Finom felületek, kényelmes munka

Excentercsiszolók

Bármilyen munkát végzünk, a szerszámok jellegzetes és elég durva nyomokat hagynak az anyag felületén. A felületek finomításához többnyire valamilyen csiszológépet használunk, mert a gépi munka sokkal gyorsabb, és a minősége is egyenletesebb a kézzel végzettnél. Különösen lényeges ez akkor, ha nagyobb munkadarabok felületét kell igényesen és egyenletes simaságúvá tenni. Ám a csiszológépek ma különféle feladatokra "szakosodtak", s ez a célnak megfelelő kiválasztásukat is megnehezíti.

Az elektromos kézi csiszológépek kör-, szalag-, vibrációs-, és excentrikus működésűek lehetnek. Az anyagleválasztásuk természetesen az alkalmazott csiszolóanyag szemcsenagyságától és a gép teljesítményétől függ, ám ezek mindegyike a fajtájára jellemző egyedi nyomokat hagy maga után. A szalagcsiszolók hosszirányú-, a körcsiszolók rotációs-, a rezgőcsiszolók pedig szabálytalan rotációs csiszolási árkokat mélyítenek az anyagba. Az excenter csiszolók viszont a rugalmas gumi tányér összetett mozgása miatt az előbbieknél sokkal finomabb, és egymást sűrűn keresztező nyomokat hagynak maguk mögött.
Az excenter csiszolók legfőbb előnye, hogy e gépekkel nagyon finom felületeket lehet kialakítani, de csak nagy felületek esetén célszerű a használata. Hatékonyságát egyrészt a tépőzáras csiszolótányér excentrikus mozgása révén éri el. Mindenegyes csiszolószemcse a tányér excentricitásnak megfelelő mértékű körmozgás közben fejti ki koptató hatását. Így a sűrű, finom árkok nem egyirányúak, hiszen mindegyiket a mögötte levő szemcse keresztezi, és a felületnek a tányér körbe forgása ad még egy simítást.

Ezeknek az összetett mozgásoknak eredményeként alakul ki a felületek barázdamentes finomsága. Mivel azonban a csiszolótányér munka közben csupán a súrlódó alkatrészek miatt forog körbe, de nincs kényszer kapcsolatban a meghajtómotor tengelyével, túlterheléskor megáll, és csupán finom excentrikus mozgást végez. Ez akkor fordulhat elő, ha a gépet a kelleténél erősebben nyomják a felületre. Az excentrikus mozgást közben a szemcsék mélyebb becsiszolásokat okoznak a felületen. Ezt a hibalehetőséget az igényesebb, mondhatni márkás gépeknél a tányérfék alkalmazásával küszöbölik ki, amely megakadályozza a tányér rezgését is.
A tányér kitérésének, azaz excentrikus mozgásának átmérője a legtöbb csiszológépnél állandó, ennek mértéke 1,4-6 mm lehet. A tányér teljes átmérője általában 125, vagy 150 mm. Esetenként néhány géptípuson a motor fordulatszámát fokozatmentesen lehet változtatni, ami a tányér percenkénti löketszámát változtatja, így ezekkel a gépekkel a különböző anyagokhoz a legidelálisabb lemunkálási hatásfokot lehet beállítani. Ez azonban nem befolyásolja a tányérlöket mértékét, csak a rezgésszámát változtatja meg.
Az iparosok által használt excenter csiszolók némelyikénél azonban nemcsak a löketszámot, de a tányér kitérésének a mértékét is meg lehet választani. Az ilyen gépeknél nem ritka a lágyindítás, a konstans elektronika, sőt a nagyobb igénybevételre is alkalmasaknál az áttételműves kényszerhajtás sem. A nagyobb - 6 mm kitérésű - hajtással a nagyolás, míg a kisebb, 3 mm-es rezgés átmérőjű tányérmozgással a finom felületek kialakítása végezhető el.
A lemunkáláskor keletkező por elszívása alapvető követelmény. Ez egyrészt a csiszolóanyag tartósabb használata miatt alapfeltétel, hiszen így a szemcsék aligha tömődhetnek el a lemunkált anyagszemcsékkel. A porelszívás a tépőzáras tányér és a csiszolóanyag furatain keresztül külön csatornán, a meghajtómotor ventillátorának szívó hatására jut a porgyűjtőbe. Fontos azonban, hogy a tányérra erősített csiszolótárcsák elszívólyukai pontosan a tányér nyílásai fölé kerüljenek. Ezért az egyes gépekhez csak a hozzájuk való csiszolótárcsákat lehet használni, és a felhelyezésükre is ajánlatos ügyelni.
Az egyszerűbb gépeken sima porszűrő zsák van, másokon pedig olyan szűrők találhatók, amelyek még a finom port is leülepítik a tartályba. A porelszívás már csak azért is alapvetően fontos, mert ezzel a munkaterület és a munka is pormentes lesz.
Alapvetően fontos az is, hogy ezeket a gépeket hogyan használjuk. Először is e gépekkel csak saját súlyukkal a felületen tartva és irányítva célszerű dolgozni, mert ilyenkor a legideálisabb a csiszolóanyag kopása. Csak a szemcsefokozati lépcsők betartásával és a géphez való csiszolótárcsákat alkalmazva lehet igényesen sima felületeket kialakítani. A szabályozható fordulatú gépekkel a legvégső, ún. finiselő, polírozó munkák is elvégezhetők. Ehhez a megmunkálandó anyagnak megfelelő alacsony fordulatszámmal dolgozva, célirányosan megválasztott polírozó anyagot és eszközt, pl. öntapadó polírozó szivacsot vagy filckorongot, a fényezéshez pedig finom irhafeltéteket kell használni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Alufelni polírozás fúrógéppel

Tavasszal éljük a polírozási, fényezési és egyéb más autó-felújítással kapcsolatos munkák szezonját. A következőkben bemutatjuk, hogyan lehet költségtakarékosan tükörfényesre polírozni az autónk...


Vágótárcsák sarok köszörűkhöz

Durva felületű anyagok hatékony lemunkálásához megfelelő gépek és hatékony anyaglehordást biztosító csiszolószerszámok szükségesek. Ilyen feladatokra többnyire sarokköszörűt szokás használni, mivel...