizonyos mennyiségű teljes vagy részleges töltés-merítési ciklus után 80% körüli értékre csökken. Az elektromos autók esetében ez a kapacitás-csökkenés már jelentősen befolyásolja a hatótávolságot, ilyenkor érdemes az akkumulátort cserélni. A háztartási felhasználásra szánt akkumulátorok esetében azonban jellemzően napi egy teljes töltés-merítési ciklussal lehet számolni. Ebből kifolyólag a gyártók többsége 4-6000 ciklust is garantál, mielőtt az akkumulátor jelentősen leromlik. A lítium akkumulátorok azonban ekkor is ellátják a feladatukat, így az élettartamuk a gyakorlatban akár jóval hosszabb – 15-20 év – is lehet.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szerves napelemek

A mindenki által ismert, szilícium alapú napelemek az utóbbi években új vetélytársat kaptak. A szerves, polimer alapú fotovoltaikus eszköz olcsó, egyszerűen gyártható, környezetbarát, és szinte...


Ókori cserép napelemmel

Talán bele sem gondolunk, de egy-egy népszerű régészeti helyszínnek meglehetősen komoly energiaigénye van. Pompejiben például, ahová évente emberek milliói látogatnak ki, a világítás mellett...