Indul a betonozási szezon

2020-06-08 09:08:35 | Módosítva: 2020-06-08 09:09:09

Bár a korszerű módszerekkel és adalékszerekkel ma már az év bármely időszakában lehet betonozni, azért a magánház építésben és a kertrendezésben tavasztól kezdődik e műveletnek az igazi időszaka. Betonozásra előbb-utóbb minden építkezés és lakásfelújítás kapcsán sor kerül, és sokszor a kertben is szükségessé válik ez a művelet, ezért nem árt az ezzel kapcsolatos ismereteinket karbantartani.


Az adott feladathoz szükséges beton mennyisége, és az azzal kapcsolatos minőségi elvárás nagyjából eldönti, hogy saját keverésű betonban, vagy transzportbetonban gondolkodunk. A saját keverés alatt ma már nem a lapátos, kézi keverést értjük, hanem a betonkeverő géppel történő bekeverést, amellyel – a megfelelő adalékszereket használva – akár a transzportbetonhoz hasonló minőséget is elérhetünk. Egy valamiben azonban a saját keverés nem lehet egyenértékű a nagyüzemi módszerrel; egy betonkeverő gép űrtartalma legfeljebb 100-150 liter lehet, tehát a betonozás műveletét csak szakaszosan tudjuk végezni. Ez sok esetben a betonozás minőségére is hatással van. Transzportbetonnál viszont a jól előkészített zsaluzatba percek alatt a teljes betonmennyiség betölthető.

Gépi vagy kézi

Ha a betont az építési helyen kell előállítani, az építkezés több helyet, több munkaerőt és a betonkeverék előállításához eszközöket igényel. Ehhez járul még a betonkeverék készítéséhez szükséges idő. Ezen túlmenően az így készült betonkeverék számos tulajdonsága kedvezőtlenebb a transzportbeton tulajdonságainál, hiszen az építéshelyen általában nincs mód az alkotóanyagok vizsgálatára, és a beton tényleges szilárdságának meghatározására. Az alkotóanyagok jellemzőinek változása a beton minőségének változását vonja maga után. A tapasztalatok szerint az építkezéseken előállított betonok szilárdsága jelentős mértékben ingadozik, s hogy ez az ingadozás ne veszélyeztesse az épület állékonyságát, a beton szilárdságát az egyébként szükségesnél nagyobbra választják. Mindez cementpazarlást eredményez, tehát gazdaságtalan. A transzportbeton alkalmazása tehát mindenképpen indokolt olyan esetben, ahol egyszerre van szükség nagy mennyiségű, egyenletesen jó minőségű betonra.


Kézi – betonkeverő géppel történő – keverésnél is nagyon gondosan kell eljárnunk, hogy a szükséges minőséget biztosítani tudjuk. A betonalkotóknak a keverőgépbe való adagolását, az egyes típusoknak előírt adagolási sorrendet be kell tartani. Szabadon ejtő keverőgépbe elsőnek a víz 1/3-át, aztán a cementet és az adalékanyagot kell betölteni, majd a keverési idő 1/5-éig keverni, ezután a maradék 2/3 vízmennyiséget a keverési idő 2/5-e alatt kell egyenletesen a dobba adagolni. A hátra levő 2/5 idejű keverést a teljes vízmennyiséggel kell elvégezni, majd az ürítés következik. A dob durva kaviccsal és vízzel néhányszor átforgatva tisztítható.

A kényszerkeverő gép dobjába előbb a kimért cementet és az adalékanyagot kell betölteni. A száraz előkeverés időtartama a keverési idő 1/5-e, majd egyenletesen permetezve úgy adagoljuk a vizet, hogy a vízadagolás a keverési idő 2/5-éig tartson. A teljes víztartalmú keveréket a hátralevő 2/5 ideig keverjük, majd ürítsük a gép dobját.

Tudnunk kell, hogy a szabadon ejtő gépekkel készített betonok szilárdsági szórása kedvezőtlenebb a kényszerkeverő gépekben kevertekkel szemben.

Adalékszerek megfontoltan

A transzportbeton vásárlásakor a beton minőségét, kötését, tulajdonságait befolyásoló adalékszerekkel nem feltétlenül kell tisztába lennünk. Elég, ha tudjuk – az építésvezető tudja – az igényt, és az üzemben a szükséges adalékszereket fogják a szállítmányhoz keverni. A kézi keverésnél már minderről magunknak kell gondoskodnunk, tehát itt sem árt az ismeretek felfrissítése.

Az adalékszerek viszonylag kis mennyiségben fejtik ki a hatásukat, általában a cementtartalom 5%-a lehet, ám pl. a feszített beton esetében ez csupán 2%, feltéve, hogy az adalékszer a keverővízben, vagy annak egy részében kerül feloldásra. Többféle adalékszer alkalmazásakor azonban legfeljebb 8% lehet ezek összes mennyisége. Mindig ajánlatos az alkalmazott adalékszer ismertetőjében meghatározott mennyiségű szert használni.

A különféle képlékenyítő adalékok elég gyakran használtak. Előnyük, hogy szinte minden betonfajtánál csökkentik a beton vízigényét, és ezzel javítják a bedolgozhatóságot és növelik a szilárdságot. E célra használhatók a különféle lignin-szulfonát vagy akrilát polimert, glikolétert tartalmazó adalékszerek. Ezek a jó bedolgozás mellett tömörebb és kisebb vízáteresztő-képességű, tartósabb betont eredményeznek.

A betonkeveréket folyósító szereket általában vízcsökkentés és konzisztencia javítás érdekében szokás alkalmazni. Ezek melamin-formalhdehid-szulfonát, vinilkopolimert vagy polikarboxilát bázisú, esetenként szuper folyósító szerek. Ez utóbbiak hatása kb. fél óra, és szinte csak az építési helyen szokás a beépítési konzisztencia beállításához a betonba keverni. Kiegészítésként esetenként kötéslassító és légbuborék képző szer hozzáadására is szükség lehet. Különféle gyártók, különféle tulajdonságú folyósító termékei között lehet választani.

Kötéskésleltető adalékszerekre akkor lehet szükség, ha a bedolgozhatóság idejét meg kell hosszabbítani. Ezek az adalékok többnyire foszfátokból, ezek sóiból és esetenként glukonátokból vagy oxikarbonsavak sóiból állnak. Gátolják a víz cementre gyakorolt hatását, azaz a hidratációt késleltetik, erre azonban a cement összetétele és a környezet hőmérséklete is hatással van. A foszfát bázisú szerek általában a kötés idejét egyenletesen késleltetik, míg a szerves anyagúaknál ez a hatás akár tízszer hosszabb lehet, mint a késleltető anyag használata nélkül. A késleltetett beton azonban esetenként hajlamosabb a repedések kialakulására, mint az adalék nélküliek, ezért szükség lehet az ilyen betonok szakszerű és alapos utókezelésére, amit azonnal el kell végezni, hogy a beton tartósságát biztosítani lehessen.


A betonadalékok között a gyorsító szerek a cement hidratációjára vannak hatással, azaz gyorsítják a beton kötését, szilárdulását. E szerek esetenként alkalikusan ható sókból, pl. nártiumkarbonátból készülnek, míg a korszerűbbek már alkálimentes összetevőkből állnak. Ha valamelyik kötésgyorsító adaléknak képlékenyítő hatása is van, és ezért csökkenthető a víz adagolása, ez növelheti a beton végszilárdságát. Azzal azonban számolni lehet, hogy a gyorsító adalékok általában növelik a beton zsugorodását, ezt természetesen a kiválasztott adalékszer alkalmazásakor figyelembe kell venni.

Az újabb fejlesztések az alkálimentes, környezetbarát kötésgyorsító szerek alkalmazását javasolják. A kloridtartalmú gyorsító szerek használata vasbeton, vagy feszített vasbeton szerkezeteknél acélkorróziót okozhat, ezért csak korlátozottan lehet alkalmazni őket. A kötésgyorsítók a beton képlékeny állapotából a megszilárdulás idejét rövidítik le, ám bizonyos mértékig csökkenthetik a beton végső szilárdságát, ezért a friss betont csak mérsékelten lehet pl. a fagyhatásoktól megóvni. Az adalékszerek szilárdulás-gyorsító fajtáival a beton kezdeti szilárdulásának idejét gyorsíthatják a kötési idő változtatásával, vagy anélkül.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyakorlati jótanács betonozóknak - III. rész

A betonozás általában egy kemény, fizikailag fárasztó, de látványos eredménnyel járó munka, ami elégedettséggel tölti el azt, aki végezte. Látványos munkát jó végezni, viszont az utólag elvégzendő...


Házi betonkeverés vagy transzportbeton rendelés

Napjainkban, amikor - ugyan lassuló ütemben, de - egymás után épülnek a vasbeton vázszerkezetű épületek (társasházak, irodaházak, bevásárlóközpontok), egyre gyakrabban találkozunk az ún....