Nem is kell hozzá más, mint egy hosszabb apró szemű, horganyzott bevonatú lánc, cserepenként pedig egy-egy nagyobb alátét és anyáscsavar. A cserepek alsó „túlfolyójának” a lyukát feltehetően ki kell bővíteni, hogy a láncot át lehessen ezeken bujtatni. Ez kerek reszelővel könnyen elvégezhető. A leendő cserép füzér felfüggesztéséhez pedig a födémbe egy nyitott szemes csavar behajtása is szükséges, amit adott esetben dübelbe kell behajtani, ám fagerendába facsavarmenetű szemes csavar behajtása is elégséges, csak a teherbírása elégséges legyen a több cserépből összeállított és földdel megtöltött cserepek összsúlyának a megtartására.
A felakasztott láncra ezt követően felhelyezhető az első cserép, amelynek a helyét a láncszembe fogatott anyás csavarral lehet beállítani. Az első cserép helyét célszerű úgy megválasztani, hogy locsoló kannával még elérhető legyen. Az alulról megtámasztott cserép mindenképpen oldalra fog billenni és megtölthető virágfölddel. Ezzel a cserép helyzete pozícionálható és akár már a virágpalánta is beleültethető. A következő cserepet alulról célszerű a láncra fűzni, majd a felette levőtől a bele ültetendő növény helyigényéhez igazodva egy újabb alátétes anyáscsavarral rögzíthető a helyzete, feltölthető virágfölddel és be is ültethető. A cserepek felfűzésekor a változatos cserépelhelyezésre kell ügyelni, mert ezzel lehet megadni a füzér változatos egyedi formáját. A cserepek se legyenek egymástól túl távol, mert a ferdén álló cserepek elég helyet adnak a virágok terebélyesedésére és egyben tömörebbé is teszik a füzér összképét, amit a nyíló virágok tesznek majd igazán színpompássá.