Betonfelületek sérüléseinek javítása

Betonjavító anyagok

A betonszerkezeteket érő mechanikai, fizikai illetve a korróziós hatások – mint pl. a hőmérsékletváltozások, a csapadékvíz, a légkörben levő agresszív szennyezőanyagok káros hatásai, a karbonosodás és páralecsapódás – ugyanis repedések és hézagok kialakulásához vezetnek, rosszabb esetben a vasbetétek korrózióját is okozhatják. A hibák kijavításához számos gyártó eltérő tulajdonságú és a különböző helyeken alkalmazható szárazhabarcsait és egyéb készítményeit lehet használni.

A kiválasztásukhoz mindig figyelembe kell venni a meghibásodások helyét, azaz hogy kültérben vagy beltérben van-e a javítandó rész. A javítás tartóssága függ az alapfelületet képező beton típusától és minőségétől is. A leggyakoribbak a nyers beton, a beton járólap, esetleg a „kerti beton”, a helyszíni keverésű beton elemek, vagy esetleg az előgyártott vasbeton termékek. Az alapfelület milyensége, pl. cementbázisú aljzat vagy esztrich, esetleg aljzatkiegyenlítő, továbbá a végső befejező réteg is befolyásolhatja a javításhoz használt anyagok kiválasztását.

A legtöbb beton felületi javításához szükséges a kiválasztott javítóhabarcshoz ajánlott tapadóhíd felhordása. Ezek általában a málló részek eltávolítása után 1-2 mm vastagságban bedolgozható, többnyire ecsetelhető, hengerelhető anyagok, amelyek kellő tapadást biztosítanak az újonnan felvitt javítóhabarcs és a régi beton anyag között. A javítóhabarcsokat mindig a tapadóhíd meghúzása után, még frissiben kell bedolgozni, mert csak így biztosítható a megfelelő mechanikai kapcsolat a két anyag között.

A különféle gyártmányú javító cementhabarcsok és glettek a betonfelületek kiegyenlítésére és simítására, lyukak esetleg üregek, pórusos felületek lezárása használatosak. A különböző szemcseméretű habarcsok eltérő rétegvastagságban használhatók. A korrózió gátló habarcsok a jelentősebb javításoknál csak a vasalás rozsdamentesítése után kerülhetnek bedolgozásra. A kipárolgás gátló, utólag a felületre kenhető betonjavító szerek az új szerkezetek gyors kiszáradása ellen nyújtanak védelmet, megakadályozva ezzel a még a friss beton szilárdságvesztését, a zsugorodásból adódó repedések kialakulását.

A betonaljzatok repedéseinek és csatlakozásainak javítására a védőrétegként is funkcionáló műgyanta rendszerek is alkalmasak. A szárító hatású javítószerek a hibás vagy elöregedett betonszerkezetre felhordás után az ásványi anyagokkal és a javítóhabarccsal keveredve magnetikus, oldhatatlan kristályszerkezetű folyadékot hoznak létre, melyet tömbszigetelés igénye esetén alkalmaznak. A finom szemszerkezetű szárazhabarcsok a beton és vasbeton szerkezetekben lévő nem túl mély kitörések, szétporladt és morzsalékos részek, továbbá a fészkesedések tartós javítására, finomsimításra alkalmas anyagok. Vízszintes és függőleges felületre, kül- és beltérben egyaránt maximum 5 mm rétegvastagságig alkalmazhatók. A mélyebb kitöredezésekhez nagyobb rétegvastagságban használható száraz javítóhabarcsok használhatók. Esetleg utólagos besimításukra is igény lehet, hogy a javítás alig észrevehető legyen. E célra finomszemcsés javítóhabarcsot ajánlott használni, amelyek általában 1-5 mm vastagságban hordhatók fel a már kijavított részekre, amennyiben ez esztétikailag indokolt.

Azt hogy milyen jellegű betonhibákhoz milyen javító habarcsfajtát, és milyen formában kell használni, csak kellő szakismerettel lehet meghatározni. A megfelelő rétegrend egy adott javítóhabarcs esetében a gyártó szaktanácsadóitól is megtudható.