Indul a veteményezés
Mind a zöldségesben mind az egynyári virágágyásokba ebben a hónapban elvethetjük azokat a fajokat, amelyeket nem palántázással szokás a későbbiekben, a május eleji talaj menti fagyveszélyes időszak elteltével kiültetni. Egynyári virágok közül helyrevetéssel szaporítjuk többek között a mályvarózsát, a dísznapraforgót, a seprőfűt, a sarkantyúkát, a dísztököket, de a zöldségeskertben is szinte mindennek most van itt a vetésideje.
Amennyiben megbízható csírázóképességgel rendelkező magot vetünk (azaz még nem járt le a szavatossága), érdemes már a vetéskor figyelni arra, hogy ne túl sűrűn vessük, mert később csak bajunk lesz a ritkítással, ami ha elmarad, a termésátlagokban és a virágmennyiségben is meg fog látszódni. Főleg zöldségnövényekből vásárolhatunk magszalagokat, melyek gyakorlatilag egy talajban lebomló szalag, amire megfelelő távolságban vannak a magok felragasztgatva. Ennek nyitunk egy sort kapával, amibe egyszerűen belefektetjük a szalagot. Az ebből kikelő növények ideális távolságra lesznek majd anélkül, hogy nekünk szemenként kellett volna egymás mellé rakosgatnunk azokat. Praktikus találmány érdemes kipróbálni.
Az örökzöldek metszése
A fenyőfélék metszéséről ritkán hallani, ám egyes fajuknak ez jót tesz, mind várható élettartamuk megnövelésével, mind kompaktabb, szebb, tömöttebb korona kinevelése miatt. A hosszú tűs fenyők közül a feketefenyő idei hajtásait érdemes némileg válogatni. Ez hoz egy egyenesen felfelé törő, és 6-8 körben oldalirányra növő gyertyaszerű hajtást, melyen eleinte csak levélkezdemények vannak. Helyenként a középső egyenes hajtást érdemes eltávolítani, így tömöttebb, kevésbé terebélyes lesz a korona. Szokás e gyertyaszerű hajtásokat felére kurtítani is, így rövidebb lesz az évi hajtásnövekmény, ami szintén kompaktabb, tetszetősebb koronaformát eredményez.
A borókaféléknek a felfelé törő növekedési típusú változatainak külső kerületi hajtásaiból érdemes évről évre, akár csak 1-2 centiméternyit levágni. Ezt metszőollóval, sövényvágóval egyaránt elvégezhetjük. Ez a metszés látványban szinte semmit nem jelent, észre sem vevődik, ám ennek ellenére sűrűbb hajtásnövekedésre serkenti a növényt, ami amellett hogy tetszetősebb lesz ennek köszönhetően, jobban ellenáll majd a következő téli hónyomásnak. E növények ágait tél előtt amúgy is érdemes összekötni, mert a rájuk fagyó hó tömegétől könnyen kihajlanak. Ha ez elmaradt, akkor most áprilisban a csoportból kihajló ágakat is metsszük le.
Tennivalók a gyümölcsösben
Áprilisban főleg az almával kell foglalkoznunk, hiszen a tűzelhalás kórokozója ilyenkor komoly károkat tud okozni, az áprilisi időjárás kedvez a fejlődésének. Fő tünet, hogy a fiatal hajtások pásztorbotszerűen lehajlanak, majd elhalnak. Ezeket jó hosszú egészséges résszel együtt távolítsuk el, és égetéssel semmisítsük meg.
Ventúriás varasodás és lisztharmat ellen már a virágzás beindulása előtt védekezni kell, amire a réz, kaptán és mankoceb hatóanyagú kontaktszerek rendszeres használata javasolt.
A korai lisztharmat első tünete, hogy a rügyből kibújó hajtás a szokásosnál rövidebb ízközökkel rendelkezik, azaz sűrűbben vannak rajta a levelek, mint normális esetben. Ráadásul ezek a levelek deformáltak, keskenyek és kanalasok. Ha már így jönnek elő a hajtások, az a nem megfelelően, vagy rossz időpontban végzett lemosó permetezésekre is utal. A bajt alacsony hőmérsékleten ható készítményekkel orvosolhatjuk még ebben a stádiumban, ilyen a Karathane LC.