Tolóajtók a lakásban

A kapható tolóajtó vasalatok széles választékából elég könnyen kiválasztható az elképzeléseknek megfelelő tolóajtók valamelyik változata. A beltéri tolóajtók lapjai készülhetnek tömörfából vagy furnérozott felületű, esetleg fóliás felületű ajtólapokból, de lehetnek edzett üveglapból is. Előre gyártott tolóajtó-szerkezetek komplett garnitúrákban is beszerezhetők, amelyek beépítése egyszerű, még kőműves munka sem minden esetben szükséges hozzá. Választhatók pl. a fal előtt futó kivitelű tolóajtóknál asztalos vagy ajtógyártó által készített szerkezetek is. Ennél lényegesebb kérdés azonban az oldalra csúszó ajtólapok elhelyezése, és megvezetésüknek különféle megoldásai.

Fal előtt futó ajtólapok

Ezt a megoldást olyan helyen érdemes alkalmazni, ahol az ajtónyílás mellett egy-, vagy két oldalt a falon van olyan szabad felület, ahová az ajtólapok elcsúszhatnak. Adott esetben akár a szekrény háta mögé tolható ajtólapok is megoldást jelenthetnek. A fal elé tolható ajtók beépítése nem jár jelentősebb munkával. Az ajtólap a felső sínrendszerre függesztett görgők segítségével mozgatható, helyigénye pedig általában a faltól 8 cm-nyi távolságot igényel. Alsó sínrendszer nélkül működnek, az ajtólap kilengését alul egy kis vezető lap gátolja meg, amely a tolóajtólap alsó élébe mart nútba nyúlik be.

Ma már a felső sínes megvezetés majdnem minden korszerű tolóajtó-rendszerre jellemző, és csak elvétve alkalmaznak már alsó sínes megvezetést. Az ajtólap és a fal között 2 cm távolságot szükséges tartani. A felső megvezető sínek az ajtószárnyak száma szerint egy- vagy kétpályás kialakításúak. Azt ajtólapok zárására és igény szerinti motoros működésére is módot adnak a különféle szerkezetű ajtótokok.

Nyitásirány szempontjából megkülönböztethetünk egyszárnyú, kétszárnyú, és két oldalra tolható kétszárnyú, de egymás elé csúsztatható ajtólapos, illetve szélesebb ajtónyílások esetén többszárnyú, két oldalra nyitható tolóajtókat. A zárt csapágyazású görgős futóművek függesztő lapjaira hagyományos fa vagy egyéb keretszerkezetű ajtólapok, vagy akár 6-8 mm vastagságú, biztonsági üvegből készült üvegajtók is felszerelhetők.

A vasalat kiválasztásakor mindig ügyelni kell a sínrendszer teherbíró-képességére, ezek különféle súlyú ajtólapokhoz méretezettek. A biztonságos teherbírás miatt a fal előtti vasalatokat mindenképpen csak téglafalra vagy vasbeton szerkezetre szabad felszerelni. Az ajtólapok jobb záró szigetelését a tokba ültetethető és többféle színben kapható speciális tolóajtó-kefékkel lehet fokozni. A több tolóajtószárnyas megoldásnál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nyitott helyzetben az ajtólapok egymás elé tolódnak, így vastagságuk összeadódik, és esetenként jelentősen előrébb állhatnak a falsíktól, pl.: két-három tolóajtószárny esetében akár 15-20 cm is lehet.

A tolóajtók vasalatainak lényeges elemei az ajtólapok felfüggesztését és könnyű, csendes futását biztosító görgős futóművek. Ezek lehetnek az ajtólapba süllyesztettek, aminek előnye, hogy az ajtólap alig 2 mm-re kerülhet a síntől. Az ilyen futóművekhez minimálisan 25 mm vastagságú, 60-80 kg súlyú ajtólapokat lehet alkalmazni. A hagyományos függesztő elemek az ajtólapok élére vagy azok oldallapjára erősíthetők fel. Ezeknél azonban az ajtólap és a vezetősín közötti távolság már 8 mm, és az ajtólapok vastagsága 27-30 mm közötti méretű, a lapok önsúlya pedig 60-120 kg is lehet. A látszó vasalatú kivitelt többnyire üvegajtóknál szokták alkalmazni.

A vezetősíneket általában karnisszerű takaró profilokkal szokás elrejteni, amelyeket közvetlenül a falfelületre fogatnak fel. Az ajtónyílás igény szerint lehet tokozott szegélyű, ami azonban növeli az ajtólap és a falfelület közötti távolságot. Előnye, hogy a tokozásra könnyű felszerelni a huzatkizáró seprűs szegélyeket és a zárólécet, amelyre az ajtólap zárszerkezetének zárlemeze is felerősíthető.

A tokkeret nélküli ajtónyílásoknál az ajtólapok ugyan közelebb kerülhetnek a falsíkhoz, viszont a huzatkizáró szegélyek felszerelése körülményes, mint ahogyan az ajtólap zárhatósága sem mindig oldható meg. Fürdőszobákhoz, szaunákhoz és nedves helységekhez speciális, előre kezelt tolóajtó szerkezet ajánlott, amely három védőrétegű (horganyzott, primer- és epoxid alapanyagú festékkel bevont) lemezből készül, és egy ajtó alatti nemesacél profillal lezárt. Az ilyen szerkezetek ellenállnak az esetleges rozsdásodásnak, ami különösen az átlagosnál nedvesebb légterű helységek – pl. fürdőszobák, szaunák, pincék, stb. – leválasztásánál szinte alapvetően szükséges.

Falban sikló tolóajtók

Az előbbieknél jelentősebb átalakítást igényelnek nyitáskor a fal üregében sikló ajtók. Előnyük, hogy a fal előtt nem igényelnek szabad felületet. Továbbá a szárazépítési technológiának köszönhetően az ilyen ajtókat komplett készletben is meg lehet vásárolni. Beépítésükhöz többnyire falbontásra is szükség van, viszont az ilyen készletek – esetenként még az ajtólapot is beleértve – akár előre csomagolva is beszerezhetők.

Beépítésük miatt a falban sikló tolóajtók vezetősínjei és egyéb szerelvényei nem láthatók, ezeket a tokozás takarja, így igazán elegáns kialakítást eredményeznek. Az előre gyártott tokszerkezetek megfelelő méretre kibontott falnyílásba illesztve építhetők be, hagyományos-, és a szárazépítési szerkezetű falaknál is alkalmazhatók. Bármilyen normál kivitelű ajtólap felszerelhető a guruló kocsira, így mindenkor az igényeknek megfelelő ajtó kerülhet beépítésre az adott súlyhatár betartása mellett. Ez lehet akár üvegajtó is, ám ez már igényesebb szakipari munkát igényel.

Dupla tokszerkezet beépítésével az is megoldható, hogy két szomszédos helyiség ajtói egy közös falban egymás mögé gördüljenek, de két tokszerkezet beépítésével a két oldalra nyíló, kétszárnyú tolóajtó kialakítása is megvalósítható, sőt ezek szinkronizálására, motorizálására is lehetőség van. E funkcióhoz azonban megfelelő szerkezet kialakítású tok szükséges. A hagyományos falazatba építhető tokok a normál falvastagságokhoz igazodnak, rabic hálóval borítottak, ami megkönnyíti a nyílásba szakavatottan beerősített tokok bevakolását.

A készletek alkotóelemei horganyzott acél alapanyagból készülnek, beépítésük viszonylag egyszerű, a mellékelt útmutató alapján némi építési gyakorlattal rendelkezők is beszerelhetik, ám ezt a munkát - a biztonságos működés érdekében - célszerű a gyártók által ajánlott szakemberre bízni. Ha csak a tok helye kerül kibontásra, akkor a nyílást áthidaló beépítésével kell megerősíteni, és rabic hálóval ellátott, utólag vakolható tokszerkezetet kell választani. A gipszkartonnal könnyebb dolgozni, ezért ha térleválasztás a cél, akkor könnyebb a tokszerkezetet a tartóvázba beillesztve felszerelni, és a burkolást is könnyebb a fémvázra felcsavarozni. Ehhez azonban mindenkor a beépítésnek megfelelő tok típust kell beszerezni.

A hagyományos nyitású ajtóknál helytakarékosabbak a falsík előtt futó tolóajtók

Az alsó görgős megvezetést a sín elszennyeződése miatt már ritkán alkalmazzák

A korszerűbb tolóajtók belengését alul az ajtólapba mart horonyba nyúló vezető lap gátolja meg

A fal előtt futó ajtók vezetősínét és felfüggesztését általában takaró burkolattal szokás elrejteni

A fal elé szerelt tolóajtók, még a szokásosnál szélesebb méretűek is, többnyire egyszárnyas kivitelűek

Ahol az ajtónyílás túl széles, két oldalra tolható ajtólappal oldható meg az ajtónyílás helytakarékos lezárása

Tolóajtók akár edzett üvegből, látható függesztő elemekkel is megoldhatók…

...ám elegáns fémkeretbe szerelve is nagyon mutatósak

A falban sikló tolóajtók kialakításához különleges, a falazatba építhető speciális tok szükséges

A széles ajtónyílások lezárásához kétoldalas, beépíthető és falazható ajtótok szükséges, ami alkalmas a két oldalra tolható ajtólapok mozgatására

Különleges esetekben még a normál szélességű, falban sikló ajtóknál is lehetőség van a szinkronizált, kétszárnyas ajtó kialakítására, speciális, két oldali tok alkalmazásával

A falban sikló ajtóknál speciális tokokkal és ajtólapokkal az ívelt falakhoz igazodó ajtónyílás lezárása is megoldható