Növénysarok

Téli depresszió ellen

A növénysarkoknak több előnyük is van. A pihenés és a rekreáció színhelyei lehetnek a lakáson belül, és nagyon jól mutatnak. Összességében sokkal esztétikusabb és látványosabb, ha egy szobában nem szétszórva, hanem egy helyre gyűjtve tartjuk a növényeket, mert e zöldtömeg sokkal hatásosabb látványt ad. Másik előnye, hogy így minden növény a helyiség legvilágosabb részére kerülhet, ami jó, mert télen itt sem lesz elég fény a nagyon fényigényeseknek, de a kevésbé fényigényesek sem fognak megperzselődni a gyér téli napfénytől, amit még az ablaküveg is csökkent némileg. Ha a Nap sugarait utánozó LED-es növény-lámpákkal szeretnénk növényeinket jobb kondícióban tartani a tél folyamán, akkor is ideális ez az egy tömegben, az ablak előtt való elhelyezés, hiszen ha egyik oldalról a kinti fényt kapják, másik oldalról meg megy a növénylámpás bevilágítás, akkor nem fognak elhajlani a növények, nem „tapadnak” az ablaküvegre a fényt keresve, hiszen több irányból kapják. A csoportos elhelyezés megkönnyíti a gondozást is, egy helyen kell öntözni, mindet. Egy fotel, vagy egy asztal és szék behelyezésével hangulatos részt alakíthatunk ki a szobában növényekből.

Növénysarkok esztétikuma

A növényeknek külön kedvező, ha mindez egy télikertben vagy egy fedett teraszon alakítható ki, hiszen minél több irányból kapják a fényt annál jobb, ebben az esetben pedig felülről is, és a nap jóval hosszabb szakában, mintha csak egy jól bevilágított déli tájolású ablak biztosítaná a fényt. Ha nagy helyünk van, érdemes egy kisebb beltéri tavat, dézsatavat vagy akváriumot is berendezni itt, hiszen télen a fűtés miatt a lakás levegőjének páratartalma alacsonyabb lehet az ideálisnál. Ez sem a növényeknek, sem nekünk embereknek nem jó, mert száraz levegőben a növények többet párologtatnak, ami kedvezőtlen a csökkent fénnyel párosulva, mi emberek pedig száraz levegő esetén fogékonyabbak vagyunk a felsőlégúti megbetegedésekre, mintha a páratartalom az optimális tartományban lenne.

Ez a vízfelület, és ennek párolgása pont ideális, hogy egy kicsit kedvezőbb, párásabb mikroklíma alakuljon ki a növénysarokban. Egy florárium is jól mutathat itt, és az abban lakók állandóan magas páraigénye kihat a környezet levegőnedvesség tartalmára is.

A hőmérséklet beállítása főként attól függ, milyen fajokat tartunk e csoportban. Legideálisabb olyan növényeket összeválogatni, melyeknek 22-25 °C az ideális télen is, hiszen ez a legkellemesebb számunkra is. Ha meleg igényesebbeket, vagy hűvösebbet kedvelőket válogatunk össze, akkor a növénysarokban tartózkodóknak a komfortérzete kevésbé lesz jó, hiszen vagy fel kell öltözni, vagy túl melegünk lesz, ha a növények közelében tartózkodnánk. Semmiképp ne tegyünk ide kaktuszokat, mediterrán eredetű dísznövényeket (leander, citrusok), hiszen ezek ilyenkor hűvös teleltetést igényelnek 10 fok körüli hőmérsékleten. Ha melegbe kerülnek, akkor nem áll le, vagy újraindul a növekedésük, ami a téli fényviszonyok miatt a növények megnyúlását, eldeformálódását okozza (etioláció). Ez amellett hogy nem szép, a laza szár és levél- szövetállomány miatt fogékonnyá teszi e példányokat a betegségekre.

Tudományosan is közérzet javítók

Az utóbbi években több olyan kutatás készült, amelyek a növények emberre gyakorolt hatását mérték tudományos módszerekkel. A cél, hogy a növények felhasználása ne csak díszítő szerepükre korlátozódjon, hanem egészségmegőrző, közérzet javító képességeikkel is jobban számoljunk. Virginia I. Lohr csapata, a Washingtoni Állami Egyetem kertészeti tanszékén számos kísérletet végeztek azzal kapcsolatban, hogy hogyan hatnak a növények az emberi viselkedésre. Az egyik ilyen vizsgálat arra irányult, hogy az emberek tűrőképessége hogyan változik növények jelenlétében.

A vizsgálatot három különböző környezetben végezték: puritán módon berendezett helyiségben, növényekkel díszített helyiségben, valamint érdekes színes tárgyakkal, absztrakt művészeti poszterrel, illetve egy fából és rézből készült meteorológiai készülékkel berendezett, ám növények nélküli helyiségben.

A vizsgálati alanyokat belépéskor kikérdezték a szobával kapcsolatos észrevételeikről, érzéseikről. Ezután megkérték őket, hogy merítsék a kezüket először meleg vízbe, majd tartsák jeges vízbe, és csak akkor húzzák ki onnan, ha már elviselhetetlen az érzés.

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy több vizsgálati alany volt hajlandó 5 percen át a jeges vízben tartani a kezét olyan helyiségben, amely növényekkel volt berendezve, mint ahol nem. Ez akkor is igaz volt, ha egyébként voltak a szobában izgalmas, színes tárgyak, amelyek segíthettek elvonni a figyelmet a jeges víz okozta megpróbáltatásról.

Az elmúlt két évtizedben több tanulmány is bebizonyította, hogy akár az ablakból nyíló kilátás is képes befolyásolni a közérzetünket. Az amerikai Roger Ulrich, a Texas A&M University professzorának tanulmányai egyebek között azt igazolták, hogy azok a kórházi páciensek, akik az ablakukból növényeket látnak, sokkal kevesebb fájdalomcsillapítót vettek be, és egészségi állapotukat tekintve messze lehagyták azokat, akiknek például egy épület kopár falára nyílt a kilátásuk. Azt is kísérletekkel igazolták már, hogy a növények jelenléte javítja az iskolai teljesítményt is.