Fakorona-alakítás

A gyümölcs és díszfák magassága egy idő után olyan mértékűvé válik, hogy a földről vagy létráról sem egyszerű már az éves metszések elvégzése. Ilyenkor jönnek jól a magasban történő munkavégzésre kialakított, teleszkópos nyelű kerti eszközök.

A gyümölcsfák koronakialakításának többféle módja van. A túl magas korona több szempontból is hátrányos lehet. Egyrészt a magasabb részeken sokkal nehezebb észrevenni az esetlegesen megjelenő kórokozókat, kártevőket, de ha észrevettük ezeket, akkor is a vegyszerezés problémásabb a magasban, nagyobb a szer elsodródásának a veszélye is. Ha mégis mindezeken túljutottunk a gyümölcs betakarítása szintén gondot okozhat ebben a magasságban, ha pedig rázással próbálkozunk, az a gyümölcs eltarthatóságát rövidíti le. Tehát érdemes a termőrészeket inkább emberközeli magasságokban tartani.

Gyakoribb koronaformák

A sudaras korona olyan koronaalak, amelyben a törzs folytatásaként tengelyt, sudarat találunk. A sudaras ágcsoportos korona pedig gazdasági fáinknak gyakran alkalmazott koronaformája. Ennél a törzs folytatásában a sudáron a vázágak ágcsoportokban (emeletekben) helyezkednek el. Általában 3 ágcsoportot alakítunk ki (egy-egy ágcsoportban alulról felfelé pl. 4-3-2 vázágat).
Az egyes ágcsoportok, emeletek egymástól való távolsága 60-100 cm, fajtától és a termőtájtól függően. Alakításakor az első év tavaszán a törzs folytatásában egy sudárvesszőt és 3-4 egyenletesen elosztott egyforma erősségű oldal-vezérvesszőt hagyunk.

Erősségük szerint a sudárvesszőt felére, egyharmadára, míg az oldalvesszőket 1/3-1/4-ére kifelé álló rügyre metsszük vissza. Második évben, ha a növekedés jó volt, kialakítjuk a második ágcsoportot úgy, hogy felmérjük a sudárra az emeletek közötti távolságot (60-100 cm), s e fölött 5-6 rügyet meghagyva, a sudarat visszametsszük, az oldalvesszőket pedig úgy, hogy azok a lemetszett sudár csúcsával 45°-os szöget zárjanak be. Hasonló a metszés a harmadik emelet kialakításakor is.

A gömbkorona a természetes koronaformák egyik formája, főként a dió és a gesztenyefákra jellemző. E fajok egyedeit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban, koronájuk az idő múltával gömbszerűvé válik.

A katlankorona elsősorban az őszibarack koronaformája. Törzsmagassága 40-60 cm, a fa magassága 2-3 m. Sudara nincs, 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma.

Tölcsér vagy váza korona alakra gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható. Elsősorban a nagyon a fényigényes fajok számára kedvező, de a rázógépes gyümölcs-betakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faforma.

A katlan koronától abban különbözik, hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70 fok), melyeken gallérágakat alakítunk ki, és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. Mint a bemutatott néhány koronaforma alapján is láthatjuk, mindegyiknél cél, hogy a fa termőrészei viszonylag könnyen kezelhető magasságban maradjanak.

Munkavégzés a magasban

Az akkumulátoros magassági ágazófűrész gyors és hatékony munkavégzést biztosít magasan lévő, nehezen elérhető helyeken. Az akkumulátoros kialakítás szabadságot ad a hálózati kábel átvágásának veszélye nélkül. Az ilyen típusok vágásteljesítménye egy töltéssel körülbelül 100 vágás 3,5 centiméter átmérőjű gallyak esetén. A 20 cm effektív vágásszélesség, sokféle alkalmazásra megfelel. A meghosszabbítható üvegszálas nyél – 2 és 3 méter között állítható hosszal – a munkát végző testmagasságával együtt akár 4,5 méter magasságig biztosít elérést.

Készülék választásakor fordítsunk figyelmet a csúszásmenetes markolat meglétére, mely nem csak kényelmi szempont, hanem az extra a vágás irányíthatóságát is jelentősen befolyásolja. E készülékek szétszedhetők, ami az egyszerű tároláshoz és szállításhoz elengedhetetlen. A cserélhető 18 V akkumulátor szinte a hálózati teljesítményt biztosítja, az akkumulátoros szabadsággal és kényelemmel.

Az ágazófűrészeknek természetesen vannak benzinmotoros változataik is, amelyek nagyobb teljesítményre képesek, és akár üzemi méretekben is megállják a helyüket. Ezek tömege esetenként valamivel nagyobb, de a gyakorlottabb munkavégzők hamar kitapasztalják a készülékek egyensúlyi viszonyait, így ez a tömeg sem megerőltető. A vékonyabb vesszők vagy magasabb sö­vé­nyek alakításához a hagyományos sövényvágók kisebb vágóhosszal kialakított, de teleszkópos nyéllel ellátott változatait kínálják a gyártók. Érdemes még említést tenni az alligátor fűrészekről, melyek onnan kapták nevüket, hogy egy krokodilszájhoz hasonló a kialakításuk: az olló egyik felén láncfűrész sor fut, mely bekapcsolva elfűrészeli a közé rakott ágat.