Betonkeverés

Alig van olyan munkafázisa egy építkezésnek, ahol ne lenne szükség száraz vagy nedves keverésre. Betonkeverőt használunk az alapozó munkákhoz, különösen akkor, ha nincs szükség egyszerre nagy mennyiségre (részletesen a transzportbeton előnyeinél). Falazás során a falazóhabarcs megkeverését végezhetjük vele, ebben a munkafázisban gyakorlatilag nincs alternatívája. Jól szolgál a vakolásnál is, akár kész szárazvakolatot használunk, akár saját keverésűt. Később újra előkerülhet a kerítés készítésénél, majd a kertkialakítás munkáinál: kerti utakat, szegélyeket, tipegőket készíthetünk betonból segítségével.

Kézzel vagy géppel?

A betonkeverés célja, hogy a betonalkotókat egyenletes eloszlású anyaggá alakítsa, miközben az adalékszemcséket nedvessé teszi. és cementpéppel vonja be. A keverés akkor jó, ha rövid idő alatt végbemegy, és egyenletes minőségű keveréket, friss betont eredményez. Az előállított beton minőségét alapvetően meghatározza a keverés módja, az adagolás sorrendje, a keverőedény töltöttsége, a keverési idő, a keverőgép fordulatszáma és az ürítés módja.
A fárasztó fizikai munkával készíthető kézi keverésű betonok szilárdsági szórása még gondos munka esetén is kedvezőtlenül nagy, ezért kézi betonkeverést ma már csak házilagos kivitelezések, kis mennyiségi igény esetén, vagy szükségmegoldásból (áramszünet, géphiba) esetén végezzünk. Hagyományosan acéllemezekből (esetleg jó minőségű térbetonnal) kialakított síkfelületen szokás kézzel betont keverni, ahol a munkateret keverés előtt meg kell tisztítani, és vízsugárral le kell mosni, hogy tiszta, nedves felületű legyen.
A beton gépi keverése történhet gravitációs, vagy más néven szabadon ejtő, illetve kényszerkeverési módszerekkel. A keverés elve természetesen a megkevert friss beton, és a majdan megszilárduló beton minőségét is befolyásolja, így például a szabadon ejtő gépekkel készített betonok szilárdsági szórása kedvezőtlenebb a kényszerkeverő gépekben kevertekkel szemben. Kényszerkeverőben célszerű keverni a földnedves konzisztenciájú betonkeveréket, 16 mm-nél kisebb szemnagyság esetén. A képlékeny konzisztenciájú betonkeveréket akkor keverjük ebben, ha erősen tapadó vagy a vizet gyorsan felszívó kötőanyagokat vagy adalékanyagokat tartalmaz, valamint ha különleges minőségi igényű (látszó, vízzáró) betont szeretnénk kapni.
Szabadon ejtő keverőben szokás keverni a folyós és önthető konzisztenciájú betonkeverékeket, konzisztenciától függetlenül a 63 mm-nél nagyobb szemnagyságú betonkeverékeket, illetve az olyan betonkeverékeket, amelyek adalékanyagát a kényszerkeverő gép szétnyomhatná, aprítaná.

A kalákás építkezéseken használt betonkeverők űrtartalma 100 és 150 liter között változik, ezek nagyjából két talicskányi betont tudnak egyszerre megkeverni. Teljesítményük függ az űrtartalomtól; 600 és 1000 Watt között található a legtöbbjük. Működtetésükhöz nincs szükség ipari áramra, 230 V-os hálózatról üzemelnek. Forgalomban vannak olyan modellek, amelyek könnyen szétszedhetőek, így egy nagyobb méretű kombi gépkocsiba is beférnek.
A nem ipari betonkeverők karbantartási igénye viszonylag kicsi, használat után mindössze egy alapos tisztítást igényelnek. Fontos, hogy a betonkeverő dobon található fogaskoszorút ne zsírozzuk, mert a könnyű cementpor rövid idő alatt beletapad, és nagyobb kárt okoz, mintha szárazon hagytuk volna. Zsírzást csak a csapágyak igényelnek. Figyeljünk rá, hogy a hálózati kábel ne legyen sérült, és ne tartalmazzon toldásokat. Kültérben csak vízálló kábeleket és csatlakozókat használjunk.

Adagolás

A betonalkotóknak a keverőgépbe való adagolását, az egyes típusoknak előírt adagolási sorrendet a beton minőségének biztosítása érdekében be kell tartani. Szabadon ejtő keverőgépbe elsőnek a víz 1/3-át, aztán a cementet és az adalékanyagot kell betölteni, majd a keverési idő 1/5-éig keverni, ezután a maradék 2/3 vízmennyiséget a keverési idő 2/5-e alatt kell egyenletesen a dobba adagolni. A hátra levő 2/5 idejű keverést a teljes vízmennyiséggel kell elvégezni, majd az ürítés következik. A dob durva kaviccsal és vízzel néhányszor átforgatva tisztítható.
A kényszerkeverő gép dobjába előbb a kimért cementet és az adalékanyagot kell betölteni. A száraz előkeverés időtartama a keverési idő 1/5-e, majd egyenletesen permetezve úgy adagoljuk a vizet, hogy a vízadagolás a keverési idő 2/5-éig tartson. A teljes víztartalmú keveréket a hátralevő 2/5 ideig keverjük, majd ürítsük a gép dobját.

A transzportbeton előnyei

Ha a betont az építési helyen kell előállítani, az építkezés több helyet, több munkaerőt és a betonkeverék előállításához eszközöket igényel. Ehhez járul még a betonkeverék készítéséhez szükséges idő. Ezen túlmenően az így készült betonkeverék számos tulajdonsága kedvezőtlenebb a transzportbeton tulajdonságainál, hiszen az építéshelyen általában nincs mód az alkotóanyagok vizsgálatára, és a beton tényleges szilárdságának meghatározására.
Az alkotóanyagok jellemzőinek változása a beton minőségének változását vonja maga után. A tapasztalatok szerint az építkezéseken előállított betonok szilárdsága jelentős mértékben ingadozik, s hogy ez az ingadozás ne veszélyeztesse az épület állékonyságát, a beton szilárdságát az egyébként szükségesnél nagyobbra választják. Mindez cementpazarlást eredményez, tehát gazdaságtalan. A transzportbeton alkalmazása tehát mindenképpen indokolt olyan esetben, ahol egyszerre van szükség nagy mennyiségű, egyenletesen jó minőségű betonra.