%20300index.jpg "Ezermester 2024. TÉLi lapszám")
A betonozás általában egy kemény, fizikailag fárasztó, de látványos eredménnyel járó munka, ami elégedettséggel tölti el azt, aki végezte. Látványos munkát jó végezni, viszont az utólag elvégzendő pepecselések, a napokig tartó gondoskodás már nem egy kedvelt tevékenység, pedig ez még a betonozáshoz is hozzátartozik. Gondoskodás, utókezelés nélkül a beton nem válik azzá a jó minőségű megformált kővé, ami elvárásainkat kielégíti, azaz szilárdsága és tartóssága elmarad a tervezettől, összerepedezik, felső rétege lemállik. Első feladat, a szilárd beton létrejöttéhez vezető folyamat megismerése, vagy felelevenítése a fejünkben. Aki ezt megteszi, az logikus gondolkodással maga is kikövetkezteti a teendőket, figyelemmel lesz a fontos körülményekre, és felismeri a problémákat.
A beton víz tartalmára elsősorban nem a keverhetőség és a bedolgozhatóság miatt van szükség. A beton kötőanyagának, a cementnek a kötését hidratációnak nevezzük, amely fogalom magában hordozza azt, hogy a beton (benne a cement) kötéséhez és szilárdulásához víz kell. A kötési, majd szilárdulási folyamat a betonozást követő első napokban igen gyorsan zajlik, majd fokozatosan lassulva akár több hónapig is tart. Számunkra az első hónap, ezen belül is az első 1-2 hét adja a legtöbb feladatot, ekkor kell időt és figyelmet fordítani a teendőkre.
Betonozás után az első és legfontosabb teendőnk az elkészült szerkezet elkerítéses védelme a sérüléstől, mozgástól, rázkódástól. A még meg nem kötött, vagy csak kissé megszilárdult beton nagyon sérülékeny, ezért körülkerítéssel védeni kell véletlen rálépéstől, vagy például ütéstől. Gondoskodjunk arról, hogy a zsaluzatot ne mozgassa senki, közelben működtetett berendezés ne keltsen rázkódást a betonban. Az elkészült szerkezetre (pl. födém) rálépni először akkor lehet, amikor a beton megkötött, azaz a lépés nyoma már nem fog meglátszani. Ez általában kevesebb, mint fél napot jelent. Vigyázat, mert ez még nem jelent általános terhelhetőséget!
A beton szabad felületét nedvesen kell tartani, nem szabad kiszáradni hagyni! A kiszáradás veszélyét fokozza a szél, az erős napsütés illetve a nagyon meleg idő.
A betonfelület nedvesen tartása jelenthet vízzel történő permetezést, elárasztást (ha ezt a zsaluzat túlnyúló pereme lehetővé teszi), vagy a nedvességet áttételesen átadó és tovább megtartó anyaggal (juta vagy terfil) történő takarást. A beton vízsugárral történő locsolása - főleg az első napokban - kárt okozhat, mivel a betonhoz erővel csapódó víz a még meg nem szilárdult felületet megrongálja, a finom részt kimossa.
A nedvesen tartás más jellegű megoldása, amikor a víz utánpótlása helyett inkább megakadályozzuk annak elpárolgását. Ez történhet párazáró fóliával történő hermetikus zárással, vagy a betonfelületre felhordott, speciálisan erre a célra kifejlesztett párazáró bevonattal. A párazárás megoldása házilagos kivitelezésnél körülményes és költséges, ezért csak különleges esetekben javasolt. A rosszkor vagy rosszul kivitelezett párazárás súlyos következménnyel járhat.
A nedvesen tartás illetve folyamatos nedvesítés szükséges idejét befolyásolja a szerkezet típusa (alaptest, oszlop, fal, aljzatbeton, járda stb.), az időjárás (hideg, meleg, száraz vagy párás idő), maga a zsaluzat (anyaga, kialakítása) és végül az alkalmazott cement és az adalékszerek fajtája.
Mivel az előbb felsorolt tényezők sok variációt adnak, a biztonságot szem előtt tartva javaslom, hogy házilagos kivitelezésnél az utókezelés és nedvesen tartás időtartama minimum 2-3 hét legyen. Ha mód van rá, a konkrét esetre vonatkozóan érdemes szakember véleményét kérni.
A beton utókezelése hideg időben és nagy melegben kicsit több odafigyelést igényel.
Nyári nagy melegben felgyorsulnak a folyamatok, fokozott a kiszáradás veszélye. Veszélyt jelenthet az, hogy a beton kötésekor felszabaduló kötéshő és külső meleg együttes hatására túlmelegszik a beton. A betonban jelentkező nagyobb hőmérséklet különbségek repedéseket eredményezhetnek. A folyamatos nedvesen tartás ilyenkor igen megterhelő feladat.
Hűvösbe forduló időben az előbbiek ellentéte következik be, a kötési ill. szilárdulási folyamat lelassul. Ha betonozás után váratlanul hidegre fordul az idő, javasolt a több rétegű takarás alkalmazása (fólia-hőszigetelés-fólia), ami nem csak a vizet tartja a betonban, hanem még a szerkezet lehűlését is gátolja. Nagy hidegben (fagyveszély esetén) a csak egy réteg fóliával takarás veszélyes, vízzel utókezelni pedig tilos!
Az utókezelés közben mindig kérdés, hogy mikor lehet kizsaluzni a szerkezetet.Legkényelmesebb és legbiztosabb módszer a zsaluzatban tartás, viszont bérelt zsaluzat esetén a bérleti díjat csak a lehető legrövidebb ideig sze
retnénk fizetni. Tartószerkezeti elemek kizsaluzása csak felelős szakember engedélyével történhet meg! A zsaluzat bontásakor tartózkodni kell az erős ütésektől, óvni kell a felületeket a sérüléstől, az éleket a lepattanástól. Födémek, gerendák zsaluzatának elbontásakor ideiglenesen hagyjunk meg tartóoszlopokat (lábakat), segítsük ezzel is a teherviselést, megelőzve a korai káros lehajlást.
Alárendelt illetve nem tartószerkezeti betonok (pl. járdák) esetében is javaslom, hogy a zsaluzat bontásával várjuk meg legalább a két hetes kort. A zsaluzatban tartással elkerülhető a még teljesen nem megszilárdult szélek véletlen letörése.
Talán itt véget is érhetne az utókezelés témaköre, viszont hiányozna valami fontos. A gondosan kevert, bedolgozott és utókezelt, már megszilárdult beton sem egy univerzális, mindent kibíró anyag. Van, amitől a kész betont is óvni kell, mint például ráömlő savaktól, magas hőmérséklettől (tűztől), vagy éppen az erős koptató hatástól.
Bizonyos hatások főleg a vasbeton tartószerkezetekre veszélyesek, könnyen azok tönkremenetelét okozhatják. Speciális követelményeknek megfelelő 'különleges betonok' is készíthetők, viszont ezeket betontechnológusnak kell megterveznie még a kivitelezés megkezdése előtt.
Az elkészült beton jó eséllyel hosszú évtizedekig helyén maradhat, elláthatja feladatát. Annak érdekében, hogy a befektetett munka tartós maradjon, óvjuk meg a szerkezeteket az őket romboló természeti hatásoktól és az át nem gondolt emberi beavatkozásoktól. A természeti hatásokat tekintve: ne engedjük, hogy pl. az alapokat, járdákat, teraszokat alámossa a rosszul elvezetett csapadékvíz, hogy a földbe helyezett, vagy azon fekvő szerkezeteket megemeljék a fák gyökerei. Az emberi beavatkozások (pl. beton gerenda, vagy födém áttörés) legyenek átgondoltak, szakemberrel (statikussal) leegyeztetettek.
Végül az utolsó tanács: Ha már kész a beton és túlvagyunk minden feladaton, ne hagyjuk feledésbe veszni a történteket. Legalább magunkban készítsünk számadást, gondoljuk át a tapasztalatokat és okuljunk belőle. Az első munka után a következő betonozás már biztos gördülékenyebb lesz, s a tapasztalatok is egyre kedvezőbbek lesznek.
Bízom benne, hogy a betonozással kapcsolatban a kedves Olvasó segítséget kapott egy olyan témában, ami esetleg nagyon távol áll szakmájától. Természetesen az építési munkálatokra is igaz az intelem: Mérjük fel erőnket, és mindig csak olyan munkába kezdjünk, ami nem haladja meg képességeinket. A komolyabb, nagy anyagi értéket jelentő vagy biztonsági kockázattal is járó munkákat szükséges és kötelező szakemberre bízni, vagy szakember irányításával végezni!
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
