Gyepek ifjítása természetesen

2017-04-10 05:14:34 | Módosítva: 2017-04-10 05:23:54

Egy ház gyepfelületének megálmodásakor, mindenki golfpályaszerű, gyönyörű élénk zöld, sehol sem foltos, de gyommentes, mindig szépen alacsonyra nyírt fűről álmodik. Azután jönnek a kompromisszumok; vagy már a telepítéskor, a magas költségek miatt, vagy az első pár év után, amikor kiderül, hogy komoly munka van ám abban, ahol midig szépen alacsonyan van tartva a fű. Meg lehet azonban találni a középutat is, ami nem egy extra gyep, extra munka- és költség ráfordítás, de szépnek nevezhető, és mégsem a gondozása körül forog a család hétvégéinek programja.


A pázsit sokmillió élő növényből áll, melyek a környezeti változásokra gyorsan és látványosan reagálnak. A szép látványhoz a növények szükségleteinek a megfelelő kielégítésére van szükség, ami igen összetett dolog.

Mitől romlik le idővel a gyep állapota?

Egy jól telepített gyep megfelelő alaptrágyázással, öntözéssel, gondozással 3-4 évig jól érzi magát. Mivel ezidő alatt tömörödik, túlsűrűsödhet, vagy ha ritkul helyenként valamiért, ott elgyomosodhat. Ha nem kapott tápanyag utánpótlást, akkor az alatta levő talaj kissé kimerül, és ekkorra sárgulni kezdhet. Amennyiben nem volt teljesen megfelelő a talajkezelés, és a tápanyagfeltöltés a vetés során, akkor ezek a tünetek korábban is bekövetkezhetnek. A gyep ilyenkor el kezd leromlani, ennek látható jelei is mutatkoznak. A színehagyottság, gyomosodás, foltosodás után megjelennek a kopasz foltok, melyeken gyomnövények telepszenek meg. Ha nem avatkozunk be, akkor a következő években a helyzet csak súlyosbodik. A gyep alatti talaj fizikai és kémiai tulajdonságai is megváltozhatnak - már csak a fokozatos tömörödés miatt is. A kémhatása is megváltozhat, a tápanyagtartalma kiüresedhet (kimosódhat), a levegő és víz átjárhatósága nagy mértékben romolhat. Az igényesebb fűfajok kihalnak, helyüket vadfüvek vagy a moha foglalják el.



A gyomosodásnak az eddig említettek mellett az is oka lehet, ha ritkán nyírjuk a füvet. A fű jól bírja a taposást és a szakszerű nyírást (nem szabad nagyon mélyre vágni, mert ha belevágunk abba a részbe, ahonnan az új levél tör elő, akkor nagyon nehezen regenerálódik majd a növény), a gyomok egy része azonban nem bírja az ilyen jellegű zavarást. Ha csak három hetente vagy havonta nyírjuk a füvet, akkor az a gyomoknak nem okoz akkora kellemetlenséget, hogy kiszoruljanak a gyepből. Néhány fűgyom (gyermekláncfű, százszorszép) nem zavartarja magát a nyírás miatt, helyette hozzászokik: egyből a talajon terülnek el levelei, nem nő nagyra, és virágát is sokkal rövidebb szárral hozza rendszeresen nyírt körülmények között.

Fogadjuk be a vad füveket

Ha ugyanolyan tökéletes gyepre vágyunk, mint a közvetlen telepítés utáni években volt, akkor az a rossz hír, hogy újra kell telepíteni. Feltörni, fellazítani a talajt, jobb esetben egy kis földterítés, rosszabb esetben földcsere, újravetés… Ha hajlandók vagyunk némi kompromisszumra, akkor jóval kisebb költséggel, felfordulással felújítható a gyep, persze nem teljes mértékig olyanra, mint egy golfpálya pázsitja.

A dolog kulcsa a gyep faj- és fajtaösszetétele. Amikor fűmagot veszünk, a zacskóban 4-6 különböző fűféle magjainak keveréke található. Ennek oka, célja, hogy minél előbb kikeljen a vetés, bezöldüljön, ám idővel egyes fajok jobban érzik magukat, azok elszaporodnak, mások kevéssé találják meg számításukat, azok kiszorulnak a gyepből. A természetes növénytársulások is így működnek: amely fajoknak megfelelnek a környezeti adottságok, azok nagy egyedszámban lesznek jelen a területen, míg amelyek számára nem annyira optimálisak a körülmények, azok száma csökken, vagy teljesen el is tűnhetnek a területről. Ha elfogadjuk, hogy a gyepünkben vad füvek, és más, a területünk közelében honos gyepalkotó növények is betelepedjenek, akkor egész szép lehet a felújított gyepünk, még ha növényi összetétele nem is egyezik meg majd a zacskós fűmagokéval.

Gyepifjítás egyszerűbben

Az alábbi lépések egy komplett gyep felújítását mutatják be. Ezek közül kihagyhatók egyes lépések, például, ha nincs sok kétszikű gyom, akkor nem kell gyomirtani stb. Először is gyepgyomirtóval fújjuk le a területet, betartva a használati utasítást. (Fűnyírás után közvetlenül nem lehet használni, csak 3-4 nap várakozás után stb.) Ez kiírtja a kétszikű gyomokat a gyepből. 2-3 hét után, amikor a kétszikűek már rendesen sárgulnak, újabb fűvágásra van szükség. A lekaszált füvet ekkor is gyűjtsük össze. Gyepszellőztetővel – ami bérelhető is – lazítsuk fel kissé a talajt, így levegősebbé, jobb vízgazdálkodásúvá tesszük, és az elhalt növényi részek, gyökerek is eltávolíthatók így. Ezeket gereblyézzük össze. Ezután jó minőségű aprómorzsás (legjobb valami virágföld) egyenlítsük ki a talajt, ha süllyedések, egyenetlenségek vannak helyenként. Ha ezzel megvagyunk, az egész területre szórhatunk egy kis földet, de csak 3-5 mm vastagon, ami jót tesz a növényeknek, de nem fedi olyan mélyen be őket, ami a kihajtásukat gátolná. Jöhet a felülvetés, fűmaggal (a fűtelepítés magszükségletének itt 20-30 százaléka is elég), lehetőleg egyenletesen. Érdemes úgy vetni, hogy a fűmagot elkeverjük valamilyen nitrogén túlsúlyos műtrágyával, és keverhetünk még hozzá hosszabb tápanyag-leadási idejű komplex gyepműtrágyát is. A keverés azért is jó, mert így egyenletesebben, spórolósabban tudunk vetni, arányosabban tudjuk kiszórni a magot és a tápanyagot is. Lazán ismét gereblyézzük át, így a magok kicsit lejjebb kerülnek a talajban. Ha van lehetőségünk hengerezzünk, de az is elég, ha jól beöntözzük. Itt is tartsuk addig nedvesen a területet, amíg kikel a felülvetés, és 4-5 centiméteres lesz. Erre általában két hét elegendő. A felülvetés első vágását akkor végezzük, amikor 8-10 centiméteres a fű.

A gyep fenntartása

Ezzel a módszerrel besűrítettük a gyepünket, de a környéken élő vad fűfajok is benne maradnak, illetve előbb-utóbb újabb kétszikű gyomok is megjelenhetnek. Tápanyaggal feltöltöttük, levegősebbé tettük a talajt. A lényeg mostantól a rendszeres vágás, azaz legalább kéthetente nyírjunk. Így bent maradnak a nyírást tűrő fűfélék, ám a gyomokból jóval kevesebb tud visszatelepedni. Ha rendszeresen öntözünk, azzal a tápanyagok egy részét is kimossuk a gyökérzóna alatt a talajból, ilyenkor szükséges évente 1-2 alkalommal nitrogéntúlsúlyos műtrágyával pótolni. Jó, ha csak akkor öntözünk, ha tényleg kell – azaz aszályos időszakokban. Így beáll egy kevesebb munkával fenntartható, de viszonylag szép gyep, melynek alapját a környéken honos fűfajok adják. Ha olykor-olykor kimarad egy-egy fűnyírás, akkor sincs gond, a lényeg, hogy ha túl nagyra nőtt a fű, akkor vágáskor gyűjtsük össze a kaszálékot. Amikor van időnk gyakrabban nyírni, tehát egyszerre kevesebb a kaszálék, azt hagyhatjuk szétterítve a területen.


Felülvetés vagy felülöltöztetés?

A gyep felülvetését, a foltok felülvetését gyakran alkalmazzák hazánkban, ám a fent említett „felülöltöztetés”, amikor némi talajjavító céllal földet, vagy mást terítünk rá a régi, de rövidre nyírt fűre, az nem annyira bevett szokás nálunk – bár hatásos. Míg a felülvetéskor olyan gyepre vetünk füvet, amiből már kipusztultak az egyéb fűfélék, a felülöltöztetéses módszer profibb, hiszen itt előbb feljavítjuk a talajállapotot, és ebbe kerül a fűmag. A felülöltöztetésnél használt anyag lehet homok, tőzeg keveréke, ami a vízháztartás javítja, de lehet a fent említet jó minőségű virágföld is, ami szintén tőzeg alapú. A gyeplazítós kezelés ezt megelőzően is fontos, hiszen csak ilyen kezelésekkor (gyepszellőztetés, talajjavító ráterítése) van lehetőség a talajba „alul is belenyúlni”, utána már csak felülről próbálhatjuk befolyásolni annak állapotát.


A homok kiszórása akkor indokolt, ha a gyep hordozórétegének, azaz a felső talajrétegnek lecsökken a víz-, és levegőáteresztő képessége. A felső réteg felszáradása ilyenkor túl lassan megy végbe, mert az nem nyeli el csak nehezen a vizet, így a felületen egy csúszós, balesetveszélyes sárréteg alakul ki tartósan nedves körülmények között. A használat következtében ebben az esetben felületi egyenlőtlenségek, hepehupák keletkeznek.

A homok legyen agyag és mészmentes, 0-3 mm szemcseméretű. Kötött talajokon évente több, akár 2-3 alkalommal is célszerű homokot kijuttatni a felületre (ekkor gyepszellőztetés nélkül) 2-5 l/m2 mennyiségben.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti bútorok tisztítása, ápolása

A jó idő beköszöntével élvezet kiülni a kertbe egy kis napozásra. Ám ha a kerti bútorok még nem kellően tiszták, a jó időt érdemesebb ezek mielőbbi letisztításával, vagy esetleges kijavításukkal...


Válasszunk fűnyírót az Ezermesterrel

Itt a nyár, kerti teendőink közül most aktuális a pázsit rendszeres karbantartása, a fűnyírás; adíszfák, bokrok ágainak esztétikai metszése és a gyümölcsösök permetezése. Kiskerttulajdonosként...