Korlátlan teljesítményű akkumulátor

2021-03-24 09:11:34 | Módosítva: 2021-03-24 09:15:22

Részben az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi közleménye nyomán terjed az a hír, hogy megváltozhat a napelemes rendszerek jelenlegi elszámolási formája, és ezzel a benne lévő támogatás is. A sejtetett változások ugyan nem a napokban, hanem talán 2021 nyarától kezdődően egészen 2024-ig folyamatosan lépnek életbe, de azért a napelemes beruházást tervezgetőknek nem árt figyelemmel kísérni a híreket!


Változik a napelem rendszerek támogatása?

A tervezet szerint a jelenlegi elszámolási módszer – vagyis az, hogy a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosai és az illetékes áramhálózati cég évente egyszer számolnak el egymás felé, mégpedig ún. szaldó elszámolással – három év múlva megszűnik. Nem lesz érvényes többé az a logika, hogy a magyarországi napelemes háztetők „mikroerőműves termelői” a pillanatnyi fölöslegüket ingyen tárolhatták be/fel a hálózatra, és az sem, hogy onnan azt a fogyasztási igényük szerint, ingyenesen visszavételezhetik.

Magyarországon jelenleg akkora napelemes rendszert érdemes telepíteni, melynek éves teljesítménye nagyjából az ingatlan éves fogyasztása körül van. Ennek persze nem kell mindenkor teljesülnie, elég, ha az éves elszámolásban érvényesülnek a számok. Amikor az átlagfogyasztáshoz képest többletet termelünk, akkor azt az országos hálózatban eltárolhatjuk, és ha minuszban vagyunk, akkor ugyanonnan vételezhetjük a szükségleteinket. A tárolási díj gyakorlatilag ingyen van, mert a hálózatba táplált, és az onnan visszavett áram tarifája azonos.

2024-től azonban ez az elszámolás valószínűleg megváltozik: az éves, szaldó alapú elszámolást bruttó elszámolás váltja fel. A tervek szerint az országos szolgáltató ugyan azután is köteles lesz átvenni a háztartási kiserőmű pillanatnyi feleslegét, és természetesen a mostanihoz hasonlóan pótolja a pillanatnyi hiányt, de ennek a kétirányú energiaáramlásnak a tarifája már nem lesz azonos. A különbségben valószínűleg megjelenik a „tárolási díj”, a korlátlan teljesítményű akkumulátor beruházási és üzemeltetési költsége. Tegyük hozzá, hogy sok más országban ez már most is így van, az energiatárolásnak költsége van.


A tárolás tarifáját azonban még homály fedi. A feltöltött és a visszatöltött áramtarifa közötti különbség csak akkora lehet, amekkora még nem fogja vissza a magán befektető beruházási kedvét, de a szolgáltatónak se kelljen viselnie olyan plusz költségeket, ami az ő működését veszélyezteti. Valójában a tárolás is csak egy termék, aminek az árazását alapvetően a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg. Akkor is így van ez, ha – ideális esetben – megmarad a ma érvényes főszabály, miszerint a megújuló energiaforrásból áramot termelők termelését kell legelőször a rendszerbe engedni – és mindenki másnak (földgáz-, szén-, atomalapú termelők termelése) ehhez kell igazodnia.

Az éves elszámolást pedig várhatóan felváltja a havi elszámolás, ami bonyolultabbá teszi az adminisztrációt. A részletek jelenleg még nem ismertek, így ez biztosan jelenthet egy fajta menekülési utat a családok számára, ha a napelemes beruházásukat a következő három évbe betervezik. Akár önerősen, akár valamilyen banki hitel által finanszírozva, de lehet szakminisztériumi ígéretként elhangzó vissza nem térítendő támogatásra fókuszálva, vagy akár a kormány által beígért családtervezési-lakásfelújítási támogatás formájában is.

A tervezett változtatás az Európai Bizottság irányelveire is hivatkozik. Az újragondolásra érdemes tételek közt most kiemelték azt is, hogy az uniós elvárások teljesítéséhez Magyarországnak a meglévő energetikai infrastruktúra korszerűsítésére irányuló intézkedéseit – benne a tárolókapacitások és az intelligens hálózatok kérdését is – át kellene dolgoznia. Az alapprobléma eleve az, hogy a magyaroszági áramhálózati rendszer korszerűtlen.

Felszínre kerül ez különösen akkor, amikor a digitalizáció és a megújuló energiás termelők hálózati szintű és méretű jelenléte amúgy is óriási kihívások elé állítja az egész energiaszektort. Az érintett cégeknek nem érte meg sok pénzt költeni a korszerűsítésekre, mivel a beruházási költségeiket - ahogyan részben a saját rendszerüzemeltetési költségeiket - sem tudták az árakban kellő mértékben érvényesíteni.

A most belengetett elszámolási rendszerváltoztatására azonban mindezekkel együtt is szükség van. A jelenlegi struktúrán muszáj változtatni, mert ugyan a háztető-mennyiséghez mérten nem mondható túl soknak a napelemet viselők aránya, de 2024-re ez valószínűleg éppen átbillen majd azon a ponton, amit a hálózati rendszerek a házi napelemek által rájuk hárított feladatokat nagyobb problémák nélkül képesek lennének kezelni és elviselni.


Az energiahivatali adatok szerint tavaly 15 ezerrel gyarapodott a háztartási méretű napelemes rendszerek száma, idén pedig számításaink szerint valószínűleg ez a szám összesen már meghaladhatta a 100 ezret. A kormány energiastratégiája ugyan 2030-ra célozza meg a 200 ezres háztetőszámot, de ez valószínűleg sokkal hamarabb elérhető. Ugyanakkor ekkora volumennél már érezhetővé válik a rendszer egésze számára, hogy a lakossági termelőnek ma ingyenesen nyújtott energiatárolás valójában egyáltalán nincs ingyen.

És akkor kérdés még, hogy milyen hatással lesz a magánberuházók vállalkozási kedvére az új tarifa rendszer. Ez nyilvánvalóan erősen függ majd attól, hogy a bejövő és a kimenő áram tarifája között mekkora lesz a különbség. Egy kisebb, a tárolással arányos különbséget valószínűleg elfogad a befektető, sőt lehet arra ösztönzi, hogy a minuszt a termelőkapacitásának a növelésével egyenlítse ki. Valószínűleg azt a folyamatot sem állítja le a változtatás, hogy a családi ház tulajdonosok az egyéb energiafogyasztásukat (pl. gázfűtés, autó) igyekeznek átváltani elektromos áramra, amit aztán a napelemek ingyen megtermelnek. Ha a tarifák közötti különbség nem lesz túl nagy, akkor a napenergiára épülő iparágat sem fogja veszteség érni.

Fél Paksnyi összteljesítmény

Pontosan nem tudjuk, hogy jelenleg hány lakossági ingatlan dolgozik napelemes rendszerrel; az energiahivatal legfrissebb adatai szerint 2019-et több mint 460 MW-nyi összteljesítménnyel zárták a háztartási kiserőművek. Így az is csak valószínűsíthető, hogy idén is meglesz legalább a tavalyi bővülés (128,5 MW). Durva becsléssel viszont az prognosztizálható, hogy 2023 végére így mintegy 1000 MW háztartási napelemes rendszer dolgozhat majd az országban – és ez már az a méret, ami ha egyszerre terhelődne a hálózatra – ahogyan idén, az ipari méretű napelemes erőművek jóvoltából láthatóvá is vált – már a paksi atomerőműre is hatással lehetne.

Hogy mit jelenthet a hálózatok számára a túl sok napelemes tető, arról az utóbbi időben egyre több régióban első kézből származó tapasztalataik is vannak már a lakóknak. Gyakori jelenséggé váló rövid, akár pillanatnyi áramkimaradások, szolgáltatási problémák, amikre az áramot biztosító cégek nem mindig tudnak vagy képesek gyors megoldást nyújtani.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Okos „smart” napelemes rendszerek

Egy napelemes rendszer környezetbarát, gazdaságos, függetlenséget ad. Számos előnye mellett azonban vannak gyenge pontjai is. Ezek közül az egyik legfontosabbat küszöbölik ki az „okos” vagy...


Otthonfelújítási támogatás, gyakorlati tanácsok

Az otthonfelújítási támogatás nagy lehetőség a családosok számára, hiszen a vissza nem térítendő állami támogatás és a kedvezményes hitel együtt valóban sok mindenre elegendő lehet. Ugyanakkor...