Mennyi betonra van szükségünk?

2009-05-29 15:38:45 |

Nem csak magánépítkezések esetében, de jelentős ipari beruházásoknál is kiemelkedő jelentőséggel bír annak meghatározása, hogy az egyes munkafázisoknak pontosan mekkora a betonszükséglete, hiszen az egy-két köbméterrel történő alul- vagy éppen túltervezés egyaránt megrekeszti és felborítja a munkafolyamatokat.

Betonszükségletünk pontos felmérése

A transzportbeton értékesítésének alapját a friss, nem megszilárdult betonkeverék - köbméterben (m3) kifejezett - mennyisége képezi. Az egységnyi térfogatú beton súlya - a recepturánként változó összetételnek köszönhetően - jelentősen eltérhet. A szükséges betonmennyiség kiszámításához a betonozandó felület - út, járda, aljzat, födém stb. - méreteit (hosszúság, szélesség, magasság/mélység) kell alapul vennünk, s e három tényező szorzata adja majd a betonozás névleges betonigényét.

Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a megszilárdult beton térfogata - minőségtől és szilárdságtól függően változó mértékben, de - mindig kisebb, mint friss állapotban. Így amennyiben csak a fent leírt módon meghatározott betonmennyiséggel kalkulálunk, biztosan alultervezzük a szükséges betonmennyiséget. A térfogatváltozásnak több oka lehet, de minden esetben számolnunk kell a beton cementtartalmának, a víz/cement tényező (a beton víz és cementtartalmának hányadosa), illetve a külső környezeti hőmérséklet (pl. erős szél szárító hatása) hatásaival. A számításainkhoz képest további térfogatveszteséggel kell kalkulálnunk a betonkeverék levegőtartalom-vesztesége és az esetlegesen nem megfelelő tömörítés miatt, valamint számoljunk azzal is, hogy a betonpumpa csőrendszerében és garatában mindig marad valamennyi beton - ám ezek egyike sem a gyártó felelőssége.

Amivel gyakran nem számolunk a mennyiség tervezésekor

Az alábbiakban néhány olyan tipikus jelenséget sorolunk fel, melyek nyilvánvalóan betonhiányt eredményeznek:

  • Födém betonozásánál gyakori hiba, hogy nem számolunk a jelentéktelennek tűnő résekkel a béléstestek és betongerendák között. A sok keskeny rés össztérfogata néha köbméterekre rúghat.
  • Az alap térfogatának számításánál nem elég a névleges méreteket alapul venni, hiszen a markológép kanala általában többet szakít ki a földből, és számolnunk kell az esetleges falbeomlásokkal is.
  • Aljzatbeton, térbeton mérésénél többnyire csak a helyiség (vagy zsalu) négy sarkában szokták mérni a betonlemez vastagságát, ez azonban nem ad pontos eredményt.
  • A beton által kifejtett nyomás következtében a zsaluzat deformálódása, vetemedése következhet be, ami szintén a mennyiségi eltérés forrása lehet.
  • A zsaluzatba helyezett beton tömörítésekor - melynek során a betont vagy a zsaluzat deszkáit rezegtetik, s ettől a szemcsék elrendeződnek és a formát tömörebben töltik ki - szintén csökken a térfogat. A tömörítés során ugyanis a légbuborékok és a felesleges víz kiszorul, s ezáltal a beton nagyobb szilárdságot ér el.
  • További betonhiányt eredményezhet az is, ha a beton alá terített kavicságy lett nem megfelelő módon tömörítve, ugyanis a ránehezedő beton súlyától és annak tömörítésétől a kavicságy is tömörödik, roskad, s ennek mértéke szintén centiméterekre rúghat.
  • Egy nagyobb volumenű munka esetében a napi szinten visszaküldött kis betonmennyiségek a munka végén összeadódnak, és akár a több köbmétert is elérhetik.

Mit tehetünk a mennyiség minél pontosabb meghatározása érdekében?

  • Az alap térfogatának meghatározásánál nem elég a rajzokon szereplő névleges méretekkel kalkulálnunk, hiszen a géppel markolt 30-as alap a valóságban sosem 30 cm széles. A pontos eredmény érdekében ajánlott mind a szélességet, mind pedig a mélységet néhány méterenként mérni, és a szükséges betonmennyiséget az így kapott számokból szakaszonként kiszámolni.
  • Aljzatbeton, térbeton vonatkozásában is jellemzően csak a zsalu négy sarkában mérik a betonlemez vastagságát, pedig ilyenkor is több ponton (nem csak a széleken, középen is) kell, hogy méréseket végezzünk, s az így kapott mérési eredmények súlyozott átlagával számoljuk ki térfogatot. Hiszen ha csak 1-2 centimétert tévedünk, az egy családi háznyi területen (100-150 m2) már 1-3 m3 mennyiségbeli eltérést jelent.
  • A betonozás megkezdése előtt erősítsük meg a zsaluzatot, hogy ezzel minimalizáljuk a deformálódás, vetemedés esélyét.
  • Nem elég a zsaluzat pontos méretének meghatározása. Miután a beton többségének (80-90%) beöntése és tömörítése megtörtént, gondosan mérjük fel újra a szükséges mennyiséget annak érdekében, hogy az utolsó 2-3 mixernyi betont ehhez igazodva tudjuk rendelni. A visszaküldött beton elhelyezése ugyanis mind környezetvédelmi, mind pedig gazdasági következményeket jelent a beton gyártójának.

A fentiekben részletezett hatások miatt javasolt, hogy a szükséges mennyiségen felül - a teljes volumen függvényében - néhány (2-10) %-os többlettel tervezzünk, melyet a betonozás befejezésének közeledtével számoljunk újra, s amennyiben szükséges, korrigáljuk a rendelt mennyiséget.

Migály Béla betontechnológus
Holcim Hungária Zrt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Papírbeton és egyéb érdekes találmányok

A hazai építkezési kultúrához viszonyítva a papírbeton nem éppen a hagyománykövetést képviseli, ám melléképületek kialakításakor, illetve különféle beton virágládák készítésére teljesen megfelelő,...


Különleges burkolatok nemes betonból

Idősebb Somlói Károllyal, az Otti Manufactura egyik tulajdonosával, alapító tagjával, és nem utolsósorban sablonkészítő mesterével beszélgettem a modern építészet és a mediterrán stílus...