Zártkertek kivonatása és kutak legalizálása

Művelési ág alól kivett zártkerti átminősítés

A zártkertek elsősorban a családi zöldség-gyümölcsellátást célzó területek, melyeket korábban települések szélén parcelláztak ki. Sokszor itt nem csak a kertészeti termesztés volt a cél, hanem - főleg ha valami szép természeti érték van a közelben, tó, folyó, erdő, stb. - akkor ezek a rekreáció színterei is lettek, és nyaralók épültek rájuk, legtöbbször gazdasági épület megjelöléssel. Az évek múltával sok helyen e zártkertek növénytermesztést célzó jellege megszűnt, vagy jelentősége csökkent és inkább nyaralóövezetté váltak ezek a területek, de a földhivatalban papíron ettől még továbbra is zártkertek maradtak.

Az új földforgalmi törvény nagyon szigorú feltételeket szab a termőföldek adásvételével kapcsolatban. E szigor célja elsősorban az lenne, hogy a termőföld ne befektetők, hanem olyanok kezében maradjon, akik ténylegesen megművelik azt. Emiatt földet csak nagyon szigorú feltételekkel lehet eladni, és megvenni. Ilyen például, hogy a vevő csak földműves lehet (ennek külön kritériumrendszere van, például, hogy vagy ezzel kapcsolatos végzettsége legyen, vagy már korábban is földműveléssel kellett foglalkozzon a vevő stb.), az eladó ingatlan adatait ki kell függeszteni a polgármesteri hivatalokban annak érdekében, hogy akiknek elővásárlási joguk van rá, azok élhessenek vele.

Igen sokaknak van elővételi joga, például a szomszédos területek tulajdonosainak is, ami a birtokegyesítést célozza, hogy ha valakinek több földterülete van, azok lehetőleg egymás mellett, vagy egymás közelében legyenek. A földforgalmi törvény alá tartozó területek adásvétele így a vevő megtalálásától számítva fél évig is elhúzódhat. Ha kivonatjuk a zártkertünket a művelési ág alól, akkor bárkinek eladhatóvá válik, és az ügyintézés is egy hónapra rövidül.

Nem csak azok a zártkertek vonathatók ki, melyeken nyaralóépület áll, az üres telkek is, így azok is könnyebben eladhatóvá válnak. Ha valaki nem akarja eladni a zártkertjét belátható időn belül, akkor is előnyös lehet a kivonatás, hiszen az ingatlan forgalomképesebbé válik, ami valamelyest az értékét növeli. Ha kivonatjuk a területet, akkor annak megszűnik az aranykorona értéke is (ha korábban volt), így földalapú támogatást a továbbiakban nem igényelhetünk rá. Tehát itt mérlegelni kell, hogy ha valakinek mondjuk vagy egy 4000 négyzetméteres zártkertje, arra évente kb. 30 000 forint földalapú támogatást igényelhetett – ha termelés folytatott rajta. Most dönteni kell, hogy vagy forgalomképesebbé tesszük a területet, és lemondunk az előbb említett támogatás igénylésének a lehetőségéről, vagy ragaszkodunk a támogatáshoz, de később kevésbé lesz eladható a terület. Idén december 31-ig ez az eljárás díjmentes, a szükséges űrlap beszerezhető a földhivatalokban, vagy letölthető azok weboldaláról.

Jogszabályi háttér, és más lényeges apróságok

Azáltal, hogy a kivett zártkert kikerült a Földforgalmi törvény hatálya alól, a belterületi ingatlanokéval azonos módon lehetséges eladásuk és vételük. Ügyvéd által készített adásvételi szerződéssel 22 munkanapon belül – vagy sürgősséggel 11 munkanapon belül – bejegyezhetővé válik a zártkerti ingatlan adásvétele. Ehhez csupán az szükséges, hogy a tulajdonos eladó az illetékes járási földhivatalnál kérje a kivett zártkerti átminősítést. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát is. Fontos hangsúlyozni, hogy az új jogszabály adta lehetőséggel csak 2016. december 31. napjáig élhetnek a zártkerti ingatlan tulajdonosok. Ha e jogvesztő határidőig a művelés alól kivett zártkertté nem minősítik át a zártkerti ingatlanukat, később ezt már nem tehetik meg, és ezáltal a Földforgalmi törvény szabályai szerint kell eljárni a zártkerti ingatlanuk esetében is, azaz kb. félév időtartamú jóváhagyási eljárással adható csak el – kifüggesztés és elővásárlási joggyakorlás mellett.

Kutak legalizálása: itt még nem kell kapkodni

A jegyzőknél, vagy a katasztrófavédelemnél indítható a bírságmentes kútlegalizálás. Ezt követően a kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is részt vehetnek – amennyiben termelnek, és ezzel összefüggésben öntözést folytatnak a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, idén nyáron életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy 2018 végéig bírság megfizetése nélkül kaphassanak fennmaradási engedélyt a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített vízilétesítmények.

Az utólagos engedélyezés hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi-vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kutaknál, amelyek háztartási igényeket elégítenek ki, és maximálisan évi ötszáz köbméteres vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet, vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával magánszemélyek üzemeltetnek. További feltétel, hogy az ingatlan, amelyen a vízilétesítmény elhelyezkedik, nem érint vízbázisvédelmi területet. Amennyiben a fentiek közül valamelyik kritérium nem teljesül, abban az esetben az engedélyezés a katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.

A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is indulhassanak.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében ismertető kiadványt készített „Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízi létesítmények fennmaradási engedélyezéséhez” címmel, ez letölthető a www.nak.hu weboldalról

Előnyök és hátrányok

Hazánk felszín feletti és alatt vizek szempontjából gazdag ország. Ám öntözésre nem igazán használjuk ki ezeket a lehetőségeket, lévén nehéz pályázni úgy öntözőberendezésekre, ha azok egy illegálisan fúrt kút vizét használnák fel. Hazánkban azonban a kerti kutak többsége mindenféle bejelentés és engedélyezés nélkül létesült. Az, hogy most ezek büntetés nélkül legalizálhatók egyrészt előnyös, mert pályázni is lehet öntözésre kertészetek esetében, magánfelhasználóknál meg nem kell majd félni a törvény szigorától, hogy a feketén fúratott kút miatt később bírságot kapunk. Hátránya is lehet a dolognak, hiszen a mostani szabályozás szerint a háztartási szükségleteket kielégítő, évi 500 köbméternél kevesebb vízkivétel esetén nem keletkezik költségünk. Ám ha ezt a szabályt egyszer megváltoztatják, akkor már a legalizálás miatt bejelentett kutak tulajdonosaira egyből kivethető lesz majd díjazás.

A jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy kérelmezők vízkivételt biztosító vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Ily módon Magyarország területén olyan jogszerű állapot alakuljon ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhető a vízhasználat pontos mennyisége, és a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósítható.

Amennyiben a 2018. december 31-ig benyújtott fennmaradási engedély kérelem alapján a fennmaradási engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak, és az kiadható, úgy a a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2016. június 4. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt – tehát a kerti kutak ekkortól regisztrálttá és legálissá válnak.