A kandallókályha egyelőre még csak kísérleti jelleggel működik az Egyesült Királyságban, de a közeljövőben akár praktikus termékké válhat a háztartások számára is. A kísérleti kandalló hatásfoka eléri a 97 százalékot, míg a legjobb, kereskedelmi forgalomban kapható fatüzelésű kályhák ennél jóval kevesebbre képesek.
A füst kicsit leegyszerűsítve nem más, mint a tökéletlen égés következménye. Mivel a kísérleti kandallóban az égés csaknem tökéletes, így szinte alig képződik füst. Ami viszont jelentkezik, azt egy speciális technológiával kötik meg, ezáltal nincs szükség drága vagy akár nehezen kivitelezhető kéményre, helytakarékos és egyben tiszta és biztonságos is.
Lelke a füstgázmosó. A tűztér mögött egy vékony csőben nagy sebességű porlasztott vizet permeteznek, amely negatív nyomást hoz létre. Ez a negatív nyomás kiszívja a füstöt, füstgázokat a tűztérből egy másik csőbe. A gyorsan mozgó vízcseppek közben ütköznek a füstrészecskékkel, végül egy ülepítő tartályban landolnak, ahonnan egyenesen a csatornába vezethető az égés mellékterméke.
A technológia nem új keletű, az úgynevezett füstgázmosókat széles körben használják az ipari kéményekből kiáramló szennyező gázok megkötésére. Azonban a háztartási készülékekben az ipari technológia alkalmazásakor olyan nagy nyomásra lenne szükség, ami már veszélyeztetné a tüzelőberendezés biztonságos üzemeltetését. Szükség volt egy olyan ötletre, amely biztonságossá, ugyanakkor hatékonnyá teszi a rendszert. A kísérleti kandallóban nem egy, hanem két gázmosó csövet használnak, amelyek ellentétes irányban áramoltatják a füstgázt, így a nyomás ellentétes irányú lesz, értékei kioltják egymást, csak kb. 10 Pa körüli nyomáskülönbség marad, ami megfelel egy hagyományos tűztérben uralkodó értéknek.
A közönséges kályhák hatékonyságának van egy felső határa. Van lehetőség arra egy hagyományos, professzionálisan megtervezett, megépített kályha esetén is, hogy a fát szinte tökéletes hatékonysággal elégessük, ennek ellenére a termelt hő egy része a kéményen fog távozni. A szóban forgó kondenzációs kályhában egy vízsugár oldja meg a füstgáz elvezetését, így nincs szükség a meleg felhajtó erejére, a füstgáz így teljes egészében kondenzálódik, és egy hőcserélővel adódik át a helyiségnek. Csupán enyhén szennyezett, kátrányos víz termelődik.
A kémény nélküli kondenzációs kazánnal kapcsolatban egyelőre kétkedőek a hazai szakemberek, de vannak, akik érdekes elképzelésnek tartják.
Forrás: e-gepesz.hu és brightstove.com/