Faparketták

A megszokottnak mondható fafajokon túl egzotikus fafajtákból készült parketták teszik még sokszínűbbé a különféle fa burkolatokat. Így ki-ki ízlésének, igényének és pénztárcájának megfelelően választhatja ki a számára legmegfelelőbbet. A számtalan kül-, és belföldi gyártmány, különféle kialakítású és ennél fogva eltérő adottságú fapadlójából azonban ez nem is olyan egyszerű dolog.
A faparketták előnyei közismertek. Tartósak, mert szinte csak keményfából készülnek. Ám még a keményfák sem egyformák, mert pl. nemcsak a színűk, erezetrajzuk eltérő, a Brinell skála szerinti keménységük sem egyforma. A bükknél (3,7) keményebb (3,9) a tölgy, a kőris (4,1) pedig még ennél is ellenállóbb. Az egzota padlók közül pedig cellulóz tartalma miatt kiemelkedően kemény az újabban divatos bambusz (5,0), amely valójában nem is fa, hanem nád.
Az alapanyag keménysége a tartósság szempontjából ugyan lényeges, azonban az sem mindegy, hogy az adott padló milyen vastag, azaz hányszor újítható fel. Ez pedig az ún. járófelület, vagy fedőréteg vastagságától függ. Van, amelyiket 10-szer, másokat pedig csak 2-3-szor lehet csiszolással felújítani. Ez természetesen függ a használat kíméletességétől és a bevonat ellenálló képességétől is. A gyárilag egyenletes rétegben felvitt bevonatok kellő ápolás mellett tartósabbak az utólag lakkozott, viaszozott, vagy újabban olajozott bevonatoknál. Ez utóbbi bevonatokat gyakorta kell felújítani, hogy védelmük kellően hosszantartó legyen.
A faparketták jellegzetes tulajdonsága, hogy számtalan és igen változatos formában fektethetők le. Ezt a lécek különböző mintába rakásával lehet elérni. A hagyományosnak mondható halszálkás mintákon kívül a különféle kocka-, vagy a szalagmintába, esetleg bordűr szegéllyel elválasztott és kombinál mintába fektetett parketták kialakítására is lehetőséget biztosítanak az egyedi igényeknek megfelelően.
A mintázatok érvényesülését mindenkor a helyiség mérete és berendezése is befolyásolhatja. Összetetten kombinált mintázatot csak nagyobb alapterületű helyiségekben célszerű kialakítani, ahol hangsúlyosságuk megfelelően érvényesül és igazodik a berendezési tárgyakhoz. Viszonylag kis alapterületű lakóhelyiségekben érdemesebb egyszerű, ám dekoratív mintázatot választani. E mellett az adott parketta alapanyagának a mintázatát és színtónusát is meggondolva kell megválasztani, mert bár a faparketták minden helyiségben jól mutatnak, de a színharmóniára is ajánlott jól figyelni, hiszen a padló adja a helyiség alapját.
A fa köztudottan élő anyag, és méltósággal öregszik, ám nem mindegy, hogy közben mennyire változtatja a méreteit. Ezt fapadló esetében a helyiség nedvességi viszonyai jelentősen befolyásolják. A túl száraz levegőben összeszáradnak, rések keletkezhetnek a parkettalécek között. Az optimális klíma számukra a kb. 20 C fokos hőmérsékletű és 50-60 % relatív páratartalmú helyiség. Mivel a parketták egységesen 9+/-2 % nedvességtartalommal kerülnek forgalomba, és minden helyiség klímája más és más, a fapadlók nedvességtartalmát az adott helyiségben történő pihentetéssel szokás kiegyenlíteni. Az új, több rétegű parketták azonban az idő múlásával alig változtatják a térfogatukat és vetemedésre sem hajlamosak. Felületük kopása a felületkezelésükkel, rendszeres ápolással jelentősen késleltethető, és ezzel a kényszerű felújításukra is sokkal később lesz szükség.
Mint említettük, a faparketták sok félék lehetnek; méretük ugyan közel azonos, szerkezetük azonban elég eltérő. Az alábbiakban a leggyakoribb parkettafajtákat és főbb jellemzőiket ismertetjük.
A hagyományos csaphornyos, tömörfából készült parketták klasszikusnak mondható burkoló anyagok. Vastagságuk gyártótól függően 17, 19, 22 mm, és legtöbbször tölgy-, bükk-, akác-, éger-, vagy gyertyán, ritkább esetekben pedig dió-, cseresznyefából készülnek. Jellegzetességük, hogy élük csaphornyos kialakítású, és a csap szintjéig akár 10 mm-es a felújítható részük. Hossz- és szélesség méretük 250-500x35-70 mm között változik. Hagyományosan fenyődeszka aljzatra szegezve erősítik le, pl. régi építésű lakások parketta cseréjekor, de új épületekben ma már teljes felületükön ragasztva is lerakhatók a kiegyenlített aljzatra.
A lécek erezetrajza szerint többségükben a közel azonos sűrűségű és színtónusú, hosszirányba futó erezetűeket a natúrnak-, a világosabb sávokat is tartalmazókat csíkosnak-, és a különféle, változatos erezetrajzú parketta léceket rusztikusnak nevezik a gyártók. Ez utóbbival a padló igen jellegzetesen mozgalmas összhatású. A fa vágásából adódó jellegzetességek a kész padló összképét jelentősen meghatározzák. A hagyományos tömörfa a parketták a leghosszabb élettartamúak, és akár 10-szer is felcsiszolhatók, ha a felületük nem túlságosan elhasználódott.
A vékony csaphornyos parketta az előzőkhöz hasonló kialakítású, tömör-, többnyire tölgyfából készült, ám a vastagsága csupán 10 mm, és lécei gyárilag felületkezeltek, pontosabban lakkal bevontak. Lerakás után a padló azonnal használatba vehető.
A dupla csaphornyos parketta egy újabb változat, amelynek lécei két gyárilag egymás mellé ragasztott lécből állnak, élkialakításuk azonban hagyományos. Hosszú élettartamú padló, mivel 13 mm vastag felső réteggel gyártják. Méretei 300-400x80-86 mm, a lécek pedig egységesen 21,5 mm vastagok. Ennek a parkettának a leragasztása gyorsabb, viszont a mintába rakásának a lehetőségeit a kettős lécezés némileg beszűkíti.
A kétrétegű parketta csupán annyiban különbözik az előzőtől, hogy a lécek hordozórétege 6 mm vastag nyírfa rétegelt lemez, amely növeli a szerkezet rugalmasságát, fékezi a parketta zsugorodását és csillapítja a kopogó hangok kialakulását. A fedőréteg 4-6-8 mm vastag keményfa, amelyet gyárilag több rétegű UV-acryl lakkal, vagy olajbevonattal látnak el. A lécek általában 400, 500, 600, esetenként 800 mm hosszúak, 67, 70 mm szélesek és 10, 12, 13 mm vastagok - a fedőréteg vastagságától függően. Padlófűtés fölé is alkalmazható és leragasztása után azonnal használatba vehető.
A háromrétegű csaphornyos készparketta, amit szalagparkettának is szokás nevezni, közismert és sokak által kedvelt padlóburkolat. Ez lényegében nagy méretű elemekből összeragasztható csaphornyos kialakítású fapadló, amely különösen a régi parketták bontás nélküli felújítására kiválóan alkalmas. Könnyen, úsztatva lerakható, osztott és osztatlan mintázatú keményfa fedőréteggel, fenyő- közép-, és lombosfa alsó rétegből áll. Felülete többrétegű UV kikeményítésű acryl lakkal, vagy keményviaszolással bevont.
Lerakásakor az elemek csaphornyait ragasztással kell egymáshoz erősíteni, az aljzathoz, vagy az alatta levő parkettához nem. Méreteik gyártmánytól függően változók, csiszolt felújításuk a fedőréteg vastagságától függően általában csak kétszer lehetséges, ám ha a lakkrétegét nem hagyják a fáig lekopni, finom felcsiszolását követően újra lakkozással a felülete többször is újszerűvé tehető.
Az újabban nagyon divatos a bambusz parketta, amely a háromrétegű, csaphornyos parketták közé sorolható. Rendkívül kemény, kopásálló, vizes, illetve padlófűtéses helyiségekbe is biztonsággal lerakható. Elvben két változata létezik: a függőlegesen egymás mellé ragasztott lécszerkezettel készültek vertikális típusúak, és ezek csak ritkán beszerezhetők. Méretük általában 920-1000x92-100x 12-15 mm, azonos a vízszintes lécszerkezetű, ún. horizontális kivitelű bambuszparkettákkal. Éleik többnyire fózoltak azaz ferdére munkáltak, világos-natúr és közép barnára színezett árnyalatúak vannak forgalomba.
Ezt az anyagot az egyéb egzóta fafajtákhoz hasonlóan más parketták fedőrétegeként is alkalmazzák exkluzív gyártmányoknál. Jellegzetessége, hogy csak az 5 évnél idősebb anyagokból készültek minőségileg megfelelők, vetemedésmentesek, erre pedig a szaküzletek adnak garanciát.
A különféle mozaik- és lamella parketták a fapadlók között talán legolcsóbbak. Ezek csapok nélkül egymás mellé állított tömörfa lécekből készülnek, amelyeket általában alulra ragasztott műanyagháló fog egységbe. A parketta lapok különféle mintába, pl. halszálkába, váltó futószalagba-, szalagba- stb. sőt akár intarzia jellegű mintába rakva is beszerezhetők. Általában tölgy-, cser-, akác- vagy kőrisfából készülnek, lapméreteik gyártmánytól, mintától függően változó. Vastagságuk 8, 10, 14, 16, 22 mm, a lamellák szélessége pedig 35-60 mm közötti. Felületük simított, ám nem felületkezelt. Régi padlók felújítására, padlószőnyegek kiváltására és padlófűtéses helyiségek burkolására egyaránt gazdaságosan alkalmazhatók. A hálóval összefogott lapok teljes felületűkkel az aljzatra ragasztandók.
Mivel a padló otthonunk alapját képezi, jól meg kell gondolni, hogy amennyiben faparkettával kívánjuk burkolni, annak milyen legyen az alapanyaga, a fajtája, a fa színtónusa, a lerakás mintázata és még számos egyéb részletkérdésre kell egyértelmű választ adnunk, amelyek helyes megválaszolásában a parketta kereskedések is segíthetnek. A padló lerakását feltétlenül bízzuk jó szakemberre, akit esetleg a szakkereskedés javasolt. (Talán a szalagparketta az, amivel az ügyes kezű barkácsoló is megbirkózik.) A padló ugyanis hosszú időre szóló beruházás, és tartósságát, minőségét nem érdemes kockáztatni. A kész parkettát pedig rendszeresen, a bevonathoz ajánlott ápolószerrel kell kezelni. Ezzel nemcsak a felületének felújítását tolhatjuk ki jelentősen, hanem az újszerűségét is hosszú ideig megőrizhetjük. A "használati útvonalakat" természetesen szőnyeggel védhetjük az idő előtti kopásoktól, és a padlót óvni kell minden mélyebb sérülést okozó hatástól, pl. székláb tologatástól, de tűsarkú cipővel sem ajánlatos végig kopogni a szobákon. Ha megóvjuk a kezelt felületet a sérülésektől, parkettánk valóban kiszolgál nem csak bennünket, de a gyerekeinket is.