Hasznos tanácsok világítás szereléséhez

• Elsődleges feltétel, hogy rendelkezzünk villanyszerelési alapismeretekkel.
• Csak megfelelő védőfelszereléssel (pl. védőkesztyű, száraz műanyag talpú lábbeli), és jó szigetelésű szerszámokkal dolgozzunk.
• Feszültségmérővel, fáziskémlelővel ellenőrizzük az áramkörökben a feszültség jelenlétét. A 230V-os feszültség halálos kimenetelű balesetet is okozhat!
• Ellenőrizni kell a világítási hálózat kialakítását, kapcsolhatóságát, az áramkörök számát.

• Feszültségmentesítsük a szerelendő világítási áramkört – amennyiben ezt nem ismerjük, a biztonság kedvéért az egész lakást – a főbiztosító lekapcsolásával.
• Amikor egy dugaszoló aljzatról működő lámpatest szorul javításra, először feszültségmentesítsük azt, a dugasz kihúzásával. Csak áramtalanított lámpatestben cseréljünk fényforrást, ellenőrizzük a kapcsoló, illetve más áramköri szerelvény működőképességét.
• Rövidzárlat esetén (a feszültség alá helyezéskor észleljük) a kismegszakítót hagyjuk lekapcsolva, ellenőrizzük a kötéseket, ezek szigetelését, gondoljuk végig, hogy mihez nyúltunk, mit hová kötöttünk stb., majd egy újabb üzembe helyezést követően – ha továbbra is fenn áll a hiba – hívjunk szakembert a javításra. A további hibaelhárítási próbálkozás életveszélyes is lehet.
• Ellenőrizzük, van-e kiépített védőföldelés. Amennyiben van, és fémházas a lámpatest, ne mulasszuk el azt bekötni.
• Kettősszigetelésű lámpatesteknél nincs védőföldelő csatlakozásra mód, de nem is szükséges.
• Tartószerkezet, kampó befúrásakor semmiképpen ne fújjuk át a világítási áramkör vezetékeit, mert rövidzárlatot okozunk. A teljes biztonság érdekében derítsük ki a védőcsatorna és a vezetékek helyét a mennyezetben, falban. Használhatunk ehhez áramkereső készüléket.
• A lámpatest felszerelése előtt, ellenőrizzük a vezetékek épségét, bekötési lehetőségeit, ezek módozatait.
• Ha mennyezetbe süllyesztett lámpatesteket szerelünk otthonunkban, gondoskodni kell azok szellőztetéséről is. A keletkező hő elvezetése biztosítja az elektromos szerelvények hosszú élettartamát. Az álmennyezet és mennyezet között legalább 10 cm távolságnak kell lennie. Amennyiben födémbe süllyesztett a lámpatest doboz (betonozáskor már behelyezik ezt), akkor mindenképpen a lámpatest beépítő dobozát célszerű használni, mert ennek kiképzése, anyaga, köbtartalma biztosítja a szükséges hőelvezetést. Nemcsak a szerelvények (trafó, fojtó stb.) túlmelegedése veszélyes, hanem az alkalmazott fényforrások élettartama is lényegesen lerövidül a túlzott hőterhelés következtében.
• Fénycsöves lámpatest esetében – ha az nem elektronikus előtéttel szerelt – a fénycső cserélésekor célszerű a gyújtópatront is újra cserélni.
• A fénycsövek villogása kiküszöbölhető elektronikus előtét használatával, vagy pedig a fénycső (elektródák körüli) két végének 5 cm széles alufólia takarásával.
• Napjainkban divattá vált a rejtett világítás szerelése. Ez a világítási mód többszörös teljesítményfelvételt igényel, mint a közvetlen világítások. A gipszstukkó vagy egyéb takarás mérete lehetőséget kell hogy biztosítson a működtető szerelvények (pl. elektronikus előtét, trafó stb.) elrejtéséhez. Ilyenkor a villanyszerelőnek már csövezéskor meg kell határozni a szerelési magasságot, az áramkörök számát és a fényszabályozás lehetőségét azért, hogy ennek megfelelő számú vezetéket húzzon be.
• Rejtett fénycsöves világítás szerelésekor a lámpatesteket annyira közel kell egymáshoz helyezni, hogy a ne keletkezzenek sötét foltok ezek találkozásánál. E világítási mód akkor mutatós, ha folyamatos és egyenletes megvilágítást eredményez.
• A halogénlámpás világítások esetében – amennyiben törpefeszültségű (12 V-os) rendszerben gondolkodunk - a beszerelendő teljesítménynek megfelelően kell méretezni a transzformátort. A vezetékek keresztmetszetét a felvett áramerősségnek megfelelően kell méretezni. A szükségesnél kisebb keresztmetszetű vezeték melegszik, és a keletkező feszültségesés miatt a lámpák nem világítanak teljes fényerőséggel.
• A hálózati feszültségről üzemeltetett (230 V-os) halogénlámpás rendszerek esetében a párhuzamosan működtetett fényforrások ugyanúgy melegítik környezetüket, mint a törpefeszültségűek. A halogénlámpákat általános világításra nem célszerű használni.
• A hidegtükrös halogének (a tükör bevonat sárgás, zöldes, kékes színű) a meleg nagy részét hátrafelé sugározzák. Ezeknél gondoskodni kell a háttérbe jutó hő elvezetéséről. Amennyiben nem megfelelő a hőelvezetés, a lámpatest körül a mennyezet/álmennyezet megbarnul, illetve a felszálló por lerakódik, ami piszkos látszatot eredményez.
• Az alumíniumtükrös halogénlámpák (a tükör alumíniumszínű), a fényt is és a keletkezett meleget is előre sugározzák. Gyúlékony anyag közelébe ne világítsunk ezzel a típusú fényforrással.
• Világítótestek szerelésekor a sorkapcsok csavarjait jól meg kell húzni, mert laza kötés esetén nagy a felületi ellenállás, és az áthaladó áram hatására fölmelegedik, akár szét is éghet a csatlakozás.
• Fénycsöves világítás, áramköri elemekből történő összeszerelésekor figyelni kell a foglalat típusának, méreteinek, és rögzíthetőségének kiválasztására: a szükséges előtét teljesítményének, fajtájának (induktív vagy elektronikus), és kapcsolhatóságának meghatározására, a gyújtó típusára és ennek foglalatára, esetleg a fázisjavító kondenzátor méretezésére. Úgy az induktív, mint az elektronikus előtétekre ráfestik az áramköri kapcsolási rajzot. Célszerű ezt betartani a működőképesség megőrzése és a szerelvények meghibásodásának elkerülése céljából.
• Bármilyen fényforrás is legyen az, jól be kell tekerni, illetve a csapos típusokat teljesen be kell dugni a foglalatba, mert rossz érintkezés esetén szétégnek a foglalat érintkezői.
• Csak a szerelések befejezését követően helyezzük feszültség alá a világítási áramköröket.
  

Nagy János
világítástechnikai szakmérnök
a Világítástechnikai Társaság elnöke