Egyes városokban (hazánkban például Gyulán) van olyan „Karácsony park”, ahová a lakásban lakók is elvihetik és kiültethetik a karácsonyfájukat. Idővel a terület egy kis fenyőerdőre kezd hasonlítani, ahol ki-ki meglátogathatja múltjának karácsonyfáit, akár nyaranta, egy kis piknikezéssel egybekötve.
A fenyő kiültetése
A gyökeres karácsonyfát célszerű fagymentes, de hűvös helyen tartani az ünnepekig, és lehetőleg minél kevesebb időt töltsön a fa a meleg szobában. Tegyük egy nagy vödörbe a tövét, és szórjuk körbe homokkal. Ez egyrészt nedvesen tartja, másrészt stabilan áll tőle a vödörben. A homokot tartsuk folyamatosan nedvesen, és a leveleit is jó, ha naponta vízzel megpermetezzük.
Ha jót akarunk tenni leendő kerti barátunkkal, akkor nem feltétlenül a szobában, inkább előszobában, vagy a lakás leghűvösebb helyiségében állítsuk fel az ünnepekre. Pár napos bent tartózkodása után néhány napig szoktassuk hidegebbhez, és ha nem fagyott a talaj, akkor ki is ültethetjük a kertbe. Fagyott talaj esetén ezzel tavaszig várni kell, addig is hűvös helyen, például a garázsban, a homokot rendszeresen nedvesítve várja meg a fa kiültetésének idejét.
Nem feltétlenül csak a szokásos fenyőfajok alkalmasak karácsonyfának, bármilyen örökzöld fenyő, tuja, ciprus, boróka alkalmas erre, ami megtetszik nekünk. És az sem lényeges, hogy a plafonig érjen, mert minél kisebb a fa annál könnyebben viseli az átültetéssel és a Karácsonnyal kapcsolatos megpróbáltatásokat. Kis odafigyeléssel tehát bármelyik gyökeres fa tavasztól a kertünkben folytathatja pályafutását.
A díszeket óvatosan tegyük fel, olyan csíptetőket ne használjunk, ami az ágakon, leveleken sérülést okoz, mert e sérüléseken gyorsan távozik a víz a fából, tehát egy fenyő képes úgy is kiszáradni, hogy öntözzük, de annyi levélsérülést szenvedett, hogy azon keresztül emberi példával élve „elvérzik.” A kiültetésre szánt fán csillagszórót és gyertyát se égessünk, jól mutat annak a fénye a fa mellett egy asztalon is.