Tetőterek hőszigetelési követelményei

2013-05-13 14:33:09 | Módosítva: 2013-05-13 14:38:55

A beépítésre alkalmas padlások lakótérré való átalakításával, kedvező áron oldható meg a ház bővítése. A család gyarapodásával szükséges lehet egy ilyen beruházás, ez azonban csak akkor lesz komfortos és gazdaságos, ha megfelelő szigetelésekkel látjuk el.

Hazánkban a tetőtér beépítések az elmúlt harminc évben terjedtek el. Ennek fő oka, hogy az itthoni gyakorlatban nem alakult ki, az európai városokra jellemző, felfelé terjeszkedő irányzat. A régi időkben a padlás a legtöbb esetben terménytárolásra szolgált, a legtöbb tető- és padlástér még ma is kihasználatlan, az idők során felhalmozott holmik gyűjtőhelye.  A 100 évvel ezelőtti beépítési kísérletek meglehetősen kezdetleges anyagokat és módszereket alkalmaztak, de még a ’60-as ’70-es évek szülte kényszermegoldások (bitumenes lemez, mezőgazdasági fólia) sem teljesíti a komforthoz szükséges követelményeket.


A tetőterek újszerű hasznosítása a ’80-as években vett lendületet, akkorra datálhatóak a megfelelő szigetelőanyagok és technológiák elterjedése. A lakótér kialakításához vezető egyik lényeges lépés a gerendák és szarufák közötti, valamint alatti terek hőszigetelése. Minél vastagabb a tetőnk, illetve a szigetelés, annál jobb eredményt érhetünk. Ha jól akarjuk érezni magunkat, és csökkenteni szeretnénk fűtésszámlánkat, javasolt minimum 18-20 cm vastag szigetelést alkalmazni. Alapvető követelmény a hőszigetelő anyag gondos és szakszerű beépítése, mert az esetleges hibák könnyen javíthatatlan károkhoz vezethetnek.

Hőszigetelő anyagok

A szilikátszálas hőszigetelő anyagok jól ismertek a lakásépítők-felújítók körében. A kőzet- és az üveggyapot legfontosabb előnye – a kiváló hőszigetelő-képesség mellett – a jó tűzbiztonság és a kitűnő átszellőzési képesség. Utóbbi lehetővé teszi a gyors kiszáradást, ha kisebb nedvesség éri, vagy lecsapódik benne a pára. Előnyük egyben a hátrányuk is, nyitott pórusszerkezetük miatt nedves helyeken nem, vagy csak más anyagokkal együtt alkalmazhatók. Többféle kivitelben készülnek, a tekercstől a kasírozott változatig. A papír kasírozás a lágy anyag pórusainak zárását biztosítja, elősegíti az átszellőző levegő áramlását. Az alumíniumfólia-kasírozás egyrészt a párazárást garantálja, másrészt hőtükörként funkcionál. A kasírozás rendszerint 5 centiméterrel túlnyúlik a szigetelő anyagon a könnyebb rögzítés érdekében.
Magastetőknél a kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelőket jellemzően a tetőhéjazat alá, a szarufák közé helyezzük el. A héjazat és a szigetelőanyag között 4-5 centiméteres, az átszellőzést biztosító légrés szükséges.


A hőszigetelés hatékonyságát egyrészt a szigetelő vastagságának növelésével, másrészt a kétrétegű hőszigetelés beépítésével növelhetjük. Utóbbival csökkenthető a hőhíd jelensége is, illetve a szigetelőanyag zsugorodásával megjelenő rések is áthidalhatók. A tetőtéri hőszigetelő anyagok másik nagy csoportját a polisztirol termékek alkotják (ezekre sokszor „hungarocellként” is hivatkozik a köznyelv). Két típusuk van forgalomban, az EPS (expandált polisztirol) és az XPS (extrudált polisztirol). A polisztirol szigetelőanyagok univerzálisak, tetőtérben szarufák között és felett, tetőtérben ferde falon és mennyezeten, terhelt padlásfödémeknél, közbenső födém lépéshangszigetelésénél, szarufák hőhídmentesítésénél alkalmazhatók. Könnyű velük dolgozni, ezért a kivitelezők körében nagy népszerűségnek örvendenek. Hátrányuk a szilikátszálas szigetelőkkel szemben, hogy nem tűzzáróak. Az EPS szigetelőanyagok 2-4 térfogatszázaléknyi vizet felvehetnek, ezért úgy kell beépíteni, hogy nedvesség, páralecsapódás ne érje őket. A drágább XPS tömörebb, ezáltal vízfelvétele elhanyagolható, lényegesen jobb a nyomószilárdsága, hőszigetelő képessége.

Környezetbarát szigetelés cellulózzal 

A befújásos cellulózszigetelést már közel 100 éve használják Észak-Amerikában. Mivel gyorsan és ülepedés-mentesen megoldható vele a szigetelés, az egész világon terjedni kezdett ez a technológia. Hazánkban még csak 10 éve kezdték használni ezt a szigetelési módot, azóta előnyeinek köszönhetően igen népszerűvé vált. Mivel a befúvás során a hosszabb rostszálú alapanyag jobban filcelődik, így nyerhető a legnagyobb térfogat-sűrűségű szigetelés.



Függőleges falakban a maximális sűrűség akár 65 kg/m3 is lehet, ez egyedülálló a hőszigetelési anyagok között. Nagy tömegének számtalan előnye van: magas a hőtárolási kapacitása, hőfokcsillapítása 6-8-szoros a szálas anyagokéhoz képest – ennyivel nehezebben melegszik át. A gyártás során semmilyen káros anyag nem kerül beépítésre, és nem keletkezik, mindez természetes anyagok felhasználásával készül.

Rétegrend

Bármilyen anyagot válasszunk is a hőszigeteléshez, a helyes rétegrend a jó eredmény záloga. Alapszabály, hogy a beépített anyagok páraáteresztő képessége a kültér felé kell, hogy növekedjen. A tetőtéri rétegrend fontos szereplői a páratechnikai fóliák. Ezek lehetnek párazáró, párafékező vagy páraáteresztő fóliák. Szilikátszálas szigetelés beépítésekor a párazáró fóliára (mely lehet hőtükrös vagy sima) azért van szükség, hogy a fűtött lakótér felől érkező párát ne engedje be a szigetelésünkbe. Ha a fólia kimarad, akkor a külső-belső hőmérsékletkülönbség hatására a pára kicsapódik a gyapotban, elnedvesíti azt, és amíg ki nem szárad, nem szigetel, valamint a nedvesség az épület szerkezetében is károkat okozhat.


A páraáteresztő fólia (tetőfólia) szerepe a hőszigetelésünk megvédése a külső nedvességtől (pl. cserepek között beszivárgó eső, szél által befújt porhó később elolvadva nedvesedést okoz). Ezt a fóliát többnyire a cserép alá teszik, és azért páraáteresztő, hogy a védelem ellenére a hőszigetelő anyagba mégis bejutó nedvesség ki tudjon szellőzni. A héjazat alá kerülő párát, nedvességet az átszellőztetett légrés vezeti el. Cellulóz szigeteléseknél a belső oldalra elegendő párafékező fóliát rakni, a lényeg, hogy a külső, páraáteresztő fóliához képest minimum háromszor nagyobb legyen a páradiffúzióval szembeni ellenállása (Sd értéke). Így a fólia nem zárja le hermetikusan a lakóteret, a pára a szigetelésen keresztül is el tud távozni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyártói jótanácsok tetőterünk szigeteléséhez

A ferdetetős épületszerkezet nagyon összetett struktúra, mert sokféle anyagból, sokféle munkafolyamat során épül meg. Sokan azt gondolják, hogy ha elkészült tetőterükben problémát tapasztalnak,...


Hőszigetelő és falburkoló lap

Az előre gyártott, egyesített hőszigetelő és falburkoló lapokkal egyszerre lehet burkolni és hőszigetelni.