A régebbi és elég vastag festékréteg azonban kisebb befektetéssel és saját kezűleg, festék felhasználása nélkül is felújítható, mégpedig polírozással. Ez a munka közel sem annyira összetett, mint a mázolás, mivel az elöregedett festéknek csak a felületét kell lekoptatni. Ehhez természetesen nagyobb felületek esetében kell egy polírozógép és megfelelő polírozó paszta. A gép fordulatszáma nem haladhatja meg a percenkénti 1500-at, és a polírozáshoz „vizes” anyagot célszerű használni. Egy-egy ajtót szabályozható fordulatú fúrógéppel is le lehet polírozni, ám a nagyobb felületekhez az autópolírozó gép a megfelelő, pl. az Einhell autópolírozója, amelynek tartozéka a fehér szivacs- és az ennél hatékonyabb báránybőr korong.
Polírpaszták
A polírozó paszták közül a nagyobb koptatóhatású Turtle, 3M vagy még inkább a Farecla 4G polírozó pasztája a hatékony, amelyek az autófesték üzletekben szerezhetők be. Az ilyen felújítások költsége töredéke egy teljes mázolásénak, bár tagadhatatlan, hogy nem vetekszik annak minőségével, csupán közelít hozzá.A nagy, 200 mm átmérőjű korongok főként a nagy egybefüggő mázolt felületek pl. ajtólapok lekoptatására alkalmasak. A felületre vékonyan felkent polírozó szerre lehet rámenni a polírozógéppel. A zárcímerek és egyéb fémszerelvények természetesen előzőleg leszerelendők! A nagyobb felületek előbb hosszában, majd keresztben vezetett tárcsa szélével, és nem teljes átmérőjét kihasználva polírozhatók át. Ahogy világosodik a festékréteg felszíne, eltűnnek a finomabb ecsetnyomok is.
A munka során a korong elé kézi permetezőből kiporlasztott víz hűti a felületet, és fellazítja a korong szálaiba tapadt és összeállt polírozó anyag szemcséit. A fehér szivacskorongnak enyhébb, a báránynak hatékonyabb a lehordási teljesítménye. A gépet nem ajánlott erővel a felületre nyomni, mert ezzel ugyan nő a koptatóhatás, de nehéz a gép irányítása, és az egyenletes erőráhatás biztosítása sem ideális.
Ilyen felújító polírozásra főként 3 évnél régebbi, és már sárguló festésnél érdemes vállalkozni. Kisebb felületű, vagy tagoltabb szerkezetű nyílászáróknál a kézi polírozás is hatékony, ám fárasztó, és e munkához csiszolótönkre erősített filcanyagot célszerű használni. Ez egyébként a sarkoknál és az élek lekoptatásakor is előnyösen használható. A hosszabb, keskenyebb felületeknél pedig a szabályozható fordulatú fúrógépekbe fogott csapos szivacskorongok is elég hatékonyak.
Tökéletesítés
A felületek a polírozás hatására fokozatosan kivilágosodnak, ám arra számítani kell, hogy a jelentősebb mélyedések felületét pasztás filccel, kézi erővel, a teljes átpolírozás után kell „kifehéríteni”. Az élek, aljazások és az esetleges hornyok felületének lekoptatása már kissé nehezebb. Ezeket a helyeket vagy kis átmérőjű koronggal, vagy csiszolótönkre feszített filclappal lehet kézi mozgatással lekoptatni. Az ajtó éleken is használható a nagyobb polírozó korong, ám a gépet ilyen helyzetben még kisebb erővel kell a felületre nyomni, pontosabban szinte csak érintve ajánlott a koptatást elvégezni. A kazettás szerkezetű ajtóknál és tokoknál a sarkok kellő koptatása elég körülményes, ezért főként a nagyobb, sík felületek felújítására érdemes a polírozást alkalmazni. A polírozó szerek maradéka mikroszálas kendővel könnyen eltávolítható, ám ezt követően ajánlott még egy mosogatószeres lemosás is.Az így felújított mázolt felületek egyik előnye, hogy jelentősen csökkenthető a felületek sárgás színe, továbbá a felületek simasága miatt nehezebben tapadnak fel a szennyezőanyagok, és könnyebb a takarításuk is. Ha pedig a letisztított mázolt felület nem elég fényes, viaszos polírozóval tovább fokozható a felület finomsága és fénye.Az ilyen polírozó paszták azonban nemcsak a mázolt felületek felújításánál alkalmazhatók eredményesen, hanem fénytelenné vált akril kádak, műanyag ajtók, finoman karcos mosogatótálcák és egyéb rozsdamentes tárgyak és szerelvények kifényesítéséhez is kiválóan használhatók.