Infrapanel méretezése

Fő- és kiegészítő fűtésként

Az infrapanel egy 230V-os hálózati feszültséggel működő innovatív fűtési megoldás, amely minden hagyományos elektromos fűtőpanelnél magasabb hőérzet kialakítására képes. Az infrapanel elsősorban a szilárd testeket és a levegőben található részecskéket fűti fel elsőként, melyek később a szoba levegőhőmérsékletét hivatottak biztosítani. Az infrapanel működése közben a helyiségben található minden szerkezetet, falat, padlót felmelegít, ezek később hőtároló közegként funkcionálnak. Sokan kiegészítő fűtésként gondolkoznak az infrapenelekben, és helyesen teszik. Amikor a fő fűtésre nincs lehetőség (pl. távfűtés nyári lehűlés közben), vagy csak nem gazdaságos az egész fűtési rendszert elindítani egy rövid ideig tartó hűvös időben, de komfortérzetünkhöz jól jönne egy kis meleg a fürdőszobában, a nappaliban vagy a hálóban, akkor a legegyszerűbb és legolcsóbban kiépíthető kiegészítő fűtés az infra.

A kereskedelemben 300-500-800 W teljesítményű infrapanelek láthatók, de vajon adott esetben mekkora teljesítménnyel számoljunk, ha fő fűtésben gondolkozunk, és mekkorára, ha kifejezetten kiegészítő fűtés a célunk? A méretezés „ökölszabálya”, hogy a helyiség légköbméterét szorozzuk be 35-tel, és akkor nagyjából megkapjuk a szükséges fűtőteljesítményét W-ban.

Mondjuk egy 12 m2-es, 2,6 m magas helyiség nagyjából 31 légköbméter, és ha ezt beszorozzuk 35-tel, akkor valamivel több mint 1000 W fűtőteljesítményt kapunk. Ezt mondjuk 2 db 500 W-os infrapanellel lehet biztosítani.

A tapasztalatok szerint ennek a felével is elegendő számolnunk, ha csak kiegészítő fűtésként kívánjuk használni az infrát, tehát ilyenkor elég csak egy 500 W-os. De még fő fűtésként sincs feltétlenül szükségünk a kiszámolt teljesítményre, ha mondjuk az adott helyiség egy műhely, ahol fizikai munkát végzünk, vagy egy konditerem, ahol szintén nincs szükség 18 foknál magasabb hőmérsékletre. Egy nyaralóban is elegendő a kiegészítő fűtés, ha télen nem használjuk, és mondjuk tavasztól őszig alkalmanként szükségünk lehet egy kis plusz melegre.

Ugyanakkor arra is szükség lehet, hogy a számított teljesítményre rátegyünk egy kicsit. Ha például az adott szoba falán nincs külső szigetelés, csupán tégla fal van, és az ablakok is régi fa nyílászárók, akkor bizony emelnünk kell a teljesítményt. Hogy még tovább fokozzuk, vegyünk például egy nyugdíjas embert, aki már korlátozott a mozgásában. Ahhoz hogy a méretezésnél ne hibázzunk, és ő sem fázzon, ebben az esetben a légköbmétert már inkább 40-nel szoroznánk meg, kerekítve számolnánk még egy 300 W-os panellel is a két 500 W-os mellett.

Az infrapanelek felszerelése nem bonyolult dolog, különösen a direkt bekötőkábellel és villásdugóval árusított fajtáké. Dübeles rögzítés a falra, és a villásdugó bedugása a konnektorba. Az automatizáláshoz szükséges termosztátos dugalj is viszonylag olcsón kapható. Ha egy helyiségben több panelt is fel kell szerelnünk, akkor érdemes ezeknek a tápellátását külön választani, hogy egyesével is be tudjuk kapcsolni őket. Ebben az esetben a termosztátból is minden panelhez szükséges egy darab. Így állandó hőmérsékletet biztosíthatunk anélkül, hogy figyelnünk kéne a ki- vagy bekapcsolásukra, hiszen ezt a vezérlést a termosztát elvégzi helyettünk. A kívánt hőmérséklet alatt bekapcsolja a fűtőtesteket, felette pedig kikapcsolja azokat.

Infratükör

Elsősorban fürdőszobába ajánlott változata az infrapanelnek az infra tükör. Működési elvében nem nagyon különbözik a normál panelétől, és nagyjából teljesítményben is hasonlóan lehet számolni. Ugyanúgy sugározza a hőt a tükörfelület, mint a normál infrapanel. Lényeg, hogy egy nagyon esztétikus, teljes értékű tükröt kapunk, amelyre a fürdőszobában amúgy is szükségünk van, és egyszersmind a kiegészítő fűtést is megkapjuk vele.