Betonozás nyáron

2015-09-12 11:34:41 | Módosítva: 2015-09-13 20:24:30

A forró nyári időszak nem ideális a betonozáshoz. Az építési munkák azonban folynak, és nem mindig választhatjuk meg a legideálisabb időpontokat. Amikor az építési folyamatban oda érünk, akkor bizony betonozni kell – ha nagyon hideg van, ha száraz forróság.


A beton készítése szempontjából azt az időjárást tekintjük melegnek, amikor a levegő hőmérséklete tartósan (legalább 4 órán át) +25 °C és +38 °C között mozog. Ez a magas hőmérséklet már önmagában is okozhatja a friss betonkeverék, a bedolgozott friss beton és a szilárduló beton minőségének romlását. Tovább fokozódik a várható károsodás, amennyiben a nagy meleghez erős napsugárzás, csekély páratartalom és szél is társul. Ha a környezeti hőmérséklet tartósan meghaladja a 38 °C-ot, akkor nem ajánlatos betont készíteni.


Azt a betont, amelyet a forró nyári hónapokban építenek be, olyan - hátrányos hatások érhetik, amelyek mind a frissbeton felhasználhatóságát, mind a megszilárdult beton tulajdonságait befolyásolják.

Ezek a következők:

  • fokozott vízigény (változatlan konzisztencia mellett)
  • megnövelt merevedés (konzisztencia romlás)
  • gyorsabb dermedés
  • célzatosan növekvő repedésképződés a korai- és száradási zsugorodás következtében
  • fokozott nehézségek az ellenőrzött légbuboréktartalmak bevezetésénél
  • alacsonyabb végszilárdságok
  • a felület nemkívánatos kinézete

Meleg időben a fentiekben felsoroltakat kiválthatja a növekvő hőmérséklet, az alacsony relatív páratartalom és a szélsebesség együttes, vagy külön-külön fellépő hatása, amelyek mind a frissbeton, mind a megszilárdult beton minőségét hátrányosan befolyásolják. A „forró nyári hónapok” kifejezés félrevezető lehet, mert a fenti nemkívánatos hatások tavasszal vagy ősszel is, és minden évszak száraz időszakaiban felléphetnek.

Ideális feltételek a betonozáshoz akkor állnak fenn, amikor a hőmérséklet 20 °C és 22 °C között van, a relatív páratartalom 50% körüli vagy több, és a szélsebesség alacsony. Növekvő hőmérsékleteknél, csökkenő relatív páratartalomnál és fokozódó szélsebességnél, illetve ezeknek a körülményeknek a kombinációinál szükséges olyan technológiai módosítások, intézkedések megtétele, amelyekkel a betont érő káros hatásokat alacsony szinten tudjuk tartani.


Az építkezési hely feltételeivel összehangolt betonkeverék hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzisztencia romlást, a vízigényt csökkenteni lehessen, és biztosítható legyen a megkívánt szilárdság. Gondolni kell a kötéskésleltetők használatára. A kis hőfejlesztésű és szulfátálló cementek alkalmazása, továbbá a hidraulikus kiegészítő anyagok hozzáadása (pl. pernye) ugyancsak lassíthatja a beton kötését. Célszerű növelni a légbuborékképzők adagolását a kívánt légtartalom biztosítása érdekében.

Nagyon magas hőmérsékletek vagy tömegbetonok készítése estén a beton hőmérsékletét hideg vízzel, jéggel lehet csökkenteni. A száradási-zsugorodási repedések főként a víz-cement tényezővel vannak összefüggésben. Minél alacsonyabb a víz-cement tényező, annál kisebb a repedésképződési hajlam és megfelelően jobbak lesznek a betonszilárdságok. A folyósító szerek használata folyós konzisztenciájú keveréket és minimális vízmennyiség növekedést eredményez.

A korai zsugorodás következtében létrejövő repedések jelentik a leggyakoribb repedési fajtát a felület jellegű épületszerkezeteknél. Ezek a repedések szokás szerint majdnem egyenes repedések, minden szimmetria vagy jelleg nélkül. A beton lemezek majdnem teljes mélységébe be tudnak hatolni, és – főként a szabadon függő lapoknál – átmenő repedésként jelennek meg.

Tartósan meleg időjárás esetén célszerű kötéskésleltető vagy kötéskésleltető-vízcsökkentő adalékszert adagolni a betonkeverékhez. Figyelni kell azonban arra, hogy bizonyos kötéskésleltető adalékszerek a kötést ugyan késleltetik, de a konzisztencia-romlás sebességét nem befolyásolják. Ezért célszerű mindig próbakeverést végezni, amely során ellenőrizzük a beton szilárdságának változását is.

A meleg időben készített beton megfelelő konzisztenciáját – adott időtartamon át – csak növekvő vízadagolással lehet megőrizni. Többletvíz adagolás viszont tilos! Ezért javasolt a kettős hatású vízcsökkentő és kötéskésleltető adalékszer használata.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Egyszerű oszloprögzítés

A betont évezredek óta ismeri az ember, napjainkban szinte elképzelhetetlen bármilyen tartós létesítmény megvalósítása nélküle. Ennek ellenére, ha betonozási munkákról van szó, mindenkinek a...


Transzportbeton kontra helyszínen kevert

Egy építkezés kapcsán gyakran előkerül az a dilemma, hogy készre kevert transzportbetont használjunk, vagy az alapanyagok helyszínre szállíttatása után a helyszínen keverjük – a munka üteméhez...