Feladatuk a dekoratív felületi védelem

Zománcfestékek

2010-11-12 23:06:12 | Módosítva: 2010-11-12 23:07:54

Használati tárgyaink dekorativitását a formán kívül a különféle színű és fényességű festett bevonat teszi hangsúlyossá, egyedivé. E festett bevonatoknak azonban legalább ilyen fontos feladatuk a fokozott felületvédelem. Az átvonó festékek ezért különféle felépítésűek, és ezen tulajdonságaik alapján célszerű választani közülük.

Az átvonó- azaz közismertebb nevükön a zománcfestékek nem érintkeznek közvetlenül az alapfelülettel. A tapaszolás és az arra felkent és jól tapadó alapozó- és közbenső festékre kerülnek fel, és a festékbevonó rendszerek legkülső, különféle igénybevételeknek ellenálló rétegeként szolgálnak. A gyártók azonban egyre több olyan festék típust fejlesztenek ki, amelyek átvonó, sőt gyakran még alapozó festékként is használhatók. Ez azért előnyös, mert a szükséges rétegszám megtartása mellett azonos festék használható az alapozó-, közbenső-, és a fedő rétegek kialakításához.

A felületi hibákat a fényes zománcfestékek kiemelikA tapaszolással kijavított és simára csiszolt alapfelületre kent univerzálisnak mondható festékrétegek ugyan finom köztes csiszolást igényelnek, ám jól fednek és a védőhatásuk, kopásállóságuk is kiváló. Így esetenként, pl. felújító mázoláskor a szokásos három festékréteg (alapozó- közbenső és fedőréteg) helyett - kettő is elég, így kevesebb festékre és időre van szükség a munka teljes elvégzéséhez. E mellett a festékek összhangja is tökéletes lesz. A rétegrendi "összhang" megteremtése érdekében ugyanis csak olyan festéktermékeket célszerű választani, amelyek azonos gyártmányúak, és jól egymásra tapadnak. A legtöbb zománcfesték a simára csiszolt előzőre kellő zsírtalanítás után jól feltapad, így a felületek felújításakor szabadon választhatók oldószeres festékekre a vizes bázisúak is.
Az egyes rétegek közötti csiszolás fontos, mert ezzel nemcsak az esetleges ecsetnyomok tüntethetők el, hanem a következő festékréteg tapadása is jobb lesz. Ennek a tükrében az sem mindegy, hogy az adott festék mennyi idő alatt szárad meg, hiszen ezzel a munka teljes elvégzéséhez szükséges idő is rövidebb lesz.

A tapaszolt felületeket és a régi bevonat felületét simára kell csiszolniAz átvonófesték kiválasztásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy vizes bázisú vagy oldószeres típus az előnyösebb-e. Az oldószeresek általában testesebb bevonatot adnak, ám a megfelelő konzisztencia, azaz sűrűség beállításához és a festőszerek tisztításához az adott gyártmányhoz ajánlott hígítót kell használni. E mellett a helyiség szellőztetése fokozottan ajánlott az elpárolgó oldószer gőzök miatt.
A vízbázisú, azaz vizes diszperziós zománcfestékek érthetően környezetbarát termékek, és vékonyabb rétegben teríthetők fel. Ezért az esetleges felületi hibák jobban észrevehetők, különösen a fényes festékbevonatokon. Viszont kitűnően terülnek és rugalmasabbak az oldószeres zománcfestékeknél. A vékony rétegképzés pedig nem befolyásolja a bevonat ellenálló képességét, sőt kevésbé hajlamos a repedezésre, lepattogzásokra. Ezen túlmenően többszöri felújítást tesz lehetővé, mint más, testesebben felterített oldószeres festékek. E festékek adott mennyiségével általában nagyobb felületet lehet bevonni, így a kiadóssága is előnyösebb az oldószeres festékekénél.
A zománcfestékek kiválasztásakor az átvonhatósági idejüket is érdemes figyelembe venni, hiszen ezzel lerövidíthető a teljes mázoláshoz szükséges idő. A porszáraz felületre azonban ritka esetben lehet a következő réteget felkenni, az átvonhatósághoz szükséges száradási idő többnyire ennél hosszabb, amit a használati útmutatóban külön is megadnak. Az adott festék adatlapján nemcsak erre az értékre, hanem a teljes száradáshoz szükséges időre is érdemes ügyelni, mert vannak olyan festékek, amelyek teljes kikeményedéséhez akár 30 óra is szükséges. Addig pedig tilos becsukni az ablakot vagy az ajtót, mert az egymásra fekvő felületek festékrétege összetapadhat, ami sérüléseket okoz a felső réteg felületén.

A keskeny felületeket csak ecsetelve lehet befesteni Egy felkent festékréteg vastagsága a felhordás módjától is függ. Az ecsettel könnyű bánni, viszont a sima felületeket csak oszlató ecseteléssel és általában vízszintes felületeken lehet elérni. Ecsettel mindig vastagabb réteg alakítható ki, mint a lakkozó hengerrel felterített festéknél. Ez utóbbi esetben is szükséges a friss festékréteg oszlató ecseteléssel történő simítása, amit finomszőrű ecsettel célszerű elvégezni.
A testesen felvitt zománcfesték nem előnyös, mert nehezen, és hosszabb ideig szárad meg teljes vastagságában. Ez felesleges anyagfelhasználást és időveszteséget okoz, továbbá a bevonat ridegebb is lesz. Az ideális rétegvastagsághoz a festékeket használat előtt mindig fel kell keverni, és próba felhordás után az ideális sűrűségűre kell hígítani. A festék megfelelő konzisztenciája a festékréteg kisimulását is jelentősen javítja, és az ecsetelést, hengerelést is megkönnyíti.
Kültéri tárgyak mázolásakor ajánlatos két-három vékony fedőréteget felhordani, hiszen ezek fokozott és szélsőséges hatásoknak kitett felületek, amelyek fokozott védelmet igényelnek. A testesen felhordott rétegek ugyanis hamarabb berepedezhetnek, felválhatnak, és így előbb lesz szükség a felújításra. Bár szinte mindegyik zománcfesték szórással is felhordható, ezt ritkán szokás kihasználni, mert a szóráshoz megfelelő berendezés, kellő gyakorlat is szükséges.
Ami pedig a zománcfestékek jellegét és színét illeti, a választék elég bőséges. Matt, selyemfényű és fényes festékek között lehet választani, amelyek színválasztéka gyártmánytól és típustól függően változik. Az azonos típusok színei egymással keverhetők, és esetenként gépi színkeverésre is mód van a nagyobb festékszaküzletekben. Azzal azonban célszerű számolni, hogy a matt és selyemfényű bevonatokra jobban tapadnak a különféle szennyeződések, és nehezebben tisztántarthatók a fényes felületeknél. E mellett idővel a tisztítás koptató hatására nem jelentősen, de kissé fényesebbek lesznek az eredeti állapotuknál.

A tárgyak élein mindig kissé vastagabb festékréteget kell képezni A fényes felületekre kevésbé tapadnak fel a különféle szennyező anyagok, különösen, ha az adott festék felülete erősen víz és szennytaszító tulajdonságú. A takarításuk ezért sokkal könnyebb, de ezt követően a szárazra törlésük nagyon ajánlott. A bevonatok fényét a drasztikus tisztítószerek fátyolossá tehetik.
A festékek felhordása tekintetében az ecsetelés és a hengerelés egyformán gyakori és ezeket egymást kiegészítő módon kombinálni is érdemes. A nagyobb felületeken a lakkhenger a hatékonyabb, a keskeny és tagolt felületeknél viszont az ecsetelés az előnyösebb. Különösen az éleken és keskeny szelvényű, tagolt részeken használhatók jól a keskeny ecsetek. A bekent részek felületét mindenképen ajánlatos oszlató ecsettel elsimítani, különösen a közbenső rétegnél, hogy csiszoláskor már ne kelljen jelentősebb felületi egyenetlenségeket simára koptatni. A fedőrétegnél pedig azért is fontos az oszlatás, mert ezen már nem szokás csiszolással eltüntetni a felületi ecsetnyomokat és egyéb hibákat, így nem megfelelő eldolgozás esetén maradandóan láthatók lesznek több éven keresztül.
Ha a fedőfesték a célnak megfelelően lett kiválasztva, és a mázolás is a gyári előírásoknak megfelelő szakszerűséggel történt, akkor a mázolt bevonat - kellő gondozás mellett - akár egy évtizedig is tartós marad.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

„Lélegző” falfestékek

Nem látjuk, nem érezzük, néha még csak nem is kelt nedves érzést, mégis minden helyiségben jelen van. Ez a pára. De mindenki tudja, hogy a helyiségekben levő pára kondenzálódhat, azaz lecsapódhat....


Előszoba

Az előszoba nagyon fontos helyisége otthonunknak, bár sajnos amikor társasházi lakásban gondolkodunk, alig találkozunk úgy tervezett lakással, ahol az ne csak egy sötét belépő lenne, esetleg egy...