Hőszigetelés előtt vízszigetelés

2013-09-20 15:10:55 | Módosítva: 2013-09-20 15:16:59

Az épületfelújítások során, legtöbben a külső hőszigetelésre helyezik a hangsúlyt, de a megfelelő hőszigetelés felhelyezése előtt a falnedvesedéssel is foglalkozni kell. A hagyományos technológiákkal készült épületek nagy százaléka küzd vízszigetelési problémákkal is!

A falak nedvesedése nem új keletű gond. Régebben csak a talajnedvesség elleni szigetelés hiánya, vagy a beázás okozta a problémát. Mára ez megváltozott, immár bármelyik lakásban előfordulhatnak nedves falak, különböző okokból. A talajvíz okozta falnedvesedést könnyű felismerni. A ház falain akár méteres, másfél méteres magasságig is felkúszik a nedvesség. A külső vakolaton látszanak a nedvesedés foltjai, illetve a nedves fal ledobja a vakolatot. A penészesedést itt az állandó dohos szag, a belül is pergő vakolat kíséri. A nedvesség átterjed a padlóra, bútorokra.


A végleges megoldást a nedvesség-utánpótlás megszüntetése jelenti. Számos technológia létezik a házak utólagos vízszigetelésére. Sajnos a döntés legtöbbször anyagi alapon születik meg, pedig számos – nem anyagi vonatkozású – kritériuma van a megfelelő technológia kiválasztásának. 

Lábazati szigetelés fontossága

Az épület-felújítás szigetelési koncepcióiból gyakran kimaradnak a lábazati nedvességszigetelések. Gyakran minden nedvességvédelem nélkül, szellőző rés előtti hőszigetelés takarja a lábazatot, vagy csak egy páraáteresztő tulajdonságú felújító vakolatrendszer kerül rá. Ezek – bár átmeneti megoldásként nem rosszak – hosszú távon nem megfelelőek, a lábazat falazóanyagát a nedvesség idővel tönkreteszi. A kristályosodási folyamatok az épületszerkezet felületén mennek végbe, és a folyamatos roncsolódással, mállással ez a folyamat egyre beljebb és beljebb halad. 


Ha felújító vakolat mellett döntünk, érdemes azzal kalkulálni, hogy átlagosan 10-15 évente teljes vakolatcserére lesz szükség. A meglévő vakolatok élettartama valamelyest megnövelhető páraáteresztő, cementbázisú bevonat-szigeteléssel, melynek alkalmazásával a folyadék-gőz halmazállapot-változás tartósan a lábazat határfelületén tartható, így a vakolat élettartama növelhető. 

Ha a párolgási folyamatot teljesen megszüntetjük (pl. bitumenes lemezekkel), akkor a kristályosodási folyamatok nem terhelik a szerkezetet, viszont a páranyomás növekedése a fal és padló nedvességterhelésének fokozódásához, és ezáltal kellemetlen körülmények kialakulásához fog vezetni. A megfelelő szigetelési rendszerben tehát a lábazati vízszigetelés szorosan kapcsolódik a padlószerkezet vízszigeteléséhez, így együttesen biztosítják az épület külső-belső burkolatainak hosszú élettartamát és a kellemes életfeltételeket.

Néhány megoldási lehetőség

A már említett felújító vakolatok, belső páraáteresztő festékek és bitumenes lemezek felületi alkalmazása mellett, több más, tartós, jól bevált lábazatszigetelési eljárás is létezik.

Magasnyomású injektálás


A szigetelendő falba, furatokat készítenek, majd ezekbe magas nyomású injektáló szelepeket rögzítenek. Ezután egy céleszközzel 300 bar nyomással juttatják be a vízszigetelő anyagot, ami - függően a fal anyagától, nedvességtartalmától - lehet műgyanta, szilikon vagy kovásító oldat. Összehasonlításképpen a hálózati víz, mely nyomócsőtörés esetén képes akár néhány perc alatt átáztatni egy vastagabb falat is, 4-6 bar nyomással érkezik. A gép által biztosított nyomás és a szelepek nyomásmegtartó képessége garancia arra, hogy még a legtömörebb építőanyagot is minden pórusában átjárja az ilyen módon bejuttatott szigetelőanyag.

Lemezpréselés


A talajból eredő nedvesség megszüntetéséhez speciális szigetelőlemezt préselnek a fal vízszintes síkjába, hogy lezárják a függőleges kapillárisokat. Az acéllemez a lábazat és az első sor tégla fugájába kerül, 20 mm-es átfedéssel, a fal teljes keresztmetszetében. Az eljárás során nincs szükség fúrásra, fűrészelésre. A vízszigeteléshez hullámosított Cr-Ni, rozsdamentes, lúg- és saválló acéllemezeket használnak.

 Ezek a nagy szilárdságú lemezek gyakorlatilag az épület teljes fennmaradása alatt biztosítják a falszigetelés hatékonyságát. Nem javasolt az olcsóbb anyagok (pl. horganyzott lemez) alkalmazása, mert a falszerkezet igen sokféle lehet, és előre nem látható korrozív hatása miatt élettartamuk bizonytalan. Az eljárással vályogból készült falak utólagos szigetelése is megoldható. Ezeknél a korábban említett vegyi vízszigetelés a magas szervesanyag-tartalom miatt bizonytalan eredményességgel jár.

Falátvágás


Ennél az eljárásnál a falazatot szakaszosan, egy arra alkalmas gép segítségével átvágják, majd modifikált bitumenes vagy polietilén műanyag lemezeket fűznek be. Műanyag ékekkel a falazatot ideiglenesen kiékelik, hogy a fal állékonyságát biztosítsák. Nagyjából 10 m falazat átvágása után, zsugorodásmentes, cement alapú injektáló habarccsal a mintegy 1 cm vastag rést kiinjektálják. Gyémántköteles eljárással nagy vastagságú falak (1 m felett) átvágása is megoldható, míg a falátvágó fűrészekkel max. 1 m falvastagságig gazdaságos.

E módszer buktatója az lehet, hogy 80-100 évvel ezelőtt, a falazat belső magjában az építőanyagot kötőanyag nélkül, mintegy kitöltésként, szárazon rakták be. Ez a megoldás 1 m vastagságú falaknál, földszintes épületeknél az állékonyságot nem befolyásolta, de manapság, az ilyen falazatok átvágásánál a faltest közepén lehulló kődarabok gyakran ellehetetlenítik a szigetelőlemez befűzését. Ilyenkor más technológiát kell választani.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csökkentse fűtésszámláit még az idén

Jönnek a hűvösebb őszi napok, és lassan beköszönt a fűtési szezon. Sokan éppen most újítják fel házuk hőszigetelését, mások még kivárnak, és vannak olyanok is, akik az elmúlt időszak...


Burkolni tudni kell

Mielőtt nekiállnánk az otthoni ezermesterkedésnek, sok esetben talán érdemes átgondolni és utánanézni, hogy megbirkózunk- e a feladattal, hiszen néha többet árthatunk vele, ha olyan munkába...