Kertre szabott sövényváltozatok

A sövények típusai

Két alaptípust különböztetünk meg, amelyekről már részletese is írtunk régebbi számainkban: ez a nyíratlan, és a nyírott sövény. A nyíratlan kevesebb gondozást igényel, hamarabb eléri a kívánt magasságot, természetesebb képet mutat. A nyírott ezzel szemben rendszeres gondozást igényel, általában hosszabb idő alatt, de tömöttebb falat képez, és keskenyebb helyet igényel, mint a nyíratlan változat, így kisméterű kertek határolására ideális. A kívánt magasság elérése után évente minél többször, de legalább két alkalommal nyírjuk: amikor az évi vesszők már elkezdtek fásodni. A vágást az előző nyírás helye felett 2-3 cm-rel ejtsük meg. A sövény keresztmetszete téglalap, vagy nyújtott trapéz alakú legyen. A felfelé szélesedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyékolás miatt.
Más csoportosítási szempontból a sövény lehet lombhullató, vagy örökzöld. Ha örökzöldekből állítjuk össze a sövényt, akkor az télen is takar, tehát egész évben ugyanazt a látványt nyújtja.
A lombhullatók ősszel a levelek lehullása után átláthatókká válnak, bár ekkor amúgy is kevesebbet tartózkodunk a kertben. Ezek az év egyéb szakaiban azonban mindig más képet nyújtanak, kilombosodnak, virágoznak, ősszel színes leveleikben gyönyörködhetünk, télen pedig a színes-vesszős változatok biztosíthatják, hogy ne tűnjön teljesen kopárnak a sövényünk. A virágzó cserjékből válogatott növénysor felülmúlja a szigorúan metszett sövények szépségét. Rövid idő alatt magasra nőnek, kevesebb ápolást igényelnek, de több helyre van szükségük.

A sövények mérete

A sövények létesítése iránti igénynek számos alapja lehet. Egyrészt ha nem szeretnénk, hogy a szomszédság, vagy az utcán közlekedők belássanak hozzánk, másrészt az utcai forgalom káros hatásainak egy részét is kizárhatjuk a portánkról, ha a kerítés mellett élő sövényt is ültetünk. Ez csökkenti a zajt, megköti a port, és számos más káros urbanizációs hatást tompít, de csak abban az esetben, ha eléggé zárt, tömör lombozatú növényekből áll, amelyek legalább 2-2,5 méter magasak.
A sövény méretét ezért érdemes már a fajok kiválasztása előtt eltervezni. Utcafrontra nagyobb növésű fajokra van szükség. A kerten belüli térhatárolásra, mondjuk a kutya felségterületének elkerítésére már alacsonyabb növények is alkalmasak, míg ágyásszegélyezésre, illetve csak jelzés értékű határolásra 30-40 centiméter magasságú sövény is elegendő.
Kistermetű növényből alacsony sövényt tervezzünk - mert nagyra nem fognak semmiképp nőni. Azt gondolhatnánk, hogy akkor célszerűbb nagy növésű növényekből összeállítani minden sövényt, hiszen rendszeres nyírással a nagyot könnyű alacsonyan tartani. Ez nem egészen így van, ezért is célszerű az alábbi táblázatból kiválasztani a számunkra ideális növénymagasságot, mely az ismertebb sövénynövényekből alakítható ki. A nagy növésű fajuk ugyan alacsonyan tarthatók, ám ehhez sokkal több munkára van szükség, mintha a növény növekedési típusához igazítanánk a sövény magasságát.

Egyféléből vagy vegyesen

A klasszikus, négy évszak sövénynél a válasz egyértelmű: vegyesen, hiszen itt a lényeg a változatosság, hogy minden évszakban más képet mutatva, folyamatosan és változatosan díszítsen a sövény.
Más esetekben általában egyéni ízlés kérdése, hogy egyféle növényből, vagy többféléből állítjuk össze sövényünket, ám néhány irányelv azért betartandó. 10-15 folyóméternél nem hosszabb sövény inkább egyféle növényből álljon, mert a fajták elaprózása kis szakaszokra nyugtalanító látványt sugall.
Ha több növényből állítjuk össze az egysoros sövényt, akkor azok mindenképp hasonló növekedési erélyűek, hasonló kifejlett-kori magasságúak legyenek, hogy a gondozási munkákat egy menetben megoldhassuk.
Többsoros sövénynél ez nem feltétel, hiszen itt a szokásos térnagyobbító kerttervezési irányelvet követve a látóterünktől távolabbi (kerítés belső oldalához közelebbi) sorba magasabb, míg a hozzánk közelebbi, a kert központja felőli sorokba alacsonyabb növésű fajokat ültetve, lépcsőzetes hatás alakítható ki.
A többféle növényből álló sövénybe a különböző fajokat változtathatjuk például 10 méteres szakaszonként, így 10 méterenként változik a növény és a látvány. A már említett négy évszak sövény esetén az egymás után közvetlenül váltakozó növények a tájképi hatást biztosítják: szinte nem is tűnik sövénynek, térhatárolónak a növény-együttes, hanem egy színes kavalkádként jelenik meg.