Hónapról-hónapra a kertben - november

A november az őszi mélyszántás és kertásás utolsó hónapja. Ezt a műveletet mind a zöldségeskertben, mind az egynyári virágoknak szánt ágyásban érdemes minél előbb elvégezni. Sokan gondolják, hogy tavasszal is ráérünk erre, ám a tavaszi ásás hatékonysága jóval elmarad az őszihez viszonyítva. Ez egy eléggé „nemszeretem” művelet, mivel meglehetősen fárasztó. Szól is erről egy régi kertészmondás: „Jó dolog az ásás, de még jobb, hogy ha más ás!”
A talaj forgatásának több oka van. A felső termékeny réteget lefordítjuk a talajba, így ahol az idei gyökérzóna volt az feljebb kerül, az idei talajfelszín, aminek tápanyagtartalmát a növények nem használták még fel, az pedig lekerül a jövő évi gyökérzóna szintjére. A talajlazítás hatására az őszi-téli csapadékot jobban magába veszi, és tartalékolja a föld. A nedves, lazított talaj a fagyok után magától aprómorzsás szerkezetű lesz, szétfagy, azaz ideális magágynak. Ha csak tavasszal ásunk, ezt az aprózást a fagy nem tudja elvégezni, így a tavaszi ásás után készített magágy sokkal göröngyösebb, nagyobb talajdarabokat tartalmazó szerkezetű lesz, ami nem előnyös növényeinknek.

Az ásással egy menetben lehetőség van a szerves trágya, vagy komposzt kijuttatására és talajba való beforgatására is. Amennyiben műtrágyát használunk, úgy a foszfor és a kálium tartalmút ősszel is kijuttathatjuk, mert ezek nem mozognak a talajban, nem mosódnak ki csapadék hatására. A nitrogénműtrágyákat azonban mindenképp csak tavasszal juttassuk ki, mert azok a téli csapadékkal a talaj mélyebb rétegeibe mosódhatnak, ahol a növények már nem képesek ezeket hasznosítani.
November végére a gyümölcsfák és a lombhullató díszfák, díszcserjék már mélynyugalmi állapotban vannak, így az aktuális metszések elvégezhetők rajtuk. A metszéshez a növények mélynyugalmi állapota azért ideális, mert - nedvkeringés nem lévén - a fertőzések sem tudnak ekkor terjedni a növényben, amire a nyílt sebzések miatt egyébként esély lenne. A hideg idő szintén nem kedvez a kórokozók aktivitásának, ezért, és az ilyenkor kevesebb kerti program miatt is, ideális metszéshez ez az időszak. Az idősebb fák, cserjék ifjításának is ez az ideális ideje, hiszen ilyenkor jóval jelentősebb koronarészt távolítunk el, mint a szokásos éves metszések során annak érdekében, hogy a növények alvórügyei aktiválódjanak.

Fagymentes időben még ültethetünk szabadgyökerű gyümölcsfákat, díszfákat és cserjéket. Az egyébként nedves talaj miatt könnyű abba a hibába esni ezek ültetésekor, hogy nem iszapoljuk be elegendő vízzel a gyökérzetet, ami miatt később kiszáradhatnak. Ez az ültetéstechnikai hiba ugyanis relatív vízhiányt idéz elő a gyökereknél. Hiába nedves a talaj, ha a nedves talajrészecskék nem tapadnak a gyökerekhez, hanem köztük levegő van. Ilyenkor van víz a talajban, csak a növény nem tudja hasznosítani. Ezért fontos, hogy az ültető gödörbe visszahordott földet jól locsoljuk be, iszapoljunk, és tapossuk a gyökerek köré, hogy azok a vízzel érintkezni tudjanak.