Tíz gyakorlati jótanács "betonozóknak" - II. rész

A cikksorozat első részében a betonozás előkészületeit vettem számba "10 jótanács a betonozás előkészületeihez" címmel. A most már magáról a betonozásról lesz szó, így a második 10 jótanács magáról a munkálatokról szól.
Az előző cikkben utaltam a transzportbeton és a házilag kevert beton közötti választás dilemmájára. Transzport beton alkalmazásakor ún. frissbetont lehet rendelni, azaz a helyszínre mixerkocsival kiszállított és átadott betont csak be kell dolgoznunk. A rendeléshez lehetőleg pontosan, legfeljebb minimális ráhagyással meg kell határozni a szükséges beton mennyiségét, valamint a tervekről le kell olvasni a tervező által előírt beton minőséget. Előírt betonminőség hiányában mindenképpen szakemberhez (pl. felelős tervező vagy betontechnológus) kell fordulni.

A szükségesnek nem megfelelő minőségű betonnak a készülő szerkezet-, míg az adott célra 'túl jó' minőségű betonnak a zsebünk látja kárát. A rendelésnél a költségeken túl tisztázni kell a szállítás idejét, több mixerkocsis szállítás esetén az ütemezést (attól függően, hogy várhatóan milyen gyorsan megy majd a bedolgozás), valamint pontos igény ismeretének hiányában a menet közbeni rendelésmódosítás módját. (A betonozás végéhez közeledve, általában már könnyebben becsülhető a még szükséges frissbeton mennyisége.) Betonpumpával történő helyszíni anyagmozgatáshoz pumpálható betont kell rendelni!

A betonozás helyszínén közvetlen a keverés megkezdése, ill. a transzportbeton megérkezése előtt több teendő is van. Az előkészületek során átgondolt, majd pedig helyszínre szállított eszközöket (pl. talicska, lapát, betonvastagság mérő cövek, vibrátor stb.) elő kell készíteni, hogy a kellő pillanatban minden kézre álljon. Ki kell jelölni a betonkeverő ill. betonpumpa és az érkező mixerkocsik helyét, biztosítani kell a működésükhöz illetve mozgásukhoz szükséges teret. (Betonpumpa esetén előre figyeljünk oda a légkábelekre is!)

Ne feledkezzünk meg a munkában részt vevők közötti feladat megosztásról. Előre tisztázzuk kinek mi lesz a dolga (pl. terítés, vibrálás, lehúzás stb.), hol vannak az eszközei, ki kinek segít. Hosszabb munkavégzés esetén a képességek figyelembevételével történjen a váltás, jusson mindenkinek pihenő idő. A szükséges munkavédelmi eszközök (gumicsizma, védőszemüveg, munkavédelmi sisak, megfelelő ruházat) használatát segítőinktől is meg kell követelni.

Az első betonadag megérkezése előtt érdemes még egyszer ellenőrizni a zsaluzatot. Az sem árt, ha a betonozás alatt van olyan segítség, aki a munka közben egy rossz mozdulat miatt sérülő, vagy elmozduló zsaluelemet meg tud igazítani. A zsaluzatból ki kell szedni a még addig odakerült szemetet, a tervező vagy egyéb felelős szakember által korábban szükségszerűen ellenőrzött és átvett vasalaton meg kell igazítani az elmozdult távtartókat, födémek esetén az alsó vasakat a zsalutól eltartó ún. papucsokat. Közvetlenül a betonozás előtt lehet felkenni a cikksorozat első részében már tárgyalt kizsaluzást segítő ún. zsaluleválasztó olajat a zsalutáblára, vagy 'szőrös deszka' alkalmazása esetén elvégezni a deszka nedvesítését.

Betonozás transzport betonnal:

Sokkal kényelmesebb a betonozás, ha a betont mixerkocsi hozza, és betonpumpával juttatják a zsaluba. A kényelem viszont veszélyekkel is jár. A pumpával gyorsan érkező beton gyorsaságot kíván a bedolgozást végzőktől is, gyorsan kell reagálni mindenre. Ilyenkor esik meg, hogy a vasakat letapossák, elmozdítják a helyükről, vagy a pumpa csövét túlzottan elemelve a magasról eső frissbetonnal a zsaluzatban, vagy annak megtámasztásában tesznek kárt. Az előbbiek elkerülhetőek, ha kapkodás helyett ütemesen dolgozunk. Fontos, hogy a mixerkocsival érkező frissbetont vizezni nem szükséges és nem is szabad. A betonozás indulásakor a pumpából először érkező híg ún. indító keveréket nem szabad a zsaluzatba engedni.

Betonozás helyszínen kevert betonnal:

Helyszínen kevert betonból többnyire már csak alárendelt szerkezetek készülnek, mint például aljzatbeton, épület körüli járda stb. Helyszíni (kézi) keverésnél ki kell kérni hozzáértő szakember (betontechnológus) véleményét a receptura meghatározásához. A receptura jelentősen függ az elvárt beton minőségtől, a rendelkezésre álló adalékanyagtól, valamint a cement típusától. A szükségesnél kevesebb cement alkalmazása alacsony szilárdságot, a túl sok cement meg akár a beton összerepedezését eredményezheti. Az adalékanyag szennyezettsége (pl. talajjal együtt felkapart alsó homokos kavicsréteg) a beton későbbi tönkremenetelét okozhatja. Fontos odafigyelni a keverésre, ami időigényes. A rövid idejű és ezért tökéletlen keverés, a gyakorlatban sokszor sajnos a víz túladagolásával párosul. A túlvizezett folyós beton bedolgozása igaz kényelmesebb, de idővel megbosszulja magát, mivel a kiszáradás után az ilyen beton rendkívül porózus és a vártnál alacsonyabb szilárdságú lesz, így az elvárásoknak nem fog megfelelni.

A beton bedolgozása nem egyenlő a zsaluzatba való beöntéssel. A friss beton beöntése után azt tömöríteni kell, majd pedig a meghatározott szinten el kell simítani. A tömörítéshez tartószerkezetek (falak, oszlopok, födémek stb.) esetén lehetőleg ún. tűvibrátort használjunk, melyet akár bérelni is lehet. Vasalt, vagy zsaluzatban öntött betont (pl. födém) döngölni, csömöszölni TILOS! Tömörítéskor jelentős mennyiségű levegő távozik a frissbetonból, a vibrátor segítségével a beton kitölti a zsaluzatot és a betonacélok közti teret. A tömörítetlen beton szilárdsága a benne maradó pórusok miatt jelentősen elmarad a tervezettől. Vigyázat, a vibrátor helytelen használatával kárt is lehet okozni, mivel a beton szétosztályozódhat durva szemcsés és pépes rétegekre. Födémek, aljzatbetonok esetén simításkor a beton vastagságát szurkával (akár egy jelölt betonacél darabbal) lehet ellenőrizni.

A hideg időben (~5 C° alatt) történő betonozás rendkívül kockázatos. Határozottan óvok mindenkit a téli betonozástól, mivel ennek feltételei házilagos körülmények között gyakorlatilag nem teremthetőek meg, a helyszíni keverés pedig szóba sem jöhet. -10 C° napi hőmérséklet alatt betonozni TILOS! A fagyásgátló vagy kötésgyorsító adalékszerek önmagukban nem feltétlen jelentenek megoldást, még enyhe hidegben sem. A nappali enyhe idő mellett az éjszakai lehűlések tönkremenetellel (kiszáradással, vagy szétfagyással) veszélyeztetik a bedolgozott betont. A hideg ellen a fóliatakarás nem véd!

Problémákkal jár a nyári, erős meleg időben történő betonozás is. A nagy meleg, az erős napsugárzás szárítja a betont, izzasztja, és nagyon megterheli a munkát végzőket. A meleg hatására gyorsan távozik a víz a bedolgozás alatt és után is, a kötési folyamat felgyorsul. Ha nem vagyunk elég gyorsak, a beton bedolgozás közben már 'meghúz', elkezd kötni vagy kiszárad.

A tömöríthetőség romlása csak a kisebbik probléma, a kiszáradás minőségromlással, súlyos esetben tönkremenetellel jár. A jelenség ellen nem jó megoldás az utólagos, érzés alapján történő 'felvizezés', sokkal hasznosabb a receptura helyzethez igazítása, transzportbeton rendelés esetén a körülmény (várható nagy meleg) figyelembe vétele. A betonüzemek megfelelő adalékszerekkel, és nem többletvíz hozzáadásával oldják meg a problémát.

Fontos, hogy a bedolgozott betont ne engedjük kiszáradni, a nedvesítést szükség esetén a munka befejezése előtt kezdjük meg. A nedvesítés nem locsolást, hanem a víz permetezését jelenti. (Erről és a beton 'utókezeléséről' a cikksorozat III. részében lesz szó.)

A bedolgozás befejezésével a munka még nem ért véget. Ahogy a gyermekeimnek is rendet kell(-ene) tenniük a gyerekszobában este lefekvés előtt, úgy a betonozás végeztével az ott dolgozóknak is van még feladatuk. Az eszközöket el kell mosni, amit lehet, a helyére kell tenni, a maradék anyagot pedig (cement!) a megfelelő helyre kell rakni. Az eszközök megtisztítása annál nehezebb minél később végezzük, hiszen a rátapadt beton ugyanúgy köt és szilárdul, mint a bedolgozott beton. A mixerkocsi és a bérelt pumpás autó 'takarítása' nem a mi dolgunk, viszont a többi bérelt eszközt (tűvibrátor stb.) nekünk kell megtisztítani. Nem célszerű a munkában részt vett dolgozók tisztálkodását sem estére halasztani, mivel a fedetlen testrészekre freccsenő beton a bőrünket is károsítja, csúnyán kiszárítja.

Végül az utolsó tanács vonatkozzon ismét a munkában résztvevőkre. Munka közben, főleg melegben adjunk bőven inni segítőinknek, a kemény munka végeztével pedig etessük meg őket. Az étel lehet egyszerű, az ital pedig víz, ásványvíz. Ha a segítőink sört is kapnak, ügyeljünk arra, hogy a sörfogyasztással arányosan ne nőjön a helyszínen kevert betonba juttatott víz mennyisége, de arról se feledkezzünk meg, hogy a sör nem csökkenti, hanem mennyiségtől függően növeli a munka veszélyességét. A túlzott sörfogyasztás beton minőségre gyakorolt hatása általában kedvezőtlen. A munkát családtagjainknak, barátainknak ne feledjük el meghálálni, a 'bérelt' munkaerőnek pedig kifizetni!

Aki a betonozást követően a nap fáradalmain már túljutott pihenje ki magát, de gondolataiban még ne feledkezzen meg az egészről, hiszen van még dolga. A beton utókezelése még több napig feladattal jár, és odafigyelést igényel, az utókezelés elhanyagolása az addigi munkát teheti tönkre.
A következő alkalommal, cikkünk III. részében a beton utókezeléséről, a betonozást követő feladatokról lesz szó.

Pluzsik Tamás