Napkollektor ízlés szerint

2009-08-30 22:42:18 | Módosítva: 2009-09-01 13:00:19

A jelenlegi dráguló energiaárak mellet, egyre komolyabban kell vennünk, az ún. "megújuló energiákat" akár a fűtés akár a használati melegvíz céljaira. Természetesen a gyártók is ráéreztek az igényekre, és minden valamire való cég piacra dobta a főleg napkollektoros hőenergia termelő szerkezeteit.

Mivel ezeket a fűtés-kiegészítő berendezéseket a jelenlegi legkorszerűbb fűtésrendszerekhez csatlakoztatva javasolják felhasználni, ezért a legdrágább anyagok és a műszaki megoldások alkalmazásával az áruk is a legmagasabb szinten van. Pedig kis leleményességgel és rátermettséggel lényegesen olcsóbban, saját kezűleg is összeállíthatunk egy napenergia hasznosító melegvíz termelő egységet.
Ehhez nagy lökést adhat, hogy mára a gyártók - igaz alkatrészellátási céllal - a napkollektoros berendezések alapelemeit is piacra dobták. Ezek felhasználásával már a saját magunk hőenergia igényeinek megfelelő berendezéseket tudunk összeállítani kevésbé zsebbenyúlóan, mintha egy komplett gyári berendezést választanánk.

Hogy is működik egy ilyen napkollektoros hőtermelő berendezés? Mindegyik szerkezet alapeleme egy sík vagy vákuumcsöves napkollektor. Mi a mai ismeretek szerint a vákuumcsöves kollektort tartjuk a legjobbnak, a legkompaktabbnak. Miért? Mert ezek a kollektorok használhatóak 30-90 fokos dőlésszöggel, -25 C fokig fűtenek, és erősen felhős, ködös időben is dolgoznak, a napsütéses időszakban a m2-kénti teljesítményük eléri az 1,1KW/h-t. Ha véletlenül 1-2 cső meghibásodik, ki lehet cserélni őket üzemelés közben, minden gond nélkül. Nem véletlenül kezdik elismerni ezeket az erényeket az eddig mereven sík kollektorra esküdözők is.

Lássuk a méretezéseket egyszerűen, úgymond ökölszabály módjára. 1m2 vákuumcsöves napkollektor ~5m2 épület fűtésére elegendő. Tehát egy 150m2-es alapterületű, egyszintes ház fűtéséhez a szükséges kollektor mennyiség: 150: 5 = 30m2. Ez a GrünPower sorozat 15 csöveséből 6db-ot jelent, kb. 200.000.-Ft/db. Ehhez a kollektor mérethez szükséges még egy 200 l-es 2 hőcserélős bojler + 1db 500 l-es fűtési puffer tároló.
Ebből azért látható, hogy csak a napkollektorokkal való fűtés nem a legolcsóbb beruházások közé tartozik, más kérdés hogy az üzemeltetése már nagyon olcsó.
A használati melegvíz előállítására azonban már 1-2 m2 napkollektor felület alkalmas. Ráadásul ezek azért egyszerűbb szerkezetek, mint egy komplett fűtési rendszer. A használati melegvíz termelésére szolgáló berendezések kis rátermettséggel házilagosan, a kereskedelmi árnál lényegesen olcsóbban is összeállíthatók. Ehhez egy kiragadott megoldás ismertetésével, szeretnénk segítséget nyújtani.

Legelőször is el kell dönteni, hogy az ingatlan illetve a lakóépület alkalmas e a napkollektorok elhelyezésére. A kollektorok tájolása: DK-től DNy-ig bezárólag legyen. Egyszerűbben: reggel 8-tól délután 4-5 óráig érje a napsütés. A tetőszerkezet alkalmas legyen a kollektorok utólagos felszerelésére.
Amennyiben a napkollektor telepítés lehetséges akkor nekiláthatunk. Ha nem akarunk drágán kész napkollektort venni, akkor elég ha a fő elemét, magát a vákuumcsövet szerezzük be. Az 1800 mm×58 mm-es vákuumcső darabonként ~3. 500.-Ft-os áron beszerezhető.
A használati melegvíz előállításhoz szükséges a 10-15 db vákuumcsövet magába foglaló 1,2×1,5 m alapterületű, 10-15 cm magas szegélyű fémlemezből készült egy nagy tepsihez hasonlító alaplemezre lehet szerelni. Az alaplemez aljára kell hegeszteni vagy csavarozhatóan kialakítani a tetőszerkezethez rögzítő 4 db tartót. A tartókat a tetőhéjalás (cserép stb.) nélküli szarufákhoz célszerű csavarozással rögzíteni, majd a tetőhéjalást vissza kell tenni.
A vákuumcsöveket a felső végükön egy kollektor részbe kell kötni. Példánkban ez a kollektor rész egy 1,2 m hosszú 120 mm széles, 100 mm magas, 3 mm falvastagságú alumínium zártszelvénybe csatlakozik. A zártszelvényt a bekötésre a következőképpen tehetjük alkalmassá. Először is egy megfelelő alumíniumhegesztő kisiparost kell keríteni, ha magunknak nincs ilyen berendezése. A zártszelvénybe ugyanis a vákuumcsövek csatlakozásához o 80 mm-es furatokat kell kialakítani, majd a furatokba 80 mm-es külső átmérőjű, 5 mm-es falvastagságú, 100 mm hosszúságú csődarabokat kell behegeszteni.

A csőcsonkokba 70/58/15 mm-es ajakosgyűrűk (simmering) segítségével csatlakoztatjuk az egyes vákuumcsöveket. Az alumínium zártszelvény két végét ezután behegesztjük, majd gyűjtőtartályként használjuk. A víz, helyesebben a hőtároló folyadék lehetőség szerint fagyálló legyen, el- és odavezetését 2 db 1"-os csőcsonk behegesztésével tesszük lehetővé. A csőcsonkokra hőálló gumicsöveket (autóhűtő cső) csatlakoztatunk, majd a tető alatt a melegvízrendszer hőálló csővezetékére csatlakoztatjuk a gumicsöveket.
Az előremenő vezetéket a lakótérben elhelyezendő hőcserélőhöz vezetjük, majd onnan a visszatérő vezetéket a napkollektorhoz. A keringés a felmelegedő és a hideg folyadék fajsúlykülönbsége révén is létrejön, de kisteljesítményű keringtető szivattyúval jóval nagyobb hatásfokkal működik a rendszer.
A hőcserélő beszerzésére a sok gyártó és kereskedő cég rengeteg ajánlata közül is válogathatunk, de egyszerű "do it yourself" módon megoldhatjuk ezt a kérdést is. Ugyanis egy 120 l-es használt háztartási bojler (elektromos hőtárolós vízmelegítő) - amelynek rendszerint az elektromos melegítő része szokott tönkremenni - felhasználásával könnyen kialakíthatjuk a saját hőcserélőnket.
Amennyiben a tartály és a körülette lévő hőszigetelés ép, akkor csak az elektromos fűtőrészt, tartó karimát szereljük ki. Bontsuk le róla a feleslegessé vált elektromos fűtőrészt. Majd a karima kifúrásával, hideg és a melegvíz csatlakozó 1/2"-os csővéget alakítsunk azon ki. A lehetőleg réz anyagú csővégek mindkét végükön külső menettel legyenek ellátva. A kész csővégekre hollandis kötés segítségével egy előre elkészített csőkígyót csatlakoztassunk.

A csőkígyót 15 vagy 18-as lágy rézcsőből alakíthatjuk ki. Ilyen csőspirált, tapasztaltabb olvasóink is le tudnak hajlítani, de rézzel foglalkozó vízszerelő tökéletesebben megoldja ezt a feladatot. A csőspirál kb. 30 cm átmérővel készüljön, az egyes csőmenetek 2-5 cm-es közzel kövessék egymást. A csőkígyó aktív felülete 15-ös cső esetén 0,53 m2/folyóméter. Azaz 2 m hosszú spirálnak 1,06 m2 aktív felülete van! A csőkígyó két vége a csatlakozó csővégekhez illesztve legyen kialakítva. Így a csővégekhez rézanyagú hollandis kötéssel csatlakoztatható, illetve meghibásodás esetén bármikor leszerelhető.

A kész szerkezetet a bojlerba visszaszereljük, ügyeljünk, arra hogy a karima alá hőálló tömítő gyűrűt tegyünk vissza! Ez után a hideg- és melegvíz csatlakozó csöveit kössük be a bojler megfelelő csőcsonkjához.
Máris elkészültünk, ezentúl a család használati melegvize jóval olcsóbban előállítható, mint eddig. A saját napkollektoros rendszer kialakítás költsége pedig 50-60% a kész rendszerek árának.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vákuumcsöves napkollektorok a Bosch-tól

Sokakban felmerül a gondolat, hogy az otthon fűtési rendszerét felújítsa, esetleg egy új, energiatakarékos otthont építsen a család számára. Az energiaköltségek csökkentésének igénye visszaható...


Energiatakarékosság

Nyaranta egyre többször hallani túlterhelt elektromos rendszerekről, amik nem képesek lépést tartani a sok ezer klímaberendezés miatt megugrott energiaigénnyel. Néhány egyszerű megoldással és némi...