Kankalinok tavasszal
Ha azt szeretnénk, hogy minél tovább virágozzon akkor a lakás világosabb, de hűvösebb részén helyezzük el, mert nem kedveli a túl meleget, ezért a nőnapra kapott virágot se tartsuk túl meleg szobában, különben nagyon hamar tönkre megy. Számára ideális hőfok: 13-16 °C. Tegyük ablak közelébe, de lehetőség szerint a radiátortól távol. Ne öntözzük túl a kankalinokat: ha hűvös helyen tudjuk tartani, bőven elég, ha heti egyszer pótoljuk az elhasznált vízmennyiséget, lehetőleg alulról felszívatva. Hosszabb virágzásra serkenthető, ha havonta egyszer virágzást segítő tápoldattal is meglocsoljuk. Az elnyílt virágokat folyamatosan, tőből távolítsuk el, így elég ereje marad a tőnek újabb virágok nevelésére.
Az elvirágzott kankalint ültessük ki a kertünkbe, jövő tavasszal már saját nevelésű virágunknak örülhetünk. Sajnos sok cserepes dísznövényként árusított évelő növény végzi a kukában, holott ha kiültetnénk, jövő évben nagy eséllyel újra megörvendeztetne virágzásával, akkor kicsit későbbi időszakban, és kint a kertben. Bár a színes virágú száratlan kankalin a leggyakoribb cserepes növény így tavasz táján, e nemzetségnek közel 500 faja van, így a kankalingyűjtők előtt nagy kihívás áll, hiszen népes növénycsoportról van szó. Aki szeretné kertjét tavasszal virágszőnyeggé varázsolni, annak gyűjtőktől kell más kankalinfajokat is beszereznie, hiszen a kertészeti árudák kínálata igen szegényes kankalinfajok terén. Többségük hazánkban védett, így ha a természetben találkozunk velük, onnan akkor sem költöztethetjük őket a kertünkbe.
A kankalinok bemutatása itt még hosszan sorolható lenne, de a képeken is látszik, hogy mind virágszínben, mind formában egy igen érdekes növénycsoportról van szó.
Száratlan kankalin
(Primula vulgaris)
A boltokból ismerjük, illetve az abból nemesített kertészeti változatokat. Észak-Afrikában, a Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Európában, Magyarországon a Dunántúlon nem ritka, üde gyertyán- és bükk elegyes erdőkben található meg. Védett növény, de kertekben is gyakran megtalálható úgy, hogy élőhelye közelében betelepszik a kertekbe. Védett növény.
Sugárkankalin
(Primula elatior)
A Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Szibériában, Európában is honos, évelő lágy szárú gyógynövény. A Bükkben, a Mátrában, a Börzsönyben megtalálható, általában bükkösökben ritka, bár hegyvidéki faj. Védett növény.
Lisztes kankalin
(Primula farinosa)
Szintén él hazánkban vadon. Évelő. Levelei hosszúkás visszás tojásdadok, simák. Fonákjuk, a kocsány, a csésze és a murvák fehér porral behintettek „lisztesek” – innen a neve. Pártája lila vagy hússzínű-sárga, virágcsöve 5-7 mm hosszú. Hengeres tokja hosszabb a csészénél. Mocsaras, tőzeges réteken, főleg magasabb mészkőhegyeken terem. Az északi megyékben elég gyakori, de előfordul a Dunántúlon is. Védett növény.
Cifra kankalin
(Primula auricula subsp. hungarica)
Népies neve: medvefül kankalin, fülvirág. Évelő, levelei húsosak, tojásdadok, kopaszok, nem csak a levél, hanem a növény egyéb részei is lisztesek. Pártája sárga, kellemes és erős illatú. Magyarországon, az északi hegyvidéken, főleg mészkőhegyeken terem, díszítve azokat. Különböző színű változatai kedvelt kerti virágok. Fokozottan védett növény.
Tavaszi kankalin
(Primula veris)
A hazánkban élő egyetlen kankalinfaj, ami nem védett.