Kiskerti talajvédelem

Erózió alatt a víz és a jég földfelszínt pusztító munkáját értjük, a defláció pedig a szél által előidézett talajpusztulás, talajelhordás. A kötött talajoknak e tényezőkkel szemben jobb az ellenálló-képességük, mint a laza homoktalajoknak. Ebből következően utóbbiaknál fokozott figyelmet kell fordítani a végbemenő negatív folyamatokra.
A talajpusztulás a növényzettel nem fedett talajrészeken indul meg először, hiszen itt nincsenek gyökerek, amelyek összetartják a talajrészeket, és megvédik őket a széltől, víztől. A nagy menynyiségű víz lejtős területen lemossa a talaj felső, humuszban gazdag rétegét. Ez káros az alacsonyabb részen lévő növényekre, hiszen azokra mossa rá a földet. A magasabb részeken élők pedig egyenetlenül fognak fejlődni a kialakuló tápanyaghiány következményeként.
A deflációs folyamatban a szél kifújja a talaj kis méretű részecskéit, és kitakarja a növények gyökereit – ez kiszáradásukhoz vezet. Ennek iskolapéldái hazánk futóhomokos területei, ahol a szél folyamatosan mozgásban tartja a homokbuckákat, mindaddig, amíg ezt növények telepítésével meg nem akadályozzák.

Az erózió elleni védekezés

Lejtős telken, területen a növények sorelrendezése, ne a lejtő vonalába mutasson, mert így a víz a sorok között akadálytalanuk tudja lemosni a talajt. Míg ha a sorok a lejtés irányára merőlegesen állnak, akkor képesek csökkenteni a lefelé zúduló víz sebességét, megakadályozva a talaj lehordását.
Meredekebb lejtőknél esetenként, a helyes sorelrendezéssel sem érjük el célunkat. Ekkor a kiváltó tényezőt szükséges csökkenteni, azaz a terület lejtésszögét kell módosítanunk. Erre egyik lehetőség a sáncolás, azaz a lejtőt tagoló „hullámosítás”, amelynek határvonalai éles átmenet, törés nélkül csatlakoznak a lejtő eredeti vonulatához. A sáncolás mérsékli a felületi lefolyás sodró erejét, és a sáncokban összegyűlt víz beszivárgásával növeli a talaj hasznos vízkészletét.
Még nagyobb hajlásszögű lejtőkön teraszok kialakítása a megoldás, ami elég munkaigényes dolog. A terasz a lejtő egy részén kialakított talajlépcső, ami akár a gépesített művelést is lehetővé teszi.
Bár az előbbi módszerek hegy-, vagy dombvidéki területek eróziócsökkentésére vonatkoznak, ezek kicsiben is alkalmazhatók. Egy ház terasza melletti meredek földtöltésen, egy dombos kialakítású sziklakerten, vagy egy növényekkel beültetett árokoldalban ugyanezek a módszerek alkalmazhatók.

A defláció leküzdésére is van lehetőség

A legegyszerűbb megoldás, ha a széltől védeni kívánt terület köré védőnövényeket – fákat, cserjéket – ültetünk, melyek zárt lombja eltéríti a deflációt előidéző légáramlatokat.
Másik lehetőség, hogy a laza talajú területeken esőztető öntözéssel – különösen szeles időben – nedvesen tartjuk a földfelszínt. Ennek köszönhetően a szél sokkal kisebb eséllyel tudja elhordani a talaj felső rétegét. A módszer szépséghibája, hogy a felszín nedvesítésekor a növényeket is állandóan nedvesítjük, ami kedvez a gombás és baktériumos betegségek terjedésének. A másik probléma, hogy nem tudhatjuk mindig előre az erős szél érkezésének időpontját. Amikorra pedig észreveszszük, akkor az esőztető öntözés már nem hatásos, hiszen a szórásképet is negatívan befolyásolja az erős légmozgás.
A defláció elleni védekezés harmadik módja – mely főleg gyümölcsösökben alkalmazható – a sorközök füvesítése. A növényborítás az egyik legjobb védekezési mód az összes talajromboló tényező ellen.