Tíz gyakorlati jótanács betonozóknak

A kérést meghallgatva nem volt más dolgom, mint hogy végiggondoljam, mi az, ami fontos, és mi az, amit el lehet rontani egy betonozás kapcsán. Gyakorlott építkezőként és egy betongyártással is foglalkozó vállalat alkalmazási tanácsadójaként ma már tudom, mit csináltam jól annak idején, és milyen hibákat vétettem én is, mikor nagy lelkesedéssel, ámde csekély tapasztalattal építkezni kezdtem. A barátomnak megfogalmazott tanácsokat pontokba gyűjtve most Önökkel is megosztom.

1. Pontos tervezés

Az első és legfontosabb annak felmérése, hogy a feladat, amire vállalkoztunk, ténylegesen mekkora munka- és időigénnyel bír. Ha az már egyértelmű, hogy a tervezett szerkezetünkhöz a beton a legjobb választás, akkor tervezzük meg a szükséges mennyiséget, vizsgáljuk meg a terepadottságokat és vegyük számba az esetleges akadályokat.

2. Milyen betont válasszunk?

A körülmények feltérképezése után következik az első súlyos döntés, amikor arról határozunk, hogy a szükséges beton házilag kerüljön előállításra az odaszállított alapanyagokból, vagy inkább rendeljünk transzportbetont. A tudatos választáshoz itt szeretnék néhány lényeges szempontra rámutatni.
A transzportbeton legfontosabb gyakorlati előnyei általában az adott felhasználási területnek leginkább megfelelő, ellenőrzött és stabil minőség, az esetleges speciális igények figyelembe vételével; a gyorsaság és az egyszerűség, az előbbiekből is adódó gazdaságosság, azaz általában jelentős költségmegtakarítás a házilagos keveréshez képest. A transzportbeton kétségtelen hátrányaként kell viszont megemlíteni azt, hogy a gyorsaság miatt, az - amúgy minden tevékenységnél szükséges - előkészületek elmulasztása és az átgondolatlanság komolyabb bajok forrása lehet.

3. Mire figyeljünk a házi betonkeverésnél?

Amennyiben valamilyen okból (pl. mert csak kisebb vagy időben elhúzódó munkáról van szó) a házilag történő betonkeverés mellett döntünk, nagy figyelmet kell fordítanunk az alapanyagokra.
Ügyeljünk arra, hogy az előre megvásárolt zsákos cement fedett, lehetőleg zárt térben legyen tárolva, a tárolás időtartama pedig a lehető legrövidebb legyen. Beton készítéséhez csak ellenőrzött vagy osztályozott anyagból (ún. frakciókból) kevert, megfelelő szemmegoszlású, szennyezetlen adalékanyag használható fel. Osztályozatlan adalékanyag, "egyszerű sóder" alkalmazása csak nem teherviselő, alárendelt szerkezeteknél megengedhető. Vasalt betonszerkezet esetében az adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem lehet nagyobb a szerkezet legkisebb méretének harmadánál, a névleges betonfedés kétharmadánál és az acélbetétek közötti legkisebb távolság kétharmadánál, különben a beton bedolgozásánál problémák adódhatnak.
Az emberi fogyasztásra alkalmas, szennyeződéstől és vegyszertől mentes ivóvíz általában megfelelő a betonkészítéshez. Zavaros, elszíneződött, lebegő szemcséket tartalmazó, szaggal rendelkező, habzó, olajjal vagy zsírral keveredett vizet a keveréshez ne használjunk.
A friss vagy a megszilárdult beton tulajdonságait (pl. bedolgozhatóság, fagyállóság) módosító adalékszerek igen sok fajtája kapható a kereskedelmi forgalomban. Ezek nagyobb részének alkalmazása azonban csak üzemi körülmények között, megfelelő ismeretek megléte esetén lehetséges, mivel az előírt adagolástól történő kisebb eltérésnek vagy a szakszerűtlen használatnak katasztrofális következményei lehetnek. Házilagos keverésnél - ha lehet - inkább kerüljük az adalékszerek alkalmazását!

4. A zsaluzat

Ha olyan betonszerkezetet készítünk, ami zsaluzatot igényel, annak elkészítését ne halasszuk az utolsó pillanatokra. Komolyabb teherhordó szerkezetek (falak, oszlopok, gerendák, födémek) zsaluzatának kialakítását pedig bízzuk szakemberre. A zsaluzatok nem csak a beton formáját adják meg, kivitelezés közben az adott szerkezet súlyának esetenként többszörösét is viselniük kell. Az akár egymásra is terhelő zsaluelemekből álló zsaluzatnak nem szabad megsüllyednie, a kellő teherbírást és merevséget a nagyobb igénybevétellel járó bedolgozás alatt is biztosítania kell alakváltozás nélkül.
A nem megfelelő módon kivitelezett zsaluzat mindig a lehető legrosszabbkor adja meg magát, ami betonozás közben a munka idő előtti végét, bontást és újrakezdést jelent. Nagy a baj, ha a zsaluzatot alátámasztó oszlopok az eső vagy zsaluzatból távozó víz hatására felázó talajra vagy süllyedő támasztékra kerülnek. Tragikus lehet, ha a függőleges síkoknál a beton hidrosztatikus nyomása - ami a bedolgozásakor még nagyobb lehet - szétnyomja az oldalakat. A tanulópénz többnyire nagyon drága!

5. Vasalatok

Vasalt teherhordó betonszerkezeteknél a vasalat elkészítése statikus tervek alapján kell, hogy megtörténjen. Nem az a lényeg, hogy a számított vasmennyiség "benne legyen a szerkezetben", hanem az, hogy a megfelelő helyen legyen. Vasmennyiséggel nem lehet pótolni a számításokat, a gondos kivitelezést! Az áttekinthetetlen, logikátlan vasalat biztosan nem megfelelő, a fordítottja viszont még semmire sem jelent garanciát.
Betonozás előtt a tervezőnek ellenőriznie kell a főbb méreteket, valamint az elkészült vasszerelést. A szerkezeten majdan átmenő nyílásokról érdemes előre gondoskodni, mivel később a beton kivésése mellett, az útba eső betonacél szálak komoly akadályt jelentenek. A nagyobb vagy kritikus helyen lévő nyílásokat, áttöréseket a statikai tervezésnél, a vasalás tervezésekor figyelembe kell venni. Előre nem tervezett utólagos beton áttörések veszélyeztethetik a szerkezet állékonyságát!

6. Zsaluleválasztó olajak

Főleg (bérelt) zsaluzati rendszerek esetén alkalmaznak egyre többen "kizsaluzást", azaz zsaluzat bontást segítő ún. zsaluleválasztó olajat. Ezek az olajak vegyi és fizikai úton gátolják a beton tapadását a zsaluzathoz. Ami a zsaluzatbontásnál előny, az a betonacél esetében kifejezetten káros. Ha a zsaluleválasztó olaj a betonacélra is rákerül, akkor az rontja a betonacél és a beton közti tapadást, így a kizsaluzás során kiemelten körültekintően kell eljárni, mert egy kis figyelmetlenségnek is statikai szempontból súlyos következményei lehetnek.

7. Betonozáshoz szükséges kellékek

Még a munka megkezdése előtt gondoljuk végig, milyen eszközökre lesz szükség a betonozás során, illetve közvetlen utána. A bedolgozáshoz szükséges lapát és egyszerűbb szerszámok mellett a megfelelő tömörítő eszközöket is be kell szereznünk. Komolyabb szerkezeteknél nélkülözhetetlenek a különféle tömörítést segítő vibrátorok, melyekhez elektromos áramot is kell biztosítani.
Ha transzportbetont rendelünk, gondoskodnunk kell a kiszállított beton rendeltetési helyére juttatását segítő eszköz, a betonpumpa (pumpás autó) biztosításáról is. A betonpumpa előnyét ott tapasztaljuk, ahol a kézi eszközökkel történő szállítás túl fáradtságos, ahol rövid idő alatt nagy betonmennyiséget kell bedolgozni (pl. födém), illetve ahol a bedolgozás helye terepakadályok vagy a magasság miatt nehezen megközelíthető. Tudni kell azonban azt is, hogy nem minden betonfajta pumpálható, azaz a beton eme tulajdonságát a rendelésnél külön ki kell hangsúlyoznunk, illetve a zsaluzatot erősebbre kell méreteznünk.
Természetesen a munkavédelmi eszközökről sem feledkezhetünk meg, melyekre nem első sorban a munkavédelmi bírság elkerülése miatt van szükség, hanem a munkát végző személyek biztonságának és testi épségének megőrzése, a balesetek megelőzése érdekében. A megfelelő öltözet, gumicsizma, védőkesztyű és ha kell, védősisak viseléséhez minden, az építkezésen dolgozó személy esetében ragaszkodjunk!
Végezetül az utókezeléshez szükséges nedvesítő (locsoló) eszközöket is előre szerezzük be! A nedvesen tartás eszközei közé tartoznak a különféle takarók, illetve a párolgást csökkentő fóliák.

8. Mit kezdjünk a megmaradt betonnal?

Egy praktikus tanács következik azoknak, akik általában sajnálják kárba veszni a felesleget. Szinte minden betonozás végén - főleg rendelt beton esetében - marad több-kevesebb maradék beton, amit sokan csak félreöntenek, majd később összetörve, a törmelékes konténerbe rakva, drága pénzen elszállíttatnak. Ha nem sajnáljuk a fáradtságot, és még az előkészületek során kigondoljuk az esetleges maradék helyét, mindenképpen jól járunk. Ha jobb ötlet nem akad, pl. érdemes előre összeütni néhány fakeretet és kerti járólapokat önteni a betonból. Ezeknek a lapoknak később, vagy akár a kivitelezés alatt is, hasznát vehetjük, főleg egy sáros munkaterületen.

9. A bizonytalan tényező

Ha már mindent előkészítettünk, még mindig van valami, amit sajnos nem tudunk befolyásolni, s ez nem más, mint az időjárás. Azt viszont mi döntjük el, hogy a betonozást - ami leggyakrabban nem fedett helyen történik - mikor végezzük. Lehetőleg ne tervezzünk betonozást téli időszakban, illetve nagy melegben. (Ezekre a speciális körülményekre itt nem részletezett, külön szabályok vonatkoznak.) Nem szabad elkezdeni a munkát esős időben, illetve szélsőséges időjárási viszonyok között, mert a készülő szerkezetet még a szilárdulás (kötés) előtt kár érheti.
Fontos, hogy gondoskodjunk az utókezeléshez majdan szükséges vízellátásról, ami melegebb időben jelentősebb mennyiséget takar!

10. Egy utolsó jótanács

Vegyük számba a betonozáshoz szükséges munkaerő igényt, és gondoljuk át, hogy kit és honnan tudunk segítségül hívni. A családtagok, rokonok és barátok esetén olyanokra gondoljunk, akiknek a keze is serényen jár, nemcsak a szája, és valódi segítséget jelenthetnek majd a betonozás során. Fontos előzetesen megterveznünk azt is, hogy a "segítség" mivel töltheti meg a bendőjét! Ha ügyesek vagyunk, egy jókedvű nappal és a résztvevőket még jobban összekovácsoló fizikai munka élményével lehetünk majd gazdagabbak a munkálatok végeztével.

A fenti tanácsokat megfogadva, átgondolt felkészülés után a betonozási munkákban érintett kedves Olvasó máris közelebb kerülhet a sikerélményhez, és eltávolodhat egy, a munkálatok közben majdan lecsapó idegösszeroppanástól. A lelkesedés mellé pedig mindenki tegye oda azt is, amit a fentiekből profitálni tudott.

Pluzsik Tamás, Holcim Hungária Zrt.