Nyílászárók huzatmentesítése

Utólag is lehetséges

Az utólagos résszigetelések közül az ablakokba mart hornyokba préselhető szakálas szilikon tömítőidomok a legtartósabbak és a legjobban záródók. Feltéve, hogy a kivitelezéskor a horonyba a megfelelő méretű idomot görgőzték be. A hézagok mérete ugyanis változó lehet, és ennek megfelelő méretű idomot kell a horonyba préselni. Rugalmasságuk kiváló, és akár oldalanként is lehet különböző méretű O-idomokat a horonyba helyezni. Az is előnyös, hogy mázoláskor kiemelhetők, és utána újból a helyükre préselhetők.

A rések méretének megállapításához a gyurma ideális anyag. Az ablak közé préselve a vastagsága alapján megállapítható a rés mérete. Ezt oldalanként legalább 3 helyen kell megmérni. Ha változó a résméret, a közép értékét kell alapul venni, különben az ablakszárny becsukáskor feszülni fog, ami tartós deformációt okozhat. Ehhez kellő gyakorlat szükséges, ezért célszerű a munkát szakemberre bízni. A hornyok kimarásához egyébként is speciális marógép szükséges, bár ezt az eszközt ki is lehet kikölcsönözni. A különböző méretű szigetelő idomokat szakboltokban be lehet szerezni, ahol gyakorlati tanácsokkal is segítik a hozzájuk fordulókat.

A marógép speciális vezető felülete miatt könnyű a hornyok kimarása. Az ablakkeretek aljazásába illesztve egyenletes előtolással kell vezetni a marógépet. A hornyokba ezt követően már könnyű a megfelelő méretű (6, 8, 10, 12 mm átmérőjű) szakálas idomokat görgőzéssel a helyükre préselni. Az sem ritka, hogy oldalanként eltérő átmérőjű szigetelőre van szükség a változó hézagméretek miatt, ezért fontos a rések méretének ismerete. Ha becsukáskor feszül az ablak, akkor a kisebb átmérőjű tömítésre van szükség, ha pedig porosodást észlelünk a zárt ablak mellett, akkor egy mérettel bővebb idomot kell a horonyba préselni.

Az ablakzárak mellett helyszűke esetén megszakítható a horony kimarása. E helyen a szigetelő idom szakállának levágásával elkerülhető az elem begörgőzés utáni elvágása, és még így is kellő zárást biztosít e rövid szakaszon. A sarkoknál pedig a tömítés a ferdén összevágott idomvégek összefűzésével, vagy a szakáll vég bevágását követően csatlakozó darabba dugva végteleníthető.

E mellett természetesen más anyagú, öntapadó réteggel ellátott poliuretán hab, vagy üreges EPD gumi idomokkal is lezárhatók az ablakok és a tokok közötti rések. Ezek tartóssága legfeljebb 1-2 év, utána új idomok felragasztásával kell a réseket megszüntetni. A lágy, szivacsos anyagú olcsó szigetelőcsíkok ugyan nagyon jól kiegyenlítik a változó szélességű hézagokat, viszont hamar koszolódnak, és gyorsan leválhatnak a felületről; szinte évenként cserélendőek. A zárásuk sem túl egyenletes, tisztántartásuk pedig lehetetlen.

Sokkal tartósabbak a különféle idomú, öntapadó szigetelőcsíkok (Duplex, Letex, Tesa stb.) profil idomaikkal eltérő méretű rések is leszigetelhetők. Alkalmazásuknál nagyon fontos, hogy a fogadófelület teljesen tiszta, zsírmentes és kellően sima legyen. Az ilyen szigetelő idomoknál a végeket a keretek hosszabb oldalán kell egyenesre vágni, és a vízszintes darabokat pontosan közéjük szabva kell – az anyag nyújtása nélkül – a felületre erősíteni. A ragasztórétegüket védő fóliát a ragasztás és felillesztés közben könnyű eltávolítani. Ezeknek az idomoknak az anyaga lágy PVC vagy gumi lehet, és különféle hosszúságban előre csomagolva kaphatók. A csomagolásukon feltüntetik, hogy milyen méretű hézagokhoz használhatók. Tekercsben is megvásárolhatók, ami előnyös, mert így toldások nélkül ragaszthatók fel.

A ajtók alatti hézagokra is léteznek különféle hézagtömítő idomok, amelyeket a padlóhoz igazodva kell kiválasztani. Ezek közül az ajtóseprők talán a legideálisabban használhatók, mert még az egyenetlen réseket is képesek lezárni. Ezek között vannak öntapadó, és az ajtólapra felcsavarozható változatok is. Az ajtóseprők ugyan kevésbé szigetelik az ajtó alatti réseket, viszont a port ezek sem engedik át, és az egyenetlen felületű padlókhoz is jól használhatók. Felszerelhetők ún. automata ajtóküszöbök is, ám ezek elég sokba kerülnek, körülményes a beszerelésük, és nem mindegyik ajtónál, illetve padlófajtánál alkalmazhatók. Ezért előnyösebb a különféle seprős résszigetelések alkalmazása az ajtók alján. Az egyéb réseiket pedig a fenti idomok alkalmazásával lehet tömíteni.