Konyhabútorok és méretek
A konyha megtervezésének első lépése a mosogató és a háztartási nagygépek helyének és méretének meghatározása kell legyen. Amikor a konyhaszekrényt elkezdjük méretezni, a következő kerekített szélességi méretekkel számoljunk:
Tűzhely: 60 cm
széles
Sütő: 60 cm
széles
Főzőlap: 30, 60
vagy 90 cm széles
Mosogatógép: 45
vagy 60 cm széles
Mosógép: 60 cm
széles
Mikro: 60 cm
széle
Hűtő: 60-90 cm
széles
SBS hűtő
(Side-by-side): egymás melletti ajtók 70-100 cm széles
Nem szabad a készülék centiméter pontos méretére gyártatni a bútort, mert amikor újat kell vásárolni, probléma lesz ugyanolyan méretűt találni. Ha nem gyártatjuk, hanem kész konyhabútort vásárolunk, ilyen méretű szekrényekkel fogunk találkozni a kínálatban, mert a bútorgyártók modulméretben készítik a szekrényeket, éppen a fenti okok miatt.
A háztartási nagygépek magassági méreteikben jobban eltérnek egymástól, a gyártók a magassági méreteik változtatásával tudnak kisebb, illetve nagyobb űrtartalmú készülékeket forgalmazni. Ez elsősorban a hűtőkre és a beépíthető sütőkre vonatkozik. A konyhaszekrény méretezése előtt körül kell nézni, hogy melyik méretkategóriában fogunk majd készüléket vásárolni, és arra a mérettartományra elkészíttetni a bútort. Itt sem célszerű centiméter (főleg nem milliméter) pontosan tervezni, mert amikor készülékcsere van, nem dobhatjuk ki az egész szekrényt. Konzultáljunk az asztalos szakemberrel, akivel a bútort készíttetjük. Takarólécekkel, takarólapokkal, távtartókkal, áthelyezhető polcokkal szükség esetén rugalmassá tehetjük a bútort anélkül, hogy esztétikailag elrontanánk.
Az alsó konyhaszekrény teljes magassága kb. 90-92 cm, ettől nem érdemes eltéri, mert a kényelmes, egészséges és biztonságos konyha-használathoz, az emberek könyökmagasságához illeszkedik. A munkapult alatt legalább 86 cm legyen, mert a mosógép vagy a mosogatógép így betolható lesz a pult alá. Minimum 8 cm magas lábazatra is szükség van, ami síkban 5 cm-rel beljebb kell, hogy legyen, mint az ajtók síkja, hogy a pult előtt állva a lábfejünk elférjen.
Célszerű, ha a konyhaszekrénynek külön, a szekrényvázra (korpusz) csavarozott műanyag lábai vannak, mert ha valamiért nagyobb mennyiségű víz folyik a szekrény alá, és nem tud tökéletesen kiszáradni, tönkremehet a teljes szekrényváz. A műanyag lábak viszont jól bírják a vizet, és nem is szivárogtatják fel a felsőbb részekre. Ha még sincs műanyag láb, hanem a szekrény oldalfala a láb is, akkor mindenképpen használjunk átlátszó lábazati vízzárót, hogy az élfóliázott élek vízzáró képességét növeljük (ez a felmosások nedvességétől is véd).
A felsőszekrényeket min. 45 cm, max. 60 cm-re tervezzük, és szereltessük a munkapult felett. A felsőszekrények mélysége nem 60 cm mint az alsóké, hanem csak 30-35 cm. Ez a mélységi méretkülönbség biztosítja, hogy a pult előtt álló ne üsse be a fejét a felső szekrénybe, kényelmes testtartásban tudjon a pulton tevékenykedni. Ha a felsőszekrények majdnem a mennyezetig érnek (kb. 5 cm-rel lejjebb), könnyű tisztán tartani. Az 5 cm kevés ahhoz, hogy bármit is feltegyünk rá, és így teljesen üres marad mindig, és könnyű egy portörlővel sűrűn letisztítani. Ha viszont teljesen felér a mennyezetig, akkor célszerű pormentesen lezárni a tetejét a mennyezetnél. Ehhez több-féle profilt lehet kapni a szakkereskedésekben.
Ha cserélni kell a beépített mosogatógép vagy hűtőgép bútorlap-ajtaját a készülék cseréje, és az abból adódó méreteltérés miatt, rendszerint már nem kapható ugyanolyan bútorlap, mint a konyha többi ajtaja. Ilyenkor a legrosszabb megoldás, ha keresünk hasonló ajtólapot. Sőt, ha többéves a szekrény, a színkód szerint ugyanolyan bútorlap sem lesz teljesen színazonos. Messziről virít majd, hogy cserélni kellett az ajtót. Ennél jobb megoldás, hogy egy teljesen eltérő színű ajtót választunk, pl. a munkapult színét vagy a falicsempe színét. Ha ez kevésnek bizonyul esztétikailag, egy-két fiók vagy ajtó előlapját is cseréljük ki ugyanerre, és újra „tervezetten” egységessé válik a konyhaszekrényünk.