Napkollektorok rögzítése

A napkollektorokat az esetek többségében tetőszerkezetre kell felszerelni. Az alkalmazott rögzítőelemeknek olyanoknak kell lenniük, hogy ellenálljanak a kültéri időjárás viszontagságainak és a rozsdásodásnak, karbantartást ne igényeljenek, biztonságos, beázást nem okozó felszerelést tegyenek lehetővé. Fontos szempont az esztétika is; a napkollektorok és tartószerkezeteik nem ronthatják az épület külső látványát.
A napkollektorok felszereléséhez az eloxált alumíniumból készült szerelőkeretek a legalkalmasabbak, ezek elégítik ki maradéktalanul a fenti követelményeket. A keretek általában egységcsomagban kaphatók, méretre szabva, előfúrva, az összeszereléshez szükséges rozsdamentes acél kötőelemekkel együtt. A szerelősínek és rögzítőelemek külön-külön is megtalálhatóak a rögzítéstechnikai cégek kínálatában, így teljesen egyedi kialakítást is megvalósíthatunk. Az egységcsomagban árult, általában 45 fokos dőlésszögű keretek kettő vagy három darab napkollektor felszereléséhez készülnek, ezek egymás mellé helyezésével 2-10 db-ig tetszőleges számú kollektor szerelhető fel. Egymás mellé sorolásukhoz szintén eloxált alumíniumból készült összekötő elemeket kell alkalmazni.

Más-más szerelőkeret ajánlott a ferde ill. a lapos tetőre. Ferdetetős szerelőkeretek az általánosan használt tetőfedő anyagok többségénél alkalmazhatók. A keretek napkollektoronként 2 db ún. tetőkampóval, vagy tőcsavarral rögzíthetők a tetőszerkezethez, általában a szarufához. A tetőkampó - hasonlóan a hófogó kampókhoz - a tetőcserép vagy egyéb elem alá tolható, és itt rögzíthető. A tető vagy a talaj egyenetlenségeit célszerű vízszintesen elhelyezett pl. acél U-profilok alkalmazásával kiegyenlíteni, és a kereteket ehhez erősíteni. A keretszerkezetek rögzíthetők lecsavarozással, vagy ha erre a tetőszigetelés miatt nincs lehetőség, akkor leterheléssel. Tetőre szerelés esetén a szükséges súlyterhelés megközelítőleg 350 kg/kollektor.
Lapostetős szerelőkeretek alkalmazásával a napkollektorok bármilyen sík területen felszerelhetők. Ez lehet épületek lapostetője, vagy pl. talajszint az épület, esetleg medence mellett. Lapostetős keret alkalmazható a napkollektorok függőleges falra szereléséhez is. Ha a tető 20 m-nél magasabb, akkor megerősített kivitelű keretet kell alkalmazni.

Bádogos módszerrel

Bádogozó készletekkel a napkollektorok a tetőhéjalás helyett a tetőbe integrálva építhetők be. Ezek a készletek hasonlóak a tetőablakoknál alkalmazott bádogozáshoz. Mivel a napkollektorok dobozszerkezete alumínium, javasolt a bádogozásnál is az alumínium vagy esetleg a horganyozott lemez használata. A bádogozó készletek egységcsomagban kaphatók, a csomagok a bádog elemeken kívül tartalmaznak minden olyan segédeszközt (csavarok, tömítő-szalagok, szegek stb.), amik a szereléshez szükségesek.
A napkollektorok tetőbe integrálásához alkalmazott idomokat, lefogó bilincseket a szarufákra kell felcsavarozni, és ezekkel kell rögzíteni azokat, biztosítva a hőtágulási lehetőséget. Külön bádogozó készlet kapható a napkollektorok egy, vagy egymás alatt két sorban történő beépítéséhez. Az alapbádogozó készlet a két szélső napkollektor, a bővítő készlet pedig a közbenső napkollektorok beépítésére szolgál. A munkálatok könnyítését szolgálja a szoláris szerelési egység, egy olyan előre gyártott, kompakt szett, ami tartalmazza a napkollektoros rendszerek működtetéséhez szükséges berendezések, szerelvények többségét. Alkalmazásával a szoláris kör szerelése lényegesen egyszerűbbé válik, és biztosított a szakszerű működtetés.

Biztonság

A szoláris rendszerek felszerelése nem igényel különleges szakértelmet, csak óvatosságot. Egyrészt a tetőn való mozgáskor a baleset elkerülésére, másrészt a fűtőcsövek behelyezésekor az üvegtörés megelőzésére kell fokozottan figyelni. A kollektor hőmérséklete a napon nagyon gyorsan emelkedik, ezért égési sérülés veszélye áll fenn. Szerelést csak árnyékolás, illetve nap ellen védő fólia alatt szabad végezni!