Harkályok házrongálása

2016-10-05 07:35:14 | Módosítva: 2016-10-05 07:38:39

2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. A madarak hatékony riasztása a gyakran több száz négyzetméteres, vagy ennél is nagyobb falfelületekről nem megoldható, biztos megoldást harkályálló építési technológiák alkalmazása jelentene.


A harkályrongálások alapvetően a habosított polisztirollemezekkel szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érinti. A mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy az általánosan alkalmazott, habosított polisztirolhab-lemezekből, az ezt fedő műanyag- vagy üvegszálas rabichálóból és a néhány mm vastag, vízzáró külső vakolatból álló technológia nem harkályálló. Hiába fedi a szigetelőanyagot apró szemű, puszta kézzel elszakíthatatlanul erős rabicháló, és akár egy felnőtt ember súlyát is elbíró teherbírású vakolat, ezeket a harkályok játszi könnyedséggel áttörik. További probléma, hogy a tapasztalatok alapján a harkályokat kimondottan vonzzák a befoltozott lyukak, amiket előszeretettel keresnek fel és rongálnak meg újra és újra.

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:

1. A több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap ilyen burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma.

2. A már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

A harkály falrongálási probléma harmadik összetevője az, hogy a madarakat riasztással nem lehet hatékonyan távol tartani a falaktól. A több emelet magasságú üvegfalra (középen) ragasztott ragadozómadár-sziluetteknek pl. elvileg nem csak az ablaknak ütközést kellene megakadályoznia, de ha hatásosak lennének, akkor a harkályokat is távol tartanák az épülettől. Ennek ellenére a fakopáncsok itt is folyamatosan megrongálják a falakat. Mivel a riasztás nem működik, a harkályok éveken át visszatérhetnek.

A szigetelésbe vájt ökölnyi lyukak, amikből egy-egy épületen akár több tucatnyi vagy ennél is több lehet, olyan esztétikai problémát jelentenek, melyek csökkentik az ingatlan forgalmi értékét, a javítások pedig akár milliós pluszköltséget is okozhatnak.





A harkályok falrongálása műszaki problémákat is okoz, elsősorban rontja a hőszigetelés hatékonyságát. A nagyobb kiterjedésű lyukaknál beázás is fenyeget, télen a beszivárgott víz megfagy, melynek következtében a külső vakolat súlyával terhelt szigetelés kisebb-nagyobb szakaszokon elválhat a faltól és akár le is szakadhat. A mechanikai állagromlást az is fokozhatja, hogy a tartósan nyitva maradó lyukakba (márpedig ezek tartós javítása nem biztosítható) más állatok – denevérek és itt költő madarak – is beköltöznek.

A harkályok távoltartására jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony riasztóeszköz vagy riasztási módszer, ami biztos és hosszú távú megoldást jelentene, bárhol (kül- és belterületen egyaránt), bármekkora felületen (többszintes épületeken, toronyházakon is) alkalmazható lenne, és ilyen előre láthatóan a közeljövőben sem várható. Ráadásul a természet védelméről szóló törvény rendelkezése alapján a védett állatok riasztása zöldhatóságiengedély-köteles.

A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. Így jó esély van arra, hogy a jelenleginél vastagabb és ellenállóbb szigetelésburkoló-réteg megoldás lehet a falrongálási problémára, mert a madarak a néhány próbakoppintás alapján túl keménynek tűnő felületeket (pl. beton- és téglafal) a továbbiakban békén hagyják. A fedőréteg vastagságának növelése azonban nagyobb súlyt is jelent, ami az érintett épületeknél új teherbírási és rögzítési normákat igényelhet, és az árat is növelheti. A harkályálló vakolatrétegnél nem csak a szükséges anyagösszetételt és vastagságot kell meghatározni, de biztosítani kell, hogy a felhordási technológia a széleken, a sarkokon és a bonyolult felületeken is tartani tudja ezt.




Mai tudásunk szerint biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat harkályálló lenne, ennek két alternatívája, ha:

1. Ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni.

2. A szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.

A védekezési kötelezettség, mivel a harkályok védett állatok, a természet védelméről szóló. törvény rendelkezése alapján alapvetően az ingatlan tulajdonosát vagy használóját terheli.

A károsultak számára a riasztás hatástalansága esetén a területileg illetékes zöldhatóságtól (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) kérhető harkálymentesítő intézkedés és akár kártalanítás is. A természetvédelmi hatóság abban az esetben fizethet kártalanítást, ha a károsultak kérés ellenére nem intézkedett a kár megelőzésére, ha indokolatlanul nem engedélyezte a riasztást, vagy ha kérés ellenére nem vont be megfelelő szakértelemmel rendelkező szervet. A jelenlegi rossz, nem életszerű szabályozás miatt tehát a károsultaknak csak egyetlen lehetősége van; bejelentést tenni a területileg illetékes zöldhatóságnál, kérve a probléma megoldását, rákérdezve az alkalmazható riasztási megoldásokra, és ezek engedélykötelezettségére!



Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy a kormányhivatalok munkatársainak sincs a birtokában valami eddig nem ismert riasztóeszköz! Az ott dolgozók ugyanolyan tehetetlenek, mint maguk a károsultak. A felügyelőségek alkalmazottai azért kénytelenek a kérdéssel foglalkozni, mert megfelelő építésügyi szabályozás hiányában egyedül a természetvédelmi törvény érinti a problémakör legalább valamely elemét, magukat a harkályokat, amik védettek. A helyzet annyira életszerűtlen, mintha a rossz minőségű, beázó tetőcserepek problémájának kezelése a Meteorológiai Intézet munkatársaira hárulna pusztán azért, mert ők beszélnek sokat az esőről!

Forrás: Magyar Madártani Egyesület

Néhány kipróbálható ötlet:


A falakra felfuttatható kúszónövények akár száz százalékos biológiai jellegű megoldást kínálhatnak


Amennyiben nem probléma az eszköz kinézete, gyorsan és olcsón készíthetünk elvileg hatékony harkályriasztót erős zsinórból és 1,5 l-es műanyag palackokból


További elvi megoldási lehetőséget kínálnak a ragadozómadár-sziluettek épületre kihelyezhető változatai

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Télen-nyáron energiát takarít meg a szigetelő ablakfólia

Utólag is növelhető az üvegfelületek energiahatékonysága, megfelelő szigetelőfóliával az ablakokon kiáramló hő akár 93 százaléka bent tartható, még szimpla üvegszerkezet esetén is.


A hőszigetelés hatékonysága

Tévesen becsülik meg a hőszigetelés hatékonyságát a háztulajdonosokEgyes hőszigetelési módszerek hatékonyságát túl-, a teljes hőszigetelés várható hatását pedig alulbecsülik a háztulajdonosok....