Ajándékok a karácsonyfa alá

Régi fajátékok

A bő árukínálat ellenére az ajándékozás még mindig okozhat gondokat, különösen azoknak, akik valami szokatlan, egyedi tárggyal szeretnék meglepni a gyerekeket. A sok bizarr műanyag és elektromos szerkezet mellett látszólag talán kissé szegényesnek tűnhetnek alábbi tippjeink, viszont az igényesen megmunkált darabok a saját kezű munka és robosztus egyszerűségük miatt válhatnak kedvelté a kicsik számára. Ezek a rég bevált játékok a gyerekek kreativitását is serkentik, és ezzel az apróságok általában élnek is a játék hevében.

"Beetle" és terepjáró

Az autók minden kis srác kedvenc játékai közé tartoznak. A műanyagból készültek azonban hamar kidőlnek a sorból, mert nem bírják a kicsik - felnőtt szemmel kíméletlen - bánásmódját. A tömzsire formált, robosztus felépítésű faautók e tekintetben igazi túlélők. Elkészítésükhöz csupán egy kisebb, 20 mm vastag, sűrűerezetű deszkadarab, esetleg 50x60x130 mm-es keményfatömb szükséges. Először a fatömböt munkáljuk hasáb alakúra, a deszkákat ragasszuk össze, a tömb oldalait pedig csiszoljuk síkban össze és egymásra merőleges oldalura.
A tömzsi kis "Beetle"-nek ezt követően az orrát vágjuk ki lyukfűrésszel, majd a hátsó ívét is vágjuk alakra. A karosszéria elejét és végét, majd az oldaléleket is kerekítsük le. Fúrjuk ki a keréktengelyekhez szükséges 8 mm-es furatokat, majd körkiszúróval készítsünk 4 darab 20 mm vastag, és 40 mm átmérőjű korongot, amelynek a peremét fúrógépbe fogva finoman kerekítsük le. Tengelyként 8 mm-es köldökcsap rudat használjunk, amelynek a palástját csiszolással munkáljuk nagyon simára. A tengelyanyagot próbáljuk a karosszéria lyukaiba dugva elforgatni. Ha ez könnyen forog a furatokban, akkor ragasszuk be egy-egy kerékbe. A kerekek és a kocsitest oldala közé a tengelyekre húzzunk egy-egy 2 mm vastag filcből, vagy műanyagból kivágott alátétet, és a másik oldalon ugyanígy járjunk el a másik két kerék felillesztésekor. A kerekeknek könnyen, a kocsiszekrény érintése nélkül kell forogniuk. A felesleges tengelyvégeket vágjuk le, és még egy utolsó, nagyon finom csiszolásnak vessük alá a kocsit, mielőtt belakkoznánk.
A kis terepjárónál hasonlóan járjunk el, ám az éleit csak az orránál, a kabin tetején, és a rakfelület végén kell erőteljesen lekerekítenünk. A tengelyeknek most külön tartót kell készítenünk, amit 10x10-es lécekből és 5x28 mm rétegeltlemez csíkokból ragaszthatunk a kocsi aljára. A kerekek ezúttal is 40 mm átmérőjűek, de ha lehet 25 mm szélesek legyenek, tengelyüket pedig ugyancsak 8 mm átmérőjű köldökcsapból készítsük el. A darabok felületét csiszoljuk nagyon simára, hogy kellemes legyen a tapintásuk. A kocsik felületkezeléséhez színtelen lakkot használjunk, amit több vékony rétegben hordjunk fel a fa alkatrészekre. A kisebbeknek készülő autókat ajánlott kimondottan gyerekjátékokhoz használatos lakkal bevonni. A lakk teljes száradását követően üssük fel a járművek kerekeit a tengelyekre, a ragasztót használva a rögzítésükhöz.

Táncoló maci

Ez kimondottan 3-4 éves gyerekeknek való, ismert játék, amelyet sokan már talán elfeledtek. A felfüggesztett mackó figurát elemek segítsége nélkül, két zsinór ügyes feszítésével és lazításával mászó mozdulatokra lehet ösztökélni. A mackót keményfából, vagy 10-15 mm vastag rétegeltlemezből célszerű kivágni. Mellső lábaiba készítsünk kb. 45 fokban ferdén egy-egy 3,5 mm-es lyukat, majd a figurát csiszoljuk teljesen simára, beleértve az éleit és a két furatot is. A felületét ezt követően egyszer vékonyan lakkozzuk le, majd fekete filctollal rajzoljuk fel rá a füleit, szemeit, száját és a mancsainak a körmeit. Ezután újból többször lakkozzuk le gyerekjátékokhoz használatos színtelen lakkal, és míg a figura szárad, a függesztő zsinórokat készítsük el.
Egy Ć8 mm-es köldökcsap rúdból szabjunk le 170 mm hosszú darabot, a két végétől 12 mm-re és középen fúrjuk át 2,5 mm-es fúróval, majd kössünk rá egy-egy 80 cm hosszú, erős és vékony, ám hajlékony selyemzsineget. A tartórúd közepére kötözzük fel a kb. 16 cm hosszú tartó zsinegeget, fűzzük át a szélsőket a mackó mellső mancsainak furatain, végükre kössünk 50 mm hosszúra vágott fa rudacskákat. Ha a tartórudat kilincsre vagy a szekrény kulcsára akasztjuk, és a két lelógó zsineget felváltva ütemesen húzgáljuk, akkor a mackó felmászik a zsinegpáron, fentről pedig - a zsinegpár egyidejű meglazításakor - a saját súlyánál fogva lecsúszik a kiindulási helyére. A zsinegek kezeléséhez ugyan némi ügyesség kell, de a gyerekek ezt könnyen elsajátítják, és akkor igen jókat mulatnak a kötélre mászó maci sutácska mozdulatain.

Repülő propeller

Ez is "múlt századi" játék, mondhatnánk a legegyszerűbb helikoptere, és még könnyen el is készíthető. Ha igazán gyors munkát akarunk végezni, akkor RC-s modellüzletben vásároljunk egy 180 mm-es, motoros repülőmodellhez való könnyű légcsavart, és azt erősítsük fel egy 6 mm átmérőjű, kb. 170 mm hosszú farúdra. Ha viszont a propellert magunk akarjuk kialakítani, akkor 15x25 mm-es lécdarab közepébe készítsünk előbb furatot, majd a központi tárcsa kialakítása után kb. 60 fokos szögből kiindulva, fokozatosan csökkentve ráspolyozzuk ferdére a légcsavar egyik szárnyát. Ezt követően a másik felét is ugyanígy munkáljuk ferde szögűre, de ellentétes irányban. A légcsavar vége kb. 30 fokos szögben álljon a csavar tengelyéhez viszonyítva. A másik oldalról is hasonlóan járjunk el, és a csavarszárnyak vastagságát is fokozatosan csiszoljuk vékonyra. A légcsavar nyele, azaz a tengelye ne legyen túl súlyos, mert akkor az egyre lassabban forgó légcsavar hamar le fog esni. A fa propellert a tenyerünk közé szorítva, gyors mozdulattal forgassuk meg, és ha időben elengedjük, akkor hirtelen felemelkedik, majd ahogy lassul a forgása szerencsés esetben le is ereszkedik a földre. Ha működik, akkor már csak kétszer be kell vékonyan lakkoznunk, és készen is van az "őshelikopter".

Pörgettyű és jojó

Mindkettő kisgyermekeknek való játék, és elkészítésük is rém egyszerű. Szükség van hozzá egy Ć6 mm-es keményfa rúdra, amelynek az egyik végét fúrógépbe fogva reszeljük hegyesre. A rúd 60 mm hosszú legyen, ami pedig ezt forgásban és egyensúlyban tartja, az egy 40-50 mm átmérőjű szabályos fakorong, amelynek a vastagsága 15-20 mm. E lendkerék éleit kerekítsük le, és fúrógépbe fogva, csiszolással centrírozzuk ki nagyon pontosan. A fatengelyt úgy ragasszuk a közepébe, hogy a hegyes része 20 mm-nyire álljon ki. Ha mutató és hüvelykujjunk közé fogva megforgatjuk, és az asztal lapjára pottyantjuk, akkor a pontosságától és a korong súlyától függően elég sokáig forogni fog a tengelye körül. Ha ferdén érne talajt a pörgettyű csúcsa, mulatságosan imbolygó forgás közben igyekszik egyensúlyba kerülni, ami azután vagy sikerül, vagy nem. A hegyes csúcsot fémből is elkészíthetjük, a korongot pedig nemes fából lencseformájúra esztergálva igen hosszú ideig forogó extra pörgettyűt készíthetünk.
A jojó nem más, mint közös tengelyre, egymáshoz közel felragasztott iker tárcsa, ami egy sodrott zsinegről ereszkedik lassan alá, majd az alsó holtponton finoman átrántva a forgó lendkerekek magától felcsavarják a függőlegesen tartott zsinegre. Folyamatos mozgásban tartása figyelmet és ügyességet igényel, és ebben van az érdekessége is. Elkészítéséhez csak néhány órára, és két 20 mm vastag deszkából kivágott fakorongra van szükségünk.
A 40-50 mm-es koronamaróval kivágott korongokat csiszoljuk simára, egyik élüket kerekítsük le, majd 6-8 mm vastag köldökcsapra ragasztva egyesítsük. A tárcsák között 4 mm hézagot hagyjunk. A lakkozást követően a tengelyre csavarjunk fel kb. 60-80 cm hosszú erős és sodrott zsinegpárt, majd a végeiket hurokba fogva csomózzuk el. A zsineget csavarjuk fel a tengelyre, a hurkot pedig húzzuk a középső ujjunkra. A tárcsát engedjük el, amely forogva leszalad a zsinegről, és az alsó holtpontra érve - egy finom rántással is ösztökélve - újból felcsévéli magát a zsinegre. Ha a jo-jo tárcsák koncentrikusan vannak a tengelyre ragasztva, a zsineg pedig függőleges helyzetben marad, a korongokat sokáig mozgásban lehet tartani.

Célba dobó karikák

Ezt a játékot sem nehéz elkészíteni, viszont közös szórakozásra ad módot még a szoba szűk terében is. Lényegében nem kell hozzá más, csupán egy széles talppal ellátott rúd, amelyre rétegeltlemezből kivágott korongokat kell rádobni. A talp 20 mm-es deszkából kivágott 145-150 mm-es korong, amelynek a közepébe 20 mm átmérőjű, 130 mm hosszú, lekerekített végű keményfa rudat ragasztunk. A karikákat 5-6 mm vastag, simára csiszolt rétegeltlemezből fűrészeljük ki, átmérőjük 115 mm legyen. A gyűrűket 15 mm szélesre, és lekerekített élűekre készítsük el. A készlethez legalább négy karika szükséges, ezzel akár több gyerek egymással versenghet, hogy négy dobásból kinek hányszor sikerül a karikákat a rúdra dobnia.

Bicebóca kacsa

A kis gyerekek szívesen húznak maguk mögött különféle kerekeken gördülő állatfigurákat is. A mi kacsánk is ilyen, ám mozgása némileg utánozza a hápik billegő totyogását. A kacsa testét 20 mm vastag deszkából könnyű lyukfűrészgéppel kikanyarítani, a szárnyaihoz viszont 10x70 mm-es fenyőfaléc szükséges. A kivágott darabok élét nagyon alaposan csiszoljuk simára, majd fúrjuk ki a keréktengelyekhez szükséges 8 mm-es furatokat. A 45 mm átmérőjű kerekekhez 30 mm vastag faanyag szükséges, amit deszkára ragasztott lécmaradékból állíthatunk elő. Az összeragasztott anyagból körkivágóval készítsük el a négy kereket, majd az egyik pár kerék központfuratába ragasszunk facsapot, és a középpontjuktól 6 mm-re készítsünk új tengelyfuratot. Ezt a két kereket összefogva fúrjuk ki. A fa alkatrészeket vonjuk be több rétegben felecsetelt vagy szórt lakkréteggel, majd teljes száradás után keményfa csapból leszabott tengelyekre ragasszuk fel a négy kereket. A hátsó kerekeknél ügyeljünk arra, hogy az excentrikusan felragasztott fakorongok mindkét oldalon egyformán álljanak. A figura "begyébe" hajtsunk be egy kis szemescsavart, és rá egy kb. 80 cm hosszú műanyag húzózsinórt.

"Duci" monoplán

Stilizált formájával, robosztus felépítésével ez a repülőgép is strapabíró játék. Gömbölydedsége miatt jól megfogható, és még a zuhanással járó "légi katasztrófákat" is túléli. Különösen, ha darabjait keményfából, pl. bükkből készítjük el. A szárnyaihoz megfelel egy vékonyabb vágódeszka is alapanyagként, a törzséhez pedig egy 50x50x200 mm-es fahasáb is elégséges. Ezt a darabot azonban esztergálva, nyújtott cseppformájúra célszerű kialakítani. A szárnyakat előbb kanyarítsuk ki lyukfűrésszel, majd az éleik lekerekítése után a lapjukat is csiszoljuk enyhén domborúra. A törzs elejére marjunk beeresztett fészket a szárnyak, továbbá a faroksík számára. Az első és hátsó futómű szárakat 10 mm-es köldökcsapból, a kerekeket és a légcsavart pedig 10 mm vastag rétegeltlemezből formáljuk meg.
A darabokat most is nagyon alaposan csiszoljuk simára, majd készítsük el a szélvédő hasítékát, és marjuk ki a pilóta helyét a törzs darabjából. Az illesztési helyeket nagyon pontosan alakítsuk ki, mert a hézagok gyengítik a repülő "minőségét". A fő darabokat ezt követően lakkozzuk le, majd ragasszuk össze a légi járművet. A légcsavart a tengelyével rögzítsük a törzsre, a szélvédőt pedig ragasszuk a törzs hornyolásába. A pilóta ülését nem feltétlenül kell kiesztergált csészéből kialakítani, elégséges a 20 mm mélyen kimart fészek is. A szárnyba fúrjunk lyukat a futómű szárak számára. A szárakra egy-egy 3-as facsavarral fogassuk fel az első kerekeket, majd a futókat ragasszuk a szárny fészkeibe. A hátsó futómű tömbjét is ragasszuk a törzsbe fúrt csapfészekbe, majd a hátsó vezérsíkokat ugyanígy rögzítsük a helyére. A duci kis repülőgép most már kész, lehet csomagolni, mert az első bevetésre természetesen csak karácsonyeste kerül majd sor.