Tetőterek hőszigetelése

A tetőszigetelésbe fektetetett pénz többszörösen megtérül, mert a minőségi szigetelőanyagoknak köszönhetően télen a fűtésszámla, nyáron a lakás belső hőmérséklete csökken. A szigetelőanyagok kínálata gazdag, a választásban manapság a műszaki követelmények és anyagi lehetőségeink játszanak szerepet.

A padlás és a tetőtéri lakás között van egy lényeges különbség: az előbbi szigeteletlen és huzatos, az utóbbi ezzel szemben szigetelt és zárt tér. A zártság tökéletessége attól is függ, hogy mennyi figyelmet szentelünk a tető felőli rész szigetelésének. Természetesen, ha a tetőtéri lakás mellett nincs más lakóhelyiség, vagyis ha a padlás többi részét nem építik be, a lakás külső falait is célszerű ellátni hőszigeteléssel. Ugyanígy más a helyzet, ha a tetőtérben önálló lakást alakítunk ki, és megint más, ha egy legfelső emeleten elhelyezkedő lakás „meghosszabbítását" tervezzük. Elterjedt megoldás az úgynevezett koporsófödém alkalmazása. Ez a vasbetonból készült 10-15 cm vastag ferde fal a tető síkja alatt helyezkedik el, és nagy hőtároló képessége miatt majdnem úgy viselkedik, mint egy „rendes" fal: a hőátadást nagyon lelassítja, s ezért a nappali fölmelegedést éjszaka ki lehet szellőztetni.
A tetőterek hőszigetelése összetett probléma, hiszen külön kell választani a nyári és a téli igényeket. Sokan gondolhatnák, hogy a problémát egyszerűen meg lehet oldani a minél vastagabb szigeteléssel. Ha ez így volna, akkor bizony rosszul járnánk. Tegyük fel, hogy a kerámia tetőcserép és a belső burkolat közé csak szigetelés kerül. Télen a szigetelésben kicsapódó vízpára a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait rontja, a beépített faszerkezetet pedig rövid idő alatt tönkreteszi, mert gombának, penésznek ad táptalajt. A szigetelés pedig idővel tömörödni fog, ezzel is növelve a hővezetési tényezőt.
Gondoskodnunk kell tehát a párazárásról a lakás és a szigetelés között, de gondoskodni az esetlegesen bejutó csapadék, például porhó elvezetéséről is. Azt a párát pedig, ami mindezek ellenére mégis csak bejutott a szigetelésünkbe, ki kell vezetni. A rosszul hőszigetelt épület további jellegzetessége, hogy a hideg külső határolószerkezetek miatt a bent tartózkodók komfortérzete csak magasabb hőmérsékleten - például 25-26 °C-on - valósul meg, míg a jól hőszigetelt épületben az ember alacsonyabb hőmérsékletű térben - akár 22 °C-on - is jól érzi magát.

Szigetelőanyagok

A szilikátszálas hőszigetelők kategóriájába alapvetően két termékcsoport tartozik. A kőzet- és az üveggyapot legfontosabb előnye – a kiváló hőszigetelő képesség mellett – a jó tűzbiztonság (kb. 250 °C-ig hőálló), és a kitűnő átszellőzési képesség. Ez utóbbi lehetővé teszi a gyors kiszáradást, ha kisebb nedvesség éri, vagy lecsapódik a pára benne. Hátrányuk, hogy nyitott pórusszerkezetük miatt nedves helyeken nem, vagy csak más anyagokkal együtt alkalmazhatók. Többféle kivitelben (tekercses, táblás, kasírozott stb.) készülnek. A nátronpapír kasírozás a lágy filc póruszárását biztosítja, elősegíti az átszellőző levegő áramlását.
A lakásbelső felé tekintő alumíniumfólia-kasírozás egyrészt a párazárást garantálja, másrészt hőtükörként funkcionál. A kasírozás rendszerint 5 centiméterrel túlnyúlik a terméken a könnyebb rögzítés érdekében.
Beépített magastetőknél a szilikátszálas hőszigetelőket jellemzően a tetőhéjazat alá, a szarufák (illetve részben a szerelt falak) közé helyezzük el. A héjazat és a szigetelőanyag között 4-5 centiméteres átszellőzést biztosító zóna szükséges. A hőszigetelés hatékonyságát egyrészt a szigetelő vastagságának növelésével, másrészt a kétrétegű hőszigetelés beépítésével növelhetjük. Ezzel, a szarufákra merőlegesen rögzített második réteggel megoldódik a hőhídmentesítés is. Az önrögzítő szigetelést akár szakember segítsége nélkül is beépíthetjük.
A szilikátszálas hőszigetelő anyagokat nem fűtött, terhelésmentes padlások kialakításánál is alkalmazhatjuk: a kőzet- vagy üveggyapot tekercseket/lapokat egyszerűen a párnafák közé illesztjük. Egyéb födémek hő- és hangszigetelésére csak kifejezetten terhelhető szigetelő-gyapotlap alkalmas. A szigetelőanyag egyrészt az aljzatbeton, másrészt közvetlenül a melegpadló alá kerülhet.

Polisztirol lapok

A tetőtéri hőszigetelő anyagok másik nagy csoportját a népnyelvben csak „hungarocell"-ként emlegetett polisztirol termékek alkotják. Két típusuk van forgalomban, az EPS (expandált PS) és az XPS (extrudált PS). Univerzális szigetelők: tetőtérben szarufák között és felett, tetőtérben ferde falon és mennyezeten, terhelt padlásfödémeknél, közbenső födém lépéshangszigetelésénél, szarufák hőhídmentesítésénél stb. alkalmazhatók. Könnyű velük dolgozni (kis súly, egyszerű méretre vágás és rögzíthetőség, allergizáló-por mentesség), ezért a kivitelezők körében nagy népszerűségnek örvendenek.
A PS habok hőállósága a szilikátoknál kisebb (70-90 °C), ezért tűzzárásra nem alkalmasak. Az EPS csoport termékei 2-4 térfogatszázaléknyi vizet felvehetnek, ezért úgy kell beépíteni, hogy nedvesség, páralecsapódás ne érje. A kissé drágább XPS tömörebb, ezáltal vízfelvétele elhanyagolható, lényegesen jobb a nyomószilárdsága, hőszigetelő képessége. Ezek a tulajdonságok elsősorban a zöldtetők, fordított rétegrendű lapostetők, nagy terhelésű födémszerkezetek kialakításánál, magastetők szarufák feletti teljes felületű – hőhídmentes – hőszigetelésénél jelentenek valós előnyt.

PE-szigetelések

A polietilén habszőnyegeket a tetőtérben egyrészt beltéri burkolatok alá, vagy födémbe építve lépéshang tompítására, másrészt – a tetőhéjazat alatt másodlagos szigetelést ellátó – alátétfóliaként a tetőtér nyári felmelegedésének csökkentésére használják. Általában a PE sugárzás-visszaverő fólia a szarufák fölé, az alufólia kasírozással kifelé kerül beszerelésre, igényes tetőtérnél viszont a szarufákat közrefogó, kétoldali szendvicsszigetelés a leghatékonyabb megoldás. Az anyagszükséglet kiszámításánál ügyeljünk arra, hogy a fóliát legalább 10 cm átfedéssel és maximum 2-3 cm-es belógással kell felrakni.

Nyílászárók

Szót kell ejteni a tetőtéri ablakokról is. Ezeket napjainkban már magas hőszigetelésű, kifejezetten e célra készített üvegből gyártják, s így télen megakadályozzák a hőveszteséget. Nyáron azonban a napsugárzás hatására a tetőtéri lakás épp a tetősíkablakok révén melegedhet fel, itt ugyanis az említett átszellőző hatások nem érvényesülhetnek, ezért célszerű ezeket külső árnyékolással ellátni. A tetőtéri ablakok árnyékolásáról az Ezermester 2006/7-8. számában olvashatnak bővebben.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hangszigetelés: Rigips a csend záloga

A nyugodt, zavartalan álmot, az otthoni tevékenységek (főzés, tévénézés, zenehallgatás, takarítás stb.) egymás zavarása nélküli végzését egyaránt biztosítják a Rigips hangszigetelt falai,...


Felújító vízszigetelés

Az ép vízszigetelés rendkívül fontos az épület állagának megóvása érdekében. Ha itt felújításra van szükség, általában ez jelentős költségekkel jár. Nagy az igény olyan megoldásra, amely...