Finom felületek, kényelmes munka

Excentercsiszolók

Bármilyen munkát végzünk, a szerszámok jellegzetes és elég durva nyomokat hagynak az anyag felületén. A felületek finomításához többnyire valamilyen csiszológépet használunk, mert a gépi munka sokkal gyorsabb, és a minősége is egyenletesebb a kézzel végzettnél. Különösen lényeges ez akkor, ha nagyobb munkadarabok felületét kell igényesen és egyenletes simaságúvá tenni. Ám a csiszológépek ma különféle feladatokra "szakosodtak", s ez a célnak megfelelő kiválasztásukat is megnehezíti.

Az elektromos kézi csiszológépek kör-, szalag-, vibrációs-, és excentrikus működésűek lehetnek. Az anyagleválasztásuk természetesen az alkalmazott csiszolóanyag szemcsenagyságától és a gép teljesítményétől függ, ám ezek mindegyike a fajtájára jellemző egyedi nyomokat hagy maga után. A szalagcsiszolók hosszirányú-, a körcsiszolók rotációs-, a rezgőcsiszolók pedig szabálytalan rotációs csiszolási árkokat mélyítenek az anyagba. Az excenter csiszolók viszont a rugalmas gumi tányér összetett mozgása miatt az előbbieknél sokkal finomabb, és egymást sűrűn keresztező nyomokat hagynak maguk mögött.
Az excenter csiszolók legfőbb előnye, hogy e gépekkel nagyon finom felületeket lehet kialakítani, de csak nagy felületek esetén célszerű a használata. Hatékonyságát egyrészt a tépőzáras csiszolótányér excentrikus mozgása révén éri el. Mindenegyes csiszolószemcse a tányér excentricitásnak megfelelő mértékű körmozgás közben fejti ki koptató hatását. Így a sűrű, finom árkok nem egyirányúak, hiszen mindegyiket a mögötte levő szemcse keresztezi, és a felületnek a tányér körbe forgása ad még egy simítást.

Ezeknek az összetett mozgásoknak eredményeként alakul ki a felületek barázdamentes finomsága. Mivel azonban a csiszolótányér munka közben csupán a súrlódó alkatrészek miatt forog körbe, de nincs kényszer kapcsolatban a meghajtómotor tengelyével, túlterheléskor megáll, és csupán finom excentrikus mozgást végez. Ez akkor fordulhat elő, ha a gépet a kelleténél erősebben nyomják a felületre. Az excentrikus mozgást közben a szemcsék mélyebb becsiszolásokat okoznak a felületen. Ezt a hibalehetőséget az igényesebb, mondhatni márkás gépeknél a tányérfék alkalmazásával küszöbölik ki, amely megakadályozza a tányér rezgését is.
A tányér kitérésének, azaz excentrikus mozgásának átmérője a legtöbb csiszológépnél állandó, ennek mértéke 1,4-6 mm lehet. A tányér teljes átmérője általában 125, vagy 150 mm. Esetenként néhány géptípuson a motor fordulatszámát fokozatmentesen lehet változtatni, ami a tányér percenkénti löketszámát változtatja, így ezekkel a gépekkel a különböző anyagokhoz a legidelálisabb lemunkálási hatásfokot lehet beállítani. Ez azonban nem befolyásolja a tányérlöket mértékét, csak a rezgésszámát változtatja meg.
Az iparosok által használt excenter csiszolók némelyikénél azonban nemcsak a löketszámot, de a tányér kitérésének a mértékét is meg lehet választani. Az ilyen gépeknél nem ritka a lágyindítás, a konstans elektronika, sőt a nagyobb igénybevételre is alkalmasaknál az áttételműves kényszerhajtás sem. A nagyobb - 6 mm kitérésű - hajtással a nagyolás, míg a kisebb, 3 mm-es rezgés átmérőjű tányérmozgással a finom felületek kialakítása végezhető el.
A lemunkáláskor keletkező por elszívása alapvető követelmény. Ez egyrészt a csiszolóanyag tartósabb használata miatt alapfeltétel, hiszen így a szemcsék aligha tömődhetnek el a lemunkált anyagszemcsékkel. A porelszívás a tépőzáras tányér és a csiszolóanyag furatain keresztül külön csatornán, a meghajtómotor ventillátorának szívó hatására jut a porgyűjtőbe. Fontos azonban, hogy a tányérra erősített csiszolótárcsák elszívólyukai pontosan a tányér nyílásai fölé kerüljenek. Ezért az egyes gépekhez csak a hozzájuk való csiszolótárcsákat lehet használni, és a felhelyezésükre is ajánlatos ügyelni.
Az egyszerűbb gépeken sima porszűrő zsák van, másokon pedig olyan szűrők találhatók, amelyek még a finom port is leülepítik a tartályba. A porelszívás már csak azért is alapvetően fontos, mert ezzel a munkaterület és a munka is pormentes lesz.
Alapvetően fontos az is, hogy ezeket a gépeket hogyan használjuk. Először is e gépekkel csak saját súlyukkal a felületen tartva és irányítva célszerű dolgozni, mert ilyenkor a legideálisabb a csiszolóanyag kopása. Csak a szemcsefokozati lépcsők betartásával és a géphez való csiszolótárcsákat alkalmazva lehet igényesen sima felületeket kialakítani. A szabályozható fordulatú gépekkel a legvégső, ún. finiselő, polírozó munkák is elvégezhetők. Ehhez a megmunkálandó anyagnak megfelelő alacsony fordulatszámmal dolgozva, célirányosan megválasztott polírozó anyagot és eszközt, pl. öntapadó polírozó szivacsot vagy filckorongot, a fényezéshez pedig finom irhafeltéteket kell használni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kombinált csiszológépek

A csiszolás a különféle felületek finomításának egyik fontos művelete. Kézzel ez fárasztó és időigényes, ezért aki teheti, igyekszik ezt a munkát is gépesíteni. Igen ám, de a csiszoló munkák...


A Dremel bemutatja: Dremel 4000 multiszerszám

Idén ősszel jelenik meg a Dremel legerősebb multiszerszáma, ami egyben a legnagyobb teljesítményű multiszerszám a piacon. Ez a Dremel 4000. Az új gép jelenlegi 400-as Digitális sorozatot váltja...