Motoros csörlők

2018-11-06 07:59:07 | Módosítva: 2018-11-14 11:31:07

A kézi csörlőkhöz hasonló módon, azaz fogaskerék áttételek segítségével többnyire függőleges irányú terhek emelésére, illetve leeresztésére használt egyszerű gépek, de működtetésüket elektromos, robbanó-, illetve hidraulikus motor könnyíti meg. Ezeket nemcsak önálló gépként, hanem más bonyolult ipari gépezetekbe integráltan, pl. gépkocsiknál, építkezéseknél, emelőművekben, hajók különféle feladatot ellátó emelőinél és még számos területen használják. Az izomerő helyett motor szolgáltatja a használatukhoz szükséges erőforrást.


Különféle hajtóművek áttétele

A motoros csörlőkben általában a motor és a kötéldob között nagy a fordulatszám-különbség. Az áttételezést ezért a szokásos fogaskerékpárokon kívül bolygóműves vagy csigás meghajtás biztosíthatja. A különféle hajtóművek áttétele 1:150-300 közötti. A csigahajtás előnye, hogy önzáró, és így egyben a fék szerepét is betölti. Ez biztonsági fékrendszer nélkül megakadályozza, hogy a kötél terhelés hatására a dobról lecsévélődjön.

A gépi meghajtású csörlőket általában kisfeszültségű, vagy hálózati feszültséggel működő elektromotor hajtja meg. A kis, 12 V-os feszültséggel működő motoros csörlők elsősorban terep- és tehergépjárműveken használatosak, míg a 230 V-os hálózati feszültségű emelőcsörlők inkább a műhelyekben, építkezéseken végzett emelési és egyéb tehermozgatási munkáknál kapnak szerepet.

Az autócsörlők inkább a vízszintes tehermozgatást teszik lehetővé, míg a 230 V-os változatok szinte csak emelő munkáknál előnyösek. Ezeknek vannak speciális, kimondottan színpadtechnikai változataik is. A hidraulikus vagy robbanómotoros csörlőket inkább olyan területeken alkalmazzák, ahol nincs lehetőség hálózati feszültségű rendszerre csatlakoztatni az emelőmű motorját. A hidraulikus csörlőket az átáramló olaj mennyiségének a változtatásával fokozatmentesen lehet szabályozni. Ezeknek jelentős előnye, hogy nagyon finoman, rántásmentesen működtethetők, és jelentős erőkifejtésre képesek. Általában ezeket autómentőknél, vagy teherjárművek rakodó emelőjeként szokták alkalmazni.






A célnak megfelelő csörlőt a munkák jellegéhez igazodva kell kiválasztani. Fontos szempont a teherbíró képesség, amit érdemes „túlméretezve” meghatározni, amivel némi emelési biztonságot lehet szerezni a „necces” helyzetekben. A teherbíró képesség 250-5000 kg is lehet. Legalább ilyen fontos a meghajtómotor teljesítményfelvétele és üzemeltetési feszültsége. Az autócsörlőknél ez érthetően 12 V. Az autókra szerelhető vontató csörlők robusztus felépítésű erősített acélszerkezetű szerkezetek, centrifugális fékkel és túlterhelés elleni védelemmel ellátott csörlők kis méretbe sűrítve. Acélgörgős kötélablak, kettős kábeltartó a kötélszakadás ellen, kétirányú kézi kapcsoló és esetenként akár 10 m hatósugárig még rádiós távvezérlő is tartozik az egyes készletekhez a teljes vezérléssel együtt.

A hálózati árammal működő építőipari és műhely felszereléshez használt csörlőknél a teljesítményfelvétel 1200-4000 W is lehet. A legnagyobb emelési magasság elég tág határok között változik, a csörlő típusától függően 12-35 m is lehet. Az is fontos, hogy milyen állványzatot, illetve felerősítési lehetőséget igényel az adott típusú motoros csörlő. Némelyik gyártmánynál az állványzat is tartozék lehet. Egy adott gyártmányon belül rendszerint különféle teherbírású csörlő közül lehet választani. A csörlő kötélhossza is fontos, ezt a dob átmérőjének mérete is meghatározza. A szerkezet biztonságos emelési teherbírásához gyárilag meghatározott kötélvastagság is szükséges. Ez többnyire 5-6 mm. A csörlők működését általában kábeles távirányítóval lehet vezérelni, amelynek vezetékhossza esetenként a 25-30 m-t is elérheti, hogy a csörlő kezelője a veszélyzónán kívül maradhasson. A vezérlőegységek mindegyikén vészleállító gomb is van.




A teheremelés és a teherhúzás feltételei alapjaiban különböznek egymástól, és mindegyiknek megvannak a maguk szabályai. Többek között ez is oka annak, hogy a vontatócsörlőkre vonatkozó előírások jelentősen eltérnek az emelő rendszerekre vonatkozóktól. A vontatócsörlőknél lehetőség van a tengelykapcsolat oldására, és a kötéldob mérete is kisebb az emelőcsörlőknél. A dobfék kikapcsolóval szabadon leereszthető a kötéltekercs, és tehermentesíthető a hajtómű a terhelés alól. A vízszintesen húzott teher mozgatása nem jelent veszélyt, viszont az elpattanó drótkötél annál nagyobb veszélyforrás. A megfeszített drótkötélre dobott nagyobb pokróc szakadás esetén jelentősen csökkenti az ostorcsapás kialakulását. A védőkesztyű használata még e mellett is alapvetően kötelező, mint ahogyan az is, hogy a szakadt szálú sodronykötelet mielőbb ki kell cserélni. Ha csörlőzés közben fatörzs köré ún. rántó-kötéllel csatlakoztatják a sodronykötél horgát, az megkíméli a visszahurkolás igénybevételéből adódó szálszakadásoktól a drótkötelet. Ilyenkor seklit, azaz U-alakú rögzítő szemet kell alkalmazni a kötelek összekapcsolásához. A vonszolás is veszélyes munka, ezért nagyon körültekintően kell az ilyen munkákat végezni. Ha pedig valamilyen terhet emelünk meg, a közvetlen környezetében tilos másnak tartózkodnia, ami az emelést távirányítóval kezelő személyére is vonatkozik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Pára, hőszigetelés, szellőzetlenség, penész

Nem először és bizonyára nem utoljára írunk penészes lakásokról, gombás falakról, rossz levegőjű otthonokról. Az érdekes az, hogy ez a probléma nem szűnőben van, hanem inkább egyre növekszik, és...


Többrétegű csövek

Otthonaink csővezetékeit, pontosabban épületgépészeti rendszerét egyre újabb és a régieknél előnyösebb, tartósan hosszú életű csővezetékekkel lehet kiépíteni vagy felújítani. Alkalmazásuk érthető,...