Gázabszorbciós hőszivattyúk

2013-08-22 09:56:37 | Módosítva: 2013-08-27 11:09:27

Kompresszoros hőszivattyúkkal több ízben foglalkoztunk már, de régóta léteznek elektromos energiát nem igénylő, gázüzemű típusok is. Ezeket mutatjuk most be.

Az abszorpciós berendezéseket már az 1850-es évek óta használják, első változataik csak hűtési célokat szolgáltak. A körfolyamatot hajtó energiaforrás gőz és füstgáz volt. A korszerű abszorpciós hőszivattyús rendszer alapja egy elnyelő és egy elnyelődő anyag, amelyek legtöbbször víz és lítium-bromid (egyes esetekben ammónia).


Működés közben a víz, alacsony nyomása miatt képes elnyelni a lítium-bromidot. Az elegyet egy szivattyú a generátorba továbbítja, ahol a nyomás és a bevezetett hő (gázláng) hatására a lítium-bromid elpárolog. Továbbhaladva, a kondenzátorban a lítium-bromid ismét cseppfolyóssá válik külső hűtés hatására, itt adja át hőjét az épület fűtési rendszerének. A nagy nyomású kondenzátorból fojtószelepen át a kis nyomású elpárologtatóba áramlik az abszorber cseppfolyós része, a nyomáscsökkenés hatására azonban gáz halmazállapotúvá válik, és így ismét hőt tud elvonni a hűtőfolyadékból.

Jósági fok

A kompresszoros hőszivattyúknál megismert jósági fok a gázabszorpciós hőszivattyúk esetén is használható. Ez az arányszám azt mutatja meg, hogy egy egységnyi hő/elektromos energia befektetésével hány egység hőenergia (fűtési energia) „nyerhető ki”. Természetesen az eszköz nem egy perpetuum mobile, a plusz energiát a környezeti elemekből (föld, talajvíz, eső, levegő) nyeri. A kompresszoros hőszivattyúknál COP-nek szokás nevezni a jósági fokot, míg a gázüzemű hőszivattyúknál GUE-ként hivatkoznak rá. Bár a kompresszoros hőszivattyúk COP-je akár 4 feletti érték is lehet, nem szabad elfelejteni, hogy az elektromos energia előállítása fosszilis tüzelőanyagból jelentős veszteséggel lehetséges csak. A gázhajtású hőszivattyúk szerényebb (1,25-1,3 körüli), éves GUE mutatója egy stabil, biztos megtérülést produkál.

Előnyök

A gázabszorbciós technológia komoly lehetőségeket hordoz magában. A fűtési üzemre hasonlóan képes, mint a kompressziós elven működő hőszivattyú. Hűtésnél viszont töredéke a felhasznált energia a kompresszoros berendezéshez képest. Az abszorpciós berendezés munkaközege semmilyen káros hatással nincs az ózonrétegre, és nem gyorsítja a globális felmelegedést sem.


A legújabb fejlesztések kompressziós és abszorpciós hőszivattyú kombinálására is irányulnak, ezeket hibrid rendszereknek nevezzük. A földgáz energia-egységre számított széndioxid-kibocsátása 28 százalékkal kisebb, mint a nyersolajé, és 44 százalékkal kevesebb, mint a kőszéné. Ez azt jelenti, hogy a földgáz a leginkább környezetbarát fosszilis tüzelőanyag. Magyarországon a földgáz a legelterjedtebb energiahordozó, fűtésre és használati melegvíz előállításra. Világviszonylatban is kiemelkedő a hazai földgázhálózat, és a földgázzal ellátott települések, épületek száma. A már földgázzal ellátott épületek esetében nincs szükség hálózatfejlesztésre, vezetéképítésre.

Kell-e puffertartály?

A puffertartály egy jól szigetelt melegvíztároló, amely a melegvizet termelő berendezések által előállított hőenergiát későbbi felhasználásra eltárolja. A puffertartály megléte vagy hiánya a hőszivattyús rendszerek érzékeny pontja. Korábban a gyártók, és a forgalmazók a fűtési rendszerek víztérfogata alapján, illetve a hőszivattyú kompresszorának óránkénti megengedett ki- és bekapcsolásai alapján írták elő a puffertárolók használatát. Az elmúlt évek hőszivattyús tapasztalatai alapján a puffertartályok szükségességét ma már egész más szempontok határozzák meg.


A kompresszoros hőszivattyúkban általános megoldás lett az inverter használata, melynek segítségével a kompresszor indítási terhelése, valamint a hálózatot érő áramlökés gyakorlatilag megszűnt – így az óránkénti ki- és bekapcsolások darabszámát már nem szükséges szorosan a puffertartályhoz kötni. A fűtési rendszer víztérfogatának minimális nagysága sem feltétlen követelmény ma már, viszont megjelentek olyan, a hőszivattyú gazdaságos üzemét biztosító megoldások, melyek befolyásolják a puffertárolók létét. Ilyen lehet például, ha más fűtési móddal szeretnénk a hőszivattyús fűtésünket kiegészíteni. A napkollektor vagy a földgázüzemű kazán vízköre ebben az esetben a puffertartályban lévő vizet melegíti.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Energiahatékony hőszivattyú hűtésre és fűtésre is

Az energia okos felhasználása az elmúlt hónapokban az energiaárak emelkedése miatt még inkább középpontba került. Ugyanakkor fenntarthatósági szempontok alapján is egyre fontosabb, hogya...


Medencefűtés hulladékhő hasznosítással

Épületek vagy technológiák hűtése során a hagyományos kompresszoros berendezések (split klímák, hőszivattyúk, folyadékhűtők) a környezeti levegőt, vizet vagy talajt terhelik többlet hővel,...