Ha olyasvalaki szemléli a folyamatot, aki éppen építkezik, esetleg csak tervezi azt, valószínűleg ehhez hasonló gondolatok futnak át a fején: "De jó lenne, ha én is megengedhetném magamnak!" Vagy: "Kár, hogy nincsen kisebb "mixer", nekem csak pár m3 beton kellene." Aztán szomorkásan továbbhalad, siet, mert még el kell intézni a fuvarokat, jön a sóder, a cement, és le is kell ezeket takarni, mert estére esőt mond...
Betonozás házilag
Miről is van szó? Barátunk építkezik, a maga klasszikus, régivágású módján: megrendeli a hozzávalókat: sódert, cementet (amilyet éppen a legközelebbi Tüzépen árulnak), kifizeti a fuvart, szerez, esetleg bérel egy betonkeverőt. Végigkíséri az anyagok útját, ellenőrzi a lerakodást, hogy minden a helyére kerüljön - közel az épülethez, de azért ne legyen útban sem.
Másnap érkezik a betonozó brigád: ez állhat megbízott alvállalkozó által foglalkoztatott munkásokból, esetleg a tulajdonos által "felbérelt" vegyes előképzettségű emberekből, vagy dolgozhatnak "kalákában" is. A lényeg: korán elkezdődik a munka. Tételezzük fel, hogy a betonozáshoz szükséges ideális időjárási feltételek adottak; nyár van, hosszúak a nappalok, tehát kora reggeltől késő estig lehet villanyfény nélkül dolgozni, nincs túl meleg, éppen egy kellemes hidegfront enyhíti a júniusi meleget.
A munkások nekiállnak, szép számmal érkeztek, kettő a keverőnél, kettő talicskázik, hárman vedrekkel feladják a betont a koszorúba, egy kiönti, egy tömöríti és simítja a felületet. A tulaj sürög-forog, ellátja védőitallal az embereket, a betonkeverő bírja a gyűrődést. Ebédidőre el is készül a munka, mindenki elégedett, jól sikerült. A fiúk jó betont kevertek, elég víz volt benne, könnyű volt beönteni a zsaluba, csak kár, hogy néha kilöttyent a talicskából...
A professzionális megoldás
A szomszédban is betonoztak, de ott födém készült, és mire itt befejezték, ők már locsolták a betont. Ott nem volt sóderkupac, cement, talicska és betonkeverő. Beállt egy fura gép az udvarra, olyan volt, mint egy mixer és egy betonpumpa keveréke, kitolta a támasztékait, és elkezdte... Négyen álltak a födémen: ketten gereblyével egyengették a betont, egy tömörítette azt vibrátorral, egy pedig egyenesre simította a felületet. Biztos sok pénzük van, hiszen ilyen drága gépeket bérelni nem olcsó mulatság!
Melyik módszert válasszuk?
A fenti történet akár igaz is lehetne, hiszen a családi házak építésénél többnyire még a hagyományos módon készítik a betont, ami a legjobb esetben is a helyszínre szállított száraz keverék vízzel történő összekeverését jelenti. Rosszabb esetben pedig túl kevés vagy éppen túl sok cementet tartalmazó, túl száraz, esetleg felvizezett betonkeverék az eredmény. Bár minden eltérésnek más és más a következménye, egyvalamiben azonban megegyeznek: az optimális betonhoz képest ezeket a keverékeket kisebb szilárdság, tömörség, vagy nagyobb mértékű repedezettség jellemzi.
Ha összevetjük a kétféle kivitelezési eljárás sajátosságait, következményeit, valamint eredményességét/hatékonyságát, megfigyelhetjük az alapvető különbségeket:
Házi betonkeverés
|
Transzportbeton rendelés
|
bármikor végezhető
|
előre meg kell rendelni
|
átlagos alapanyagok, ami éppen elérhető
|
ellenőrzött alapanyagok, receptúrák
|
nagy munkaerő igény
|
kisebb létszám mellett is hatékony
|
elhúzódó munkavégzés
|
gyors, kiszámítható betonozás
|
ingadozó minőség
|
stabil minőség
|
a rossz minőségű anyag beépítése felelőtlenség
|
a jó minőség nem luxus
|
olcsóbb alapanyag, többszörös idő- és energiaszükséglet
|
összességében még gazdaságosabb is lehet |
A fentiek nem jelentik azt, hogy a házi betonozás feltétlenül rosszabb végeredményt ad, mint a transzportbeton alkalmazása, mert megfelelő utókezelés hiányában a legjobb alapanyagokból összeállított beton sem lesz tartós és jó minőségű. Mindenesetre érdemes elgondolkodni a betonozás megkezdése előtt, mert lehet, hogy az olcsóbbnak tűnő megoldás összességében költségesebb.