Az avarégetésről…

A jelenlegi helyzet: bonyolult

Van önkormányzat, ahol tiltják az avarégetést, máshol hetente, vagy havonta egy-egy napon engedélyezik, megint más helyeken az engedélyezett napon belül is meghatározzák, mely időintervallumban (általában reggel vagy este pár órán át) engedélyezett az égetés. Tehát a szabályozás nem egységes, mindenkinek az adott önkormányzatnál kell érdeklődni, mit enged, és tilt a helyi szabályozás.

Az avarégetés két szempontból is káros, egyrészt nagyon szennyezi a levegőt, másrészt, ha az elégetett zöldhulladékot komposztálták volna, az visszajutott volna a természetes anyag-körforgásba, s növényeket táplált volna, ahelyett, hogy füstbe ment. Amikortól ténylegesen és mindenhol betiltják majd a zöldhulladék égestését, akkor is marad egy kivétel, a növényvédelmi célú égetés, melynek lényege, hogy ha a zöldhulladék kórokozóval fertőzött, azt nem célszerű tárolni, majd komposztálni, mert addig is tovább fertőz. Ilyenkor eseti engedélyt lehet majd kérni az égetésre. Természetesen ennek az engedélynek a megkérése kellően bonyolult lesz ahhoz, hogy valakinek megérje akkor is ehhez folyamodni, ha egyébként komposztálható, vagy elszállítatható a zöldhulladék.

Az engedmény, ami zavart okozott

Az országgyűlés tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítása 2021. január elsejével eltörölte azt a törvényi lehetőséget, mely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést. A szabályozás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme volt, ugyanis a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A felhatalmazás törlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti tilalma. A törvénymódosítás következményeképpen az önkormányzatoknak a rendeleteiket 2021. január 1-jével hatályon kívül kellett helyezniük. De mégsem! A koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején annak lejártáig újra a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”. Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, továbbra is az önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar-, és a kerti hulladék égetését.

Ezért kellene tényleg mellőzni

Egy nagyobb kupac avar hat órán keresztüli égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 darab autóbusz 24 órán keresztüli folyamatos közlekedése során. Magyarországon évente több mint 16 000 ember hal meg idő előtt, akik körülbelül 10 évvel tovább élhetnének, ha nem károsítaná őket a levegőben lévő részecske szennyezés. E számítás szerint minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt.

Zöldhulladék szállítás

A leginkább üdvözítő megoldás az lenne, ha mindenki komposztálná a zöldhulladékát, és a saját kertjébe juttatná vissza a komposztot, azzal együtt a tápanyagokat. De akinél több ilyen hulladék keletkezik, mint amit saját maga kezelni tudna, ő a települési zöldhulladék elszállításban bízhat. Ahol havi rendszerességgel működik a zöldhulladék szállítás, ott sem mindig ideális a helyzet. Akinél több zöldhulladék keletkezik, mint amennyit egy telekről elszállítanak a település által biztosított zöldhulladék szállítási napokon, az sakkozhat ezeken a reggeleken, hogy a hulladékot átpakolgassa, áthordja olyan szomszédokhoz, akik nem tesznek ki zöldhulladékot. Ez ezért „vicces”, mert aki sok növényt tart, ezzel javítva a levegőminőséget, annak köszönet helyett az a büntetése, hogy nem viszik el többlet zöldhulladékot.

Külterületen más a helyzet

Külterületen irányított égetést, tarlóégetést lehet alkalmazni, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt öt nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelemnél. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, tehát megfelelő mennyiségű eszköznek, emberi létszámnak, tűzoltó anyagnak kell jelen lennie, és védősávot kell szántani az égetett terület köré.