Harkályok házrongálása

2016-10-05 07:35:14 | Módosítva: 2016-10-05 07:38:39

2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. A madarak hatékony riasztása a gyakran több száz négyzetméteres, vagy ennél is nagyobb falfelületekről nem megoldható, biztos megoldást harkályálló építési technológiák alkalmazása jelentene.


A harkályrongálások alapvetően a habosított polisztirollemezekkel szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érinti. A mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy az általánosan alkalmazott, habosított polisztirolhab-lemezekből, az ezt fedő műanyag- vagy üvegszálas rabichálóból és a néhány mm vastag, vízzáró külső vakolatból álló technológia nem harkályálló. Hiába fedi a szigetelőanyagot apró szemű, puszta kézzel elszakíthatatlanul erős rabicháló, és akár egy felnőtt ember súlyát is elbíró teherbírású vakolat, ezeket a harkályok játszi könnyedséggel áttörik. További probléma, hogy a tapasztalatok alapján a harkályokat kimondottan vonzzák a befoltozott lyukak, amiket előszeretettel keresnek fel és rongálnak meg újra és újra.

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:

1. A több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap ilyen burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma.

2. A már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

A harkály falrongálási probléma harmadik összetevője az, hogy a madarakat riasztással nem lehet hatékonyan távol tartani a falaktól. A több emelet magasságú üvegfalra (középen) ragasztott ragadozómadár-sziluetteknek pl. elvileg nem csak az ablaknak ütközést kellene megakadályoznia, de ha hatásosak lennének, akkor a harkályokat is távol tartanák az épülettől. Ennek ellenére a fakopáncsok itt is folyamatosan megrongálják a falakat. Mivel a riasztás nem működik, a harkályok éveken át visszatérhetnek.

A szigetelésbe vájt ökölnyi lyukak, amikből egy-egy épületen akár több tucatnyi vagy ennél is több lehet, olyan esztétikai problémát jelentenek, melyek csökkentik az ingatlan forgalmi értékét, a javítások pedig akár milliós pluszköltséget is okozhatnak.





A harkályok falrongálása műszaki problémákat is okoz, elsősorban rontja a hőszigetelés hatékonyságát. A nagyobb kiterjedésű lyukaknál beázás is fenyeget, télen a beszivárgott víz megfagy, melynek következtében a külső vakolat súlyával terhelt szigetelés kisebb-nagyobb szakaszokon elválhat a faltól és akár le is szakadhat. A mechanikai állagromlást az is fokozhatja, hogy a tartósan nyitva maradó lyukakba (márpedig ezek tartós javítása nem biztosítható) más állatok – denevérek és itt költő madarak – is beköltöznek.

A harkályok távoltartására jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony riasztóeszköz vagy riasztási módszer, ami biztos és hosszú távú megoldást jelentene, bárhol (kül- és belterületen egyaránt), bármekkora felületen (többszintes épületeken, toronyházakon is) alkalmazható lenne, és ilyen előre láthatóan a közeljövőben sem várható. Ráadásul a természet védelméről szóló törvény rendelkezése alapján a védett állatok riasztása zöldhatóságiengedély-köteles.

A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. Így jó esély van arra, hogy a jelenleginél vastagabb és ellenállóbb szigetelésburkoló-réteg megoldás lehet a falrongálási problémára, mert a madarak a néhány próbakoppintás alapján túl keménynek tűnő felületeket (pl. beton- és téglafal) a továbbiakban békén hagyják. A fedőréteg vastagságának növelése azonban nagyobb súlyt is jelent, ami az érintett épületeknél új teherbírási és rögzítési normákat igényelhet, és az árat is növelheti. A harkályálló vakolatrétegnél nem csak a szükséges anyagösszetételt és vastagságot kell meghatározni, de biztosítani kell, hogy a felhordási technológia a széleken, a sarkokon és a bonyolult felületeken is tartani tudja ezt.




Mai tudásunk szerint biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat harkályálló lenne, ennek két alternatívája, ha:

1. Ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni.

2. A szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.

A védekezési kötelezettség, mivel a harkályok védett állatok, a természet védelméről szóló. törvény rendelkezése alapján alapvetően az ingatlan tulajdonosát vagy használóját terheli.

A károsultak számára a riasztás hatástalansága esetén a területileg illetékes zöldhatóságtól (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) kérhető harkálymentesítő intézkedés és akár kártalanítás is. A természetvédelmi hatóság abban az esetben fizethet kártalanítást, ha a károsultak kérés ellenére nem intézkedett a kár megelőzésére, ha indokolatlanul nem engedélyezte a riasztást, vagy ha kérés ellenére nem vont be megfelelő szakértelemmel rendelkező szervet. A jelenlegi rossz, nem életszerű szabályozás miatt tehát a károsultaknak csak egyetlen lehetősége van; bejelentést tenni a területileg illetékes zöldhatóságnál, kérve a probléma megoldását, rákérdezve az alkalmazható riasztási megoldásokra, és ezek engedélykötelezettségére!



Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy a kormányhivatalok munkatársainak sincs a birtokában valami eddig nem ismert riasztóeszköz! Az ott dolgozók ugyanolyan tehetetlenek, mint maguk a károsultak. A felügyelőségek alkalmazottai azért kénytelenek a kérdéssel foglalkozni, mert megfelelő építésügyi szabályozás hiányában egyedül a természetvédelmi törvény érinti a problémakör legalább valamely elemét, magukat a harkályokat, amik védettek. A helyzet annyira életszerűtlen, mintha a rossz minőségű, beázó tetőcserepek problémájának kezelése a Meteorológiai Intézet munkatársaira hárulna pusztán azért, mert ők beszélnek sokat az esőről!

Forrás: Magyar Madártani Egyesület

Néhány kipróbálható ötlet:


A falakra felfuttatható kúszónövények akár száz százalékos biológiai jellegű megoldást kínálhatnak


Amennyiben nem probléma az eszköz kinézete, gyorsan és olcsón készíthetünk elvileg hatékony harkályriasztót erős zsinórból és 1,5 l-es műanyag palackokból


További elvi megoldási lehetőséget kínálnak a ragadozómadár-sziluettek épületre kihelyezhető változatai

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Duplo rendszer

Meglévő épületek ablakainak felújítása során sokan csak ablakcserében gondolkodnak, pedig léteznek olyan megoldások is, amelyek az üvegezés rétegszámának növelésével hatékonyabb és gazdaságosabb...


Energy Saving System

A hőszigetelés az év minden szakában megtérül. Míg a hideg évszakokban melegen tartja a falakat, addig nyáron a hőszigetelés tulajdonképpen úgy működik, mint egy légkondicionáló. A Murexin...