Indul a betonozási szezon

2020-06-08 09:08:35 | Módosítva: 2020-06-08 09:09:09

Bár a korszerű módszerekkel és adalékszerekkel ma már az év bármely időszakában lehet betonozni, azért a magánház építésben és a kertrendezésben tavasztól kezdődik e műveletnek az igazi időszaka. Betonozásra előbb-utóbb minden építkezés és lakásfelújítás kapcsán sor kerül, és sokszor a kertben is szükségessé válik ez a művelet, ezért nem árt az ezzel kapcsolatos ismereteinket karbantartani.


Az adott feladathoz szükséges beton mennyisége, és az azzal kapcsolatos minőségi elvárás nagyjából eldönti, hogy saját keverésű betonban, vagy transzportbetonban gondolkodunk. A saját keverés alatt ma már nem a lapátos, kézi keverést értjük, hanem a betonkeverő géppel történő bekeverést, amellyel – a megfelelő adalékszereket használva – akár a transzportbetonhoz hasonló minőséget is elérhetünk. Egy valamiben azonban a saját keverés nem lehet egyenértékű a nagyüzemi módszerrel; egy betonkeverő gép űrtartalma legfeljebb 100-150 liter lehet, tehát a betonozás műveletét csak szakaszosan tudjuk végezni. Ez sok esetben a betonozás minőségére is hatással van. Transzportbetonnál viszont a jól előkészített zsaluzatba percek alatt a teljes betonmennyiség betölthető.

Gépi vagy kézi

Ha a betont az építési helyen kell előállítani, az építkezés több helyet, több munkaerőt és a betonkeverék előállításához eszközöket igényel. Ehhez járul még a betonkeverék készítéséhez szükséges idő. Ezen túlmenően az így készült betonkeverék számos tulajdonsága kedvezőtlenebb a transzportbeton tulajdonságainál, hiszen az építéshelyen általában nincs mód az alkotóanyagok vizsgálatára, és a beton tényleges szilárdságának meghatározására. Az alkotóanyagok jellemzőinek változása a beton minőségének változását vonja maga után. A tapasztalatok szerint az építkezéseken előállított betonok szilárdsága jelentős mértékben ingadozik, s hogy ez az ingadozás ne veszélyeztesse az épület állékonyságát, a beton szilárdságát az egyébként szükségesnél nagyobbra választják. Mindez cementpazarlást eredményez, tehát gazdaságtalan. A transzportbeton alkalmazása tehát mindenképpen indokolt olyan esetben, ahol egyszerre van szükség nagy mennyiségű, egyenletesen jó minőségű betonra.


Kézi – betonkeverő géppel történő – keverésnél is nagyon gondosan kell eljárnunk, hogy a szükséges minőséget biztosítani tudjuk. A betonalkotóknak a keverőgépbe való adagolását, az egyes típusoknak előírt adagolási sorrendet be kell tartani. Szabadon ejtő keverőgépbe elsőnek a víz 1/3-át, aztán a cementet és az adalékanyagot kell betölteni, majd a keverési idő 1/5-éig keverni, ezután a maradék 2/3 vízmennyiséget a keverési idő 2/5-e alatt kell egyenletesen a dobba adagolni. A hátra levő 2/5 idejű keverést a teljes vízmennyiséggel kell elvégezni, majd az ürítés következik. A dob durva kaviccsal és vízzel néhányszor átforgatva tisztítható.

A kényszerkeverő gép dobjába előbb a kimért cementet és az adalékanyagot kell betölteni. A száraz előkeverés időtartama a keverési idő 1/5-e, majd egyenletesen permetezve úgy adagoljuk a vizet, hogy a vízadagolás a keverési idő 2/5-éig tartson. A teljes víztartalmú keveréket a hátralevő 2/5 ideig keverjük, majd ürítsük a gép dobját.

Tudnunk kell, hogy a szabadon ejtő gépekkel készített betonok szilárdsági szórása kedvezőtlenebb a kényszerkeverő gépekben kevertekkel szemben.

Adalékszerek megfontoltan

A transzportbeton vásárlásakor a beton minőségét, kötését, tulajdonságait befolyásoló adalékszerekkel nem feltétlenül kell tisztába lennünk. Elég, ha tudjuk – az építésvezető tudja – az igényt, és az üzemben a szükséges adalékszereket fogják a szállítmányhoz keverni. A kézi keverésnél már minderről magunknak kell gondoskodnunk, tehát itt sem árt az ismeretek felfrissítése.

Az adalékszerek viszonylag kis mennyiségben fejtik ki a hatásukat, általában a cementtartalom 5%-a lehet, ám pl. a feszített beton esetében ez csupán 2%, feltéve, hogy az adalékszer a keverővízben, vagy annak egy részében kerül feloldásra. Többféle adalékszer alkalmazásakor azonban legfeljebb 8% lehet ezek összes mennyisége. Mindig ajánlatos az alkalmazott adalékszer ismertetőjében meghatározott mennyiségű szert használni.

A különféle képlékenyítő adalékok elég gyakran használtak. Előnyük, hogy szinte minden betonfajtánál csökkentik a beton vízigényét, és ezzel javítják a bedolgozhatóságot és növelik a szilárdságot. E célra használhatók a különféle lignin-szulfonát vagy akrilát polimert, glikolétert tartalmazó adalékszerek. Ezek a jó bedolgozás mellett tömörebb és kisebb vízáteresztő-képességű, tartósabb betont eredményeznek.

A betonkeveréket folyósító szereket általában vízcsökkentés és konzisztencia javítás érdekében szokás alkalmazni. Ezek melamin-formalhdehid-szulfonát, vinilkopolimert vagy polikarboxilát bázisú, esetenként szuper folyósító szerek. Ez utóbbiak hatása kb. fél óra, és szinte csak az építési helyen szokás a beépítési konzisztencia beállításához a betonba keverni. Kiegészítésként esetenként kötéslassító és légbuborék képző szer hozzáadására is szükség lehet. Különféle gyártók, különféle tulajdonságú folyósító termékei között lehet választani.

Kötéskésleltető adalékszerekre akkor lehet szükség, ha a bedolgozhatóság idejét meg kell hosszabbítani. Ezek az adalékok többnyire foszfátokból, ezek sóiból és esetenként glukonátokból vagy oxikarbonsavak sóiból állnak. Gátolják a víz cementre gyakorolt hatását, azaz a hidratációt késleltetik, erre azonban a cement összetétele és a környezet hőmérséklete is hatással van. A foszfát bázisú szerek általában a kötés idejét egyenletesen késleltetik, míg a szerves anyagúaknál ez a hatás akár tízszer hosszabb lehet, mint a késleltető anyag használata nélkül. A késleltetett beton azonban esetenként hajlamosabb a repedések kialakulására, mint az adalék nélküliek, ezért szükség lehet az ilyen betonok szakszerű és alapos utókezelésére, amit azonnal el kell végezni, hogy a beton tartósságát biztosítani lehessen.


A betonadalékok között a gyorsító szerek a cement hidratációjára vannak hatással, azaz gyorsítják a beton kötését, szilárdulását. E szerek esetenként alkalikusan ható sókból, pl. nártiumkarbonátból készülnek, míg a korszerűbbek már alkálimentes összetevőkből állnak. Ha valamelyik kötésgyorsító adaléknak képlékenyítő hatása is van, és ezért csökkenthető a víz adagolása, ez növelheti a beton végszilárdságát. Azzal azonban számolni lehet, hogy a gyorsító adalékok általában növelik a beton zsugorodását, ezt természetesen a kiválasztott adalékszer alkalmazásakor figyelembe kell venni.

Az újabb fejlesztések az alkálimentes, környezetbarát kötésgyorsító szerek alkalmazását javasolják. A kloridtartalmú gyorsító szerek használata vasbeton, vagy feszített vasbeton szerkezeteknél acélkorróziót okozhat, ezért csak korlátozottan lehet alkalmazni őket. A kötésgyorsítók a beton képlékeny állapotából a megszilárdulás idejét rövidítik le, ám bizonyos mértékig csökkenthetik a beton végső szilárdságát, ezért a friss betont csak mérsékelten lehet pl. a fagyhatásoktól megóvni. Az adalékszerek szilárdulás-gyorsító fajtáival a beton kezdeti szilárdulásának idejét gyorsíthatják a kötési idő változtatásával, vagy anélkül.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Házi betonkeverés vagy transzportbeton rendelés

Napjainkban, amikor - ugyan lassuló ütemben, de - egymás után épülnek a vasbeton vázszerkezetű épületek (társasházak, irodaházak, bevásárlóközpontok), egyre gyakrabban találkozunk az ún....


Figyeljünk az alapokra

Újépítésű házunk, lakásunk legfontosabb része az alapozás, mely eleve elrendeli építményünk jövőjét. Az alapozási hibák a legsúlyosabbak. Már a tervezési fázisban is lehetnek tévedések, a...