"Beszédes" és "jó szándékú" gyomok

2009-05-01 22:03:32 | Módosítva: 2009-05-02 17:14:29

A gyomokat legtöbb kertbarát ádáz ellenségének tekinti - általában nem alaptalanul. Némelyik azonban jelenlétével információt szolgáltathat számunkra a talaj állapotával kapcsolatban. Mások pedig, melyek kevéssé agresszívak, más módon állíthatók a kertbarátok szolgálatába.

Mik is a gyomok?

A gyomok tág tűrésű növények, melyek jól alkalmazkodnak a kedvezőtlen környezeti viszonyokhoz is, így általában nagy mennyiségben jelennek meg a művelt területeken. Gyors fejlődésüknek, nagy vitalitásuknak köszönhetően gyorsan túlnőhetik a kultúrnövényeket, így azokat árnyékukkal, valamint gyökereik által elszívott tápanyagokkal hátráltathatják a növekedésben. Tehát gyom minden olyan növény, mely az adott művelt területen nem kívánatos.

Szulák Az árvakelés is ideszámít, azaz egy kultúrnövény is lehet gyom. Ezt sokszor tapasztalhatjuk a mezőgazdasági területeket figyelve. Gyakori látvány például a búzatáblában megjelenő napraforgó. Valószínűleg e helyeken előző évben napraforgó volt vetve, és az elszóródó magokból ez újra kikel következő évben. Tehát bár a napraforgó kultúrnövény, lehet gyom is egy búzatáblában.
Számos módszert javasoltunk már olvasóinknak a gyomok elleni küzdelemhez: mechanikai, vegyi és agrotechnikai megoldásokat egyaránt. Most néhány tippet szeretnénk adni, hogy ha már vannak gyomok a területünkön, azok miről árulkodhatnak.

Talajjelző gyomnövények

Egyes gyomok jelenléte utalhat arra, hogy az adott terület talaja milyen tulajdonságokkal bír. Ennek köszönhetően információt kaphatunk a talaj sajátosságairól, de arról is, hogy milyen tápanyag ellátási hibákat követünk el, vagy milyen talajápolási munkálatot felejtettünk ki.
Néhány vadnövény jelzi, hogy meszes, mész-szegény vagy savanyú talajú a terület. Ha itt kertet tervezünk, akkor ezek az információk jól jönnek majd a dísznövények beültetésekor. Hiszen meszes talajra, így mészkedvelő növényeket válogatunk majd össze, melyek az adott helyen jól fejlődnek.
A harangvirágfélék (Campanula sp.), vagy a szarkaláb (Consolida regalis) jelzik: termékeny, humuszban gazdag a talaj, és enyhén meszes. A vadrepce (Sinapis arvensis), a pipacs (Papaver rhoeas), az árvacsalán (Lamium maculatum), valamint az apró szulák (Convulvulus arvensis) arról árulkodik, hogy talajunk meszes, humuszban gazdag és mély termőrétegű -ezen szintén jól lehet kertészkedni.
disznóparéjHa csalán (Urtica sp.), fekete csucsor (Solanum dulcamara), fagy füstikefajok (Fumaria sp.) telepedtek meg nálunk, akkor enyhén savanyú, nitrogénben és vasban gazdag a kertünk talaja.
Ahol nagyon sok és kiirthatatlan a csalán ott túltrágyázásra is gyanakodhatunk. Ha műtrágyázzuk ezt a területet, akkor nitrogént már ne kapjon többet a terület. A nitrogén túlsúly a növények fejlődését a vegetatív irányba tolja el. Azaz a növény zöldtömege fejlődik, de a virágzás és a terméshozatal ennek rovására megy.
Ha labodafélék (Atriplex sp.), vagy disznóparéj (Amaranthus sp.) költözik be hozzánk akkor nehéz, úgynevezett zsíros földünk van, ami jó termőképességű, jó vízgazdálkodású, de nehéz művelni kötöttsége miatt.

Madár keserűfűA madár keserűfű (Polygonum aviculare), martilapu (Tussilago farfara), vagy a mezei zsúrló (Equisetum arvense) alkalmanként pangó vizes, levegőtlen területet jelez.
A tyúkhúr (Stellaria media) bár tavasszal csak rövid ideig van kertünkben annál nehezebb kiirtani, ami miatt a frissen kelő zöldségek között, vagy a fűmagvetésben felütve a fejét okoz komoly károkat azzal, hogy elnyomja a kultúrnövényeket. Jelenléte szintén humuszos, jó tápanyag-ellátottságú területet jelez.
Némely nem agresszív gyomok még jót is tehetnek a kertünknek. A kerek repkény (Glechoma hederacea), vagy a kövér porcsin (Portulaca oleracea) a fák alatt elriasztanak néhány kártevőt, amellett árnyékolják a talajt. Az így nehezebben szárad ki, valamint más invazívabb gyomok megtelepedését is gátolják jelenlétükkel.
A csalánt érdemes beleforgatni a talajba, így annak nitrogéntartalmát megőrizhetjük kultúrnövényeink számára.

A gyomok, mint zöldtrágyák

Tavasszal a már említett tyúkhúr és más magról kelő gyomok serege jelenhet meg kertünkben. Ezeket kapálással mindaddig rendszeresen irtanunk kell, amíg a kikelő zöldségnövényeink akkorára nem cseperednek, hogy már azok képesek elnyomni a gyomokat. Mivel ilyenkor fontos a rendszeres gyomlálással kombinált talajművelés, az ekkor kikapált gyomokat nyugodtan beleforgathatjuk a talajba, hiszen ott lebomlásukat követően újra tápanyagokat szolgáltatnak kultúrnövényeinknek. Amennyiben a gyomok már virágzottak, és magokat tartalmaznak terméseik akár csak zölden is, akkor már gyűjtsük össze a gyomokat és hordjuk el a területről, mert beforgatásukkal csak tovább fokoznánk kertünk gyomfertőzöttségét.
A szintén nem magzó-korban lévő gyomokat felhasználhatjuk (a fűkaszálékhoz hasonlóan, aminek kora tavasszal még híján vagyunk) a fáink körüli tányérok talajának takarására, ami jó hatású az ott magról kelő gyomok ellen - fény hiányában elpusztulnak a gyommagoncok, és a talaj vízkészletét is jobban megőrzi a takart talaj.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyepek újratelepítése

A legfigyelmesebb gyepgondozás mellett is egyszer eljön az idő, amikor már ilyen-olyan trükkökkel, gyeptalaj-lazítással, felülvetéssel, csoda-gyeptrágyákkal sem tudjuk szintre hozni elöregedett...


Nyár a kertben

A nyár a legmelegebb, és legszárazabb évszakunk. Kerti növényeink ápolását is e két tényhez kell igazítanunk, hiszen ezekből kiindulva számos növényvédelmi probléma és kisebb-nagyobb krízis...