Ingatlanok előtti közterületek gondozása

2016-06-06 11:41:29 | Módosítva: 2016-06-06 11:49:48

A köztisztasággal és a települések szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységét általánosan az ÉVM-EüM együttes rendelete határozza meg. Ezen kívül a helyi önkormányzatok ennél konkrétabban megfogalmazott rendelkezései egészítik ki. Sok esetben azonban a jogszabály általános meghatározásait, kötelezettségeit más, pl. a helyi környezet és természetvédelmi- vagy egyéb kötelezettségeket megfogalmazó rendeletei is kiegészítik. Konkrét esetekben a helyi önkormányzatok is hozhatnak a település adottságaihoz igazított rendelkezéseket, amiket különféle fórumokon keresztül hoznak a település lakóinak a tudomására.


Kötelező feladatok

Az említett ÉVM-EüM rendelet általános előírásai többnyire ismertek az ingatlantulajdonosok előtt, ám nem árt ezeket a kötelező feladatokra és kötelességekre felhívni az ingatlan tulajdonosok figyelmét. Például a település területén levő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanukat a gyomtól, hulladéktól megtisztítani, rendben tartani. Kötelesek naponta gondoskodni az ingatlanuk előtti járdaszakasz, illetve ennek hiányában 1 m széles területsáv tisztántartásáról. Ebbe beletartozik a járda mellet esetlegesen meglevő zöldsávnak az úttestig terjedő területe is. A tulajdonosnak ezen kívül a járdaszakasz melletti nyílt árok, és ennek műtárgyainak a rendszeres ápolása és karbantartása is feladata. Ez nemcsak az árkok tisztántartásának, gyomtalanításának kötelezettségét jelenti, hanem a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és egyéb hulladékok eltávolítására is kiterjed. Ez vonatkozik a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak, a kerítéseken kinyúló faágak eltávolítására is.

A szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani és a keletkező hulladékot eltávolítani.

Az ingatlantulajdonosa a közterület tisztítása során összegyűjtött szilárd hulladékot köteles olyan módon összedepózni, hogy az a közterület használatát ne akadályozza. Az így összegyűjtött hulladékot a KHT rendszeresen köteles elszállítani.


Ezek az általános rendeletben foglalt előírási kötelezettségek, amelyek betartása azonban csak részben teljesül, mert pl. kevesen fordítanak gondot a járdára kinyúló ágak rendszeres levágására, téli időszakban a járda megfelelő szélességű hó- és csúszásmentesítéséről, a járdák melletti gyomtalanításról már nem is beszélve.

Ami pedig a főleg a kis településekre jellemző, és szinte állandó probléma, az a meglevő vízelvezető árkok, átereszek karbantartása. Vízgazdálkodási szempontból a vízelvezető árkok szerepe a nagyobb esőzések idején különösen jelentős. E tekintetben két fajta árokról lehet beszélni. Az egyik a megfelelő lejtése és befogadó képessége alapján elvezeti a csapadék- és a belvizet is. A másik ároktípus a szikkasztó árok, amelynek a feladata, hogy a csapadékvizet az adott területről összegyűjtse, és ott fokozatosan elszikkassza, elpárologtassa, illetve a talajba juttassa. Probléma akkor adódik, ha ez utóbbi ároktípus szikkasztó kapacitása kevesebb, mint amennyi víz belefolyt, így nagy esőzések alkalmával képtelen ezt a vízmennyiséget a medrében tartani, ezért kiönt. Az ilyen helyzeteket az is előidézheti, ha az átereszek nem kellően tiszták, mert így csökken a víz átfolyása a mellette levő szakaszba, és így nem jön létre az egyenletesebb vízeloszlás a hosszabb szikkasztó árkok esetében. Ez számtalan esetben ad alkalmat szomszédjogi vitára, pedig a cél, hogy az összegyűlt csapadékvíz ne csak egyes szakaszokat terheljen, hanem egyenletes eloszlatásával mielőbb eltűnjön.


A vízelvezető árkokban összegyűlt csapadékvíz elvezetésénél alapvetően fontos az átereszek teljes akadálymentessége. Ellenkező esetben egy-egy vízelvezető árokszakasz akár ki is önthet, mivel a víz elfolyását az eltömődött, kellően ki nem tisztított átereszek gátolják. Ezért nagyon fontos, hogy a kitisztításuk rendszeres legyen, és a víz lefolyása után rövid időn belül a hordaléktól is meg kell szabadítani a sokszor elég szűk áteresznyílásokat és a környéküket.


A meglevő árkokat - legyenek azok szikkasztó- vagy elvezető célúak -, betemetni tilos! Bizonyos esetekben a helyi önkormányzat erre engedélyt adhat, ám a közterületi vízelvezetést ez nem akadályozhatja, erre ilyen esetekben az önkormányzat által meghatározott megoldást kell kiépíteni. Az átereszek járófelületeinek épsége, balesetmentessége is lényeges, amire ugyancsak az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kell gondot viselnie.

Az ingatlanok előtti közterületek törvényben előírt módon való rendszeres karbantartása és gondozása jó értelembe vett közügy, amit minden ingatlantulajdonosnak be kell (kellene) tartania! Ez azonban nem mindenhol érvényesül megfelelően, és ezen a helyzeten sokszor a kiszabott bírságok sem képesek javítani.





További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

zakarat avatarja

zakarat         közterület...

Kedves Mindenki!
Egész egyszerűen nem értem. Ha közterületről beszélgetünk, akkor milyen JOGON kényszerít engem bárki, hogy oda én pénzt, energiát, időt fektessek be?
A másik oldal pedig: Ha bármit a köz-területén tárolok, akkor néhány napon belül feljelentenek, megbüntetnek...hiszen az nem az én területem.
Sok hasonló kérdést tudok még feltenni ebben a témakörben...
Üdv! Zakarat

Melegpadlók tisztítása

A melegpadlók még több gondoskodást kívánnak mint a keményebb, strapabíróbb kőburkolatok. Előnyeik közismertek, a meleg érzet, amit árasztanak, általánossá teszi használatukat a szobákban, a...


Porvédők bútorrésekbe

Otthonunkban a berendezési tárgyak egy része nehezen mozgatható. A kisebbeket könnyebb a heti takarításkor elhúzni a helyükről, ezekkel nincs is baj; a hátoldaluk és a mögöttük levő falrész egy...