A légkollektort általában a ház déli falára, legpraktikusabban a fűtendő szobával, szobákkal közös külső falra szokták felszerelni, bár annak sincs akadálya, hogy a tetőre kerüljön. Amikor a napsugár kellő hőmérsékletűre emeli a fűtőlevegő hőfokát, akkor egy termosztát bekapcsolja a keringtetést, és a berendezés fűteni kezd. A ventilátor a helyiség alsó rétegeiből szívja a hidegebb levegőt, és felmelegítve fújja vissza.
Azt gondolnánk, hogy a légkollektor csak éppen azokban az időszakokban fűt, amikor nem kellene; az erős napsütéses melegben. Ez azonban nem így van. A Nap sugárzó energiája egész évben érkezik hozzánk, még a téli időszakban is. Természetesen nem azonos mennyiségben. A fűtési időszakban - nagyjából szeptembertől áprilisig - is jelentős ez a hőenergia, ami ha nem is helyettesíti mindig, de jelentősen csökkenti a hagyományos fűtésre felhasznált energiát.
A tapasztalatok szerint szeptembertől december elejéig, illetve februártól áprilisig akár a teljes fűtési energia igényt is kielégítheti a légkollektror, és a leghidegebb másfél-két hónapban is jelentősen csökkentheti azt. Természetesen az egyéb időjárási viszonyok - köd, pára, felhő - jelentősen befolyásolják a felhasználható energia mennyiségét, de a teljes fűtési időszakra vetített energiamennyiség már nagyon kedvező értéket mutat. A légkollektor használatával a teljes fűtési energiaköltség 40-50%-a megtakarítható, tehát viszonylag gyors megtérülés remélhető egy ilyen beruházástól.
A másik - gyakran felmerülő - ellenérv, hogy a légkollektor naplemente után másnap reggelig nem ad hőt. Ez kétségtelenül így van, de ez sem jelent gyakorlati problémát, ha az épület hőháztartása megfelelő. A helyiségeket körülvevő falazat, a padló és a mennyezet, valamint a bútorzat jelentős hőelnyelő tömeget jelent. A nappali, melegítési időszakban ez a tömeg magába szívja és tárolja a hőt, amit aztán estétől reggelig visszaad a helyiségnek. Ha a falazat hőtároló képessége jó, akkor a fűtetlen időszakban a helyiség hőmérséklete óránként 1-2 tized fokot hűl csak, 10-12 órás intervallumban ez 1-2 fokot jelent, ami bőven elviselhető.
A légkollektor hatékonysága növelhető a kollektortáblák optimális elhelyezésével. Mivel fűtési szempontból számunkra a téli időszak a fontos, a táblát a laposan sütő naphoz igazodóan - mindössze 10 fokban megdöntve - és a Nap téli járásához optimalizálva kell a falra szerelnünk. Több légkollektortábla használatával a fűtési rendszer hatékonysága növelhető.
A légkollektroros rendszer felszerelése nem túlságosan bonyolult feladat, és különösebb rombolás nélkül utólag is elvégezhető. Kb. olyan szintű faláttörésre van szükség, mint egy split klíma beszerelésekor, az elemek rögzítése hagyományos dübelezéssel történik, és a keringető ventilátor, valamint a termosztát beszerelése sem okozhat gondot.