Medencefűtés hőszivattyúval

2013-06-14 12:44:28 | Módosítva: 2013-06-14 12:45:54

A hőszivattyúk alkalmasak az úszó­medencék vizének gazdaságos felfűtésére és hőntartására. Amelyik típus a téli helyiségfűtésre a legkevésbé megfelelő, medencefűtésnél befutó lehet!

A medence hőszívattyú a napsütéstől függetlenül biztosítja a fürdővíz hőmérsékletének temperálását. Mivel a kültéri medencéket többségében tavasztól-őszig használják, a könnyen telepíthető levegő-víz hőszivattyú lehet az optimális megoldás.

Miért éri meg?

A medencét már 10-15 °C levegőhőmérséklet mellett is szeretnénk használni, de a víz felfűtése gázzal vagy elektromos fűtéssel rendkívül drága. Így általában megvárjuk, míg a nap felmelegíti a medencét, emiatt a fürdési szezon 2-3 hónapra tehető. A hőszivattyú működésével több ízben foglalkoztunk már. Típustól függetlenül a legfőbb előnyük, hogy egy egységnyi villamos energia befektetésével akár 4-5 egységnyi hőenergia is kinyerhető. Az utóbbi érték az úgynevezett jósági fok, vagy COP, ami nagyban függ a kiaknázandó erőforrás (levegő, talaj, talajvíz) hőtartalmától. Ha a téli időszakban szeretnénk hőszivattyúval ellátni a fűtést és/vagy melegvíz-ellátást, érdemes tanulmányozni a hőmérséklet-jósági fok diagramot, ez mutatja meg, hogy például -10 °C-nál milyen értékkel számolhatunk.


A medencefűtés egy speciális terület, itt ugyanis elsősorban a tavasztól-őszig terjedő időszak jön szóba, amikor a levegő hőmérséklete már bőségesen 0 fok felett – a medence jellemző használati időszakában már inkább 10-15 °C felett - van. Éppen ezért erre a felhasználásra ideálisak a levegő-víz hőszivattyúk, melyek a levegő hőtartalmát „csapolják” meg. A berendezések COP-ja elérheti a 4,7-4,9 közötti értéket, azaz 1 kW villamos energia felhasználásával 4,7 kW- 4,9 kW hőenergiát termelhetünk.


Nyáron a magas külső levegőhőmérséklet hatására a levegő-víz hőszivattyú fűtőteljesítménye jelentősen megnő. Kültéri medence fűtése esetén a levegős hőszivattyúk COP értéke a legmagasabb, hiszen amikor kedvünk van megmártózni a medencében, akkor a levegő hőmérséklete biztosan magasabb, mint akár a talajvízé, akár a talajé. Ebben az esetben a hőszivattyúkkal elérhető energia-megtakarítás – a hőnyerő rendszertől függően - 50-80%-os. A levegő-víz hőszivattyú gyorsan és egyszerűen telepíthető, a medencefűtő hőszivattyúban közvetlenül a medencevíz keringtethető. Ezek közvetlenül a medence vízforgató körébe építhetők. A normál levegő-víz hőszivattyúk alsó üzemihőmérséklet-korlátja a téli fűtést nem teszi lehetővé, ezért lakásfűtésre nem, vagy csak kiegészítő fűtésként alkalmasak. A kompresszoros (befecskendezős) levegő-víz hőszivattyú önmagában is alkalmas teljes téli fűtésre.


Már meglévő hőszivattyúval is

Ha már rendelkezünk hőszivattyúval, és medencénket csak májustól-szeptemberig kívánjuk használni, úgy a medencevíz fűtése miatt rendszerint nem szükséges sokkal nagyobb hőszivattyút telepíteni, mint amit az épület fűtésére már eleve használunk. Ebben az időszakban a házat már nem nagyon fűtjük, tehát a készülék teljes erővel tudja a medence vizét melegíteni. Az energiafelhasználást úgy is csökkenthetjük, ha a kültéri medencét használaton kívül lefedjük. Ez a megoldás jelentősen lecsökkenti a párolgásból adódó hőveszteséget.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A kimeríthetetlen energia

Néhány évvel ezelőtt ismét előtérbe került a hőszivattyúk alkalmazása. Többféle típus létezik, szondás, fúrt kutas, talaj kollektoros és levegős. Felhasználása szerint fűt, hűt és melegvizet állít...


Gazdaságos lakáshűtés

Lakásunk, házunk aktív hűtésére rendszerint csak alegmelegebb nyári hetekben van szükség, a meleg elleni védekezésre viszont ennél sokkal hosszabb időszakban, akár 4-5 tavaszi, nyári, őszeleji...