Részben változik a gázhoz való viszonyulásunk
A korlátlan mennyiségben érkező olcsó gáz időszaka valószínűleg nem tér már vissza, de a környezeti problémák is felerősödtek a gázfűtéssel kapcsolatban. Ez bizony égés, és az égés a levegő oxigéntartalmát fogyasztja, széndioxid tartalmát pedig növeli. Az üvegházhatású CO2 jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez, és ma már minden józan gondolkodó tudja; ezt meg kell állítani.
A nemes cél felé valószínűleg az elektromos fűtéseken keresztül vezet az út, melynek egyik lehetősége az infrafűtés. Azért is, mert az infrafűtések vezérlése a korszerű elektronikákkal nagyot fejlődött, szabályozhatósága tökéletessé vált. Nagyon pontosan lehet szabályozni, hogy a fűtési rendszer elemei ott, és csak ott, akkor és csak akkor működjenek, amikor szükség van rájuk.
Elvéből adódóan az infrafűtés nagyon gyorsan reagál. Egy infrapanell a bekapcsolása után pár másodperccel már sugároz, hőérzetet ad, kikapcsolva pedig azonnal megszűnik a fogyasztása. A fűtés akkor indulhat – mondjuk mozgásérzékelő kapcsolására – amikor egy helyiségbe belépünk, és amikor távozunk onnan, automatikusan le is áll. Így már érthető, hogy miért lehet gazdaságos alternatívája az ún. konvekciós fűtéseknek, amik a levegőt melegítik, és amíg a helyiség levegőjének hőmérséklete nem éri el a komfortszintünket, addig a hőérzetünk is hiányos.
Azt is bele lehet kalkulálni a költségekbe, hogy pl. infrapanelek felszerelése egy lakásba nagyságrenddel olcsóbb, mint egy gázfűtés kiépítése, vagy hőszivattyú telepítése. Amikor csak alkalmi, átmeneti fűtés a cél, akkor arányaiban nagyon sok a teljes költségben a telepítés, és kevesebbet az üzemeltetési költség. Egy nyaralóba infrapanelt szerelni nagyjából annyit jelent, hogy a panelt megvesszük a boltban (Webshop házhoz szállítja), aztán egy konnektor közelében 2 csavarra felakasztjuk, és bekapcsoljuk. Jobb infrapanelekben gyárilag be van építve a vezérlés, hőfokszabályozás, sőt sokban már a Wifi távvezérlés lehetősége is. Egy korszerű rendszer kiépítése egy kis műszaki érzékkel simán házilag is megoldható. Természetesen csak akkor, amikor nem sok kilowattos állandó fűtés kiépítése a feladat, hanem a nyaraló kiegészítő fűtése tavasszal, meg ősszel.
Egy infrapaneltől terjedő infravörös hőhullámok nagyjából úgy terjednek, mint a lámpa fénye. Amire „rávilágít” azt melegíti, amit valami leárnyékol, azt nem. Ami közelebb van, azt erősebben, ami távolabb, azt gyengébben világítja meg. A panelek helyének meghatározásához ezzel mindig kalkulálni kell. Az infravörös hullámok a levegőt nem melegítik majd közvetlenül, hanem azt a tárgyat (testünket is), amire rávilágítanak. Éppen ezért úgy kell felszerelnünk őket, hogy a panelok minél több tárgyra, és a helyiségben tartózkodókra rálássanak. Kanapé, függöny mögé tenni értelmetlen, sokkal inkább egy nagy szabad falfelületre, ahonnan minél több mindenre „rálát”. Lehet a mennyezetre is szerelni, bár ezt korlátozza a belmagasság. Három-négy méteres belmagasságnál nagyon lecsökken az infrahullámok terjedése, kis magasságnál meg nagyon lokálissá válik az infrafény; alatta meleg van, a hatósugarán kívül pedig már kevésbé.
Az sem jó, ha egy nagy helyiség, hatalmas belső terét próbáljuk egyetlen panellel besugározni. Ha a hatótávolságán belül nem talál magának besugározható tárgyat, személyt, akkor a fűtés hatékonysága lecsökken. Ilyen esetben – a fűtési teljesítmény miatt is – több infrapanel felszerelésében kell gondolkodnunk. És még egy gondolat a teljesítményről. Azért egy teljes lakás fő fűtését infrapanelra építve már ne akarjuk laikusként megoldani. Ehhez már tervezés, mérés, számítás kell, esetleg hálózatbővítés és mindenképpen szakszerű szerelés. Ezt a szintet már mindenképpen szakemberre, szakcégre kell bízni.